Az Autonómiák II. kötete négy fejezetre bontódik.

Az első fejezet a nemzetközi jog és az autonómia viszonyával foglalkozik. Ennek a fejezetnek az első részében hét szakcikk kapott helyet, amelyek szerzői különböző szempontokból közelítik meg az autonómia és a nemzeti kisebbségi autonómia kérdését, valamint az ezzel kapcsolatos elméleti és gyakorlati problémákat (a világban és a Balkánon). A fejezet második része az Európa Tanács (ET) vonatkozó dokumentumait tartalmazza, éspedig a helyi önkormányzatok európai chartáját, az 1201. (1993) számú ajánlást, a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságnak (ún. Velencei Bizottság) véleményét az ET az 1201. (1993) ajánlásához mellékelt, az Emberi Jogok Európai Egyezménye Kiegészítő Jegyzőkönyve javaslatának 11. cikkéről, az 1492. (2000) sz. ajánlást a nemzeti kisebbségek jogairól és az ET Helyi és Regionális Hatóságok kongresszusának 43. (1998) sz. ajánlását a területi autonómiáról és a nemzeti kisebbségekről.

A második fejezet öt különböző (működő és már nem működő) autonómiamodellt mutat be a világból, azok kialakulásának történelmi sorrendjében: a Nemzetiségi kulturális önkormányzatot Észtországban, a Trentino - Dél-Tirol régió, valamint Trient és Bozen provincia létesítését Olaszországban, a spanyolországi katalán autonómia történetét és jelenét, a Finn Köztársasághoz tartozó Aland-szigetek autonómiáját és a Moldovai Köztársaságbeli Gagauzia (Gagauz-Yeri) különleges jogi státusáról szóló törvényt. A jugoszláv SZK-val kapcsolatban két fontos dokumentum kerül besorolásra: a hágai Jugoszlávia Konferencia Általános Megoldási Javaslata (1991-ből) és a londoni Jugoszlávia Konferencia elnöklőinek Szerbia és Crna Gora címet viselő dokumentuma (1992-ből).

A harmadik fejezet Magyarország és hat szomszédos ország (Horvátország, az Orosz Föderáció, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna) különböző szintű és elnevezésű kétoldalú (bilaterális) együttműködési és kisebbségvédelmi dokumentumait tartalmazza. (Magyarország és Jugoszlávia ilyen jellegű kétoldalú okirattal nem rendezték a kisebbségek helyzetét.)

A negyedik fejezet bemutatja Jugoszlávia (Vajdaság, Koszovó, Sandžak és Šumadija), Horvátország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna autonómiára és a nemzeti kisebbségek jogainak, valamint szabadságainak védelmére vonatkozó belső jogszabályait.