Művelődéstörténeti földrajzot írok az én hazámról, a nagy alföldi síkság egy külön régiójáról, Nyugat-Bácskáról. Az idelátogató hazai vendégekkel, az érdeklődő hazai és külföldi diákokkal, tanárokkal, turistákkal szeretném megismertetni mindazt, amitől e tájon jól érzem jómagam itthon érzem magam. Apró dolgokat, emlékeket szedegetek össze, régmúlt idők tanúit idézem meg, néha olyan élő alkotókat is, akiknek a szavára figyel az itteni ember, hogy egy valóságos régió határai körvonalazódjanak ki az írás végén. Divatos kifejezéssel akár szerelmes földrajznak is nevezhetném könyvem esszéit, hiszen e táj az, amelybe immár több mint hat évtizede beleszerelmesedtem. Bejártam keresztül-kasul, lehajoltam a sírokhoz, fölmásztam a tornyokba, letérdeltem az oltárok előtt. Mert az én szülőföldemnek van kulturális múltja, létezik jelene, s ha vigyázó szemünkkel, szavunkkal, tettünkkel óvjuk, biztosan lesz jövője is.