„A vajdasági magyar millenniumi ünnepségek örvendetesen gazdag sorában külön színfoltot, sajátos arculatú ünnepi rendezvényt jelentett az a tudományos tanácskozás, melyet a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság »A délvidéki magyar kultúra századai a honfoglalástól Mohácsig« címen szervezett 2000 őszén.
A sajátos arculat egyrészt abban nyilvánult meg, hogy a magyar államiság és kereszténység ezredévi ünnepét - a Társaság tevékenységi programjával és működési hagyományával összhangban - mi elsősorban művelődéstörténeti (s nem állam- és társadalomtörténeti) tárgyú rendezvénnyel jelöltük meg.
Másrészt viszont sajátos - és immár szintén hagyományosnak mondható, ti. a magyar honfoglalás millecentenáriumának társasági ünnepségével megalapozott - volt a millenniumi témánk időkeretének a lehatárolása is. A honfoglalás 1100. évfordulóját ugyanis a »Honosságunk első félezer éve. Magyarok Dél-Magyarországon, 896-1526« című rendezvényünkkel ünnepeltük meg (...)
Nos, ugyanilyen meggondolásból - a délvidéki magyarság »első honfoglalása«, Mohács előtti őshonossága szélesebb közvéleményünkben való további tudatosításának céljából - kezdtük a millenniumi konferenciánk programjának kronológiai lehatárolását is a honfoglalással és zártuk Moháccsal (...)
A kultúra fogalmát viszont ezúttal sem a kisebbségi irodalomcentrikusságok jegyében értelmeztük a témarepertoár körvonalazásakor, hanem az íráskultúránál és irodalomnál sokkal tágabban, a maga történeti sokrétűségében. Ezért íveltek a 2000. szeptember 30-án megtartott művelődéstörténeti értekezletünk szakreferátumainak résztémái - s ívelnek most könyvünk fejezetei is - a Mohács előtti kultúránk régészeti emlékeitől a korabeli iskolatörténeti dokumentumokig és a korai természettudmányosság csírájáig, a közegészségügyi kultúrától a nyelvi kultúráig, az egyháztörténeti objektumainktól és egyéb építészeti emlékeinktől a Mohács előtti íráskultúránk becses értékeiig."