Kis délvidéki demográfia
A nemes publicisztikaként művelt, a vajdasági, észak-bácskai és észak-bánáti népesedési kérdésekkel foglalkozó feldolgozás a magyarság fogyását mutatja be a népszámlálási adatok tükrében a Vajdaság, illetve Észak-Bácska és Észak-Bánát nyolc-nyolc községében, ezeknek városaiban, falvaiban. A könyv tizenhárom részből áll. Az első rész a népesedés vajdasági helyzetképének ismertetésével foglalkozik. A kiindulópontot az 1991. évi népszámlálás adatai szolgálják. A tárgykört és a viszonyítást főleg a második világháború után megejtett hivatalos népszámlálások adatai képezik. Ezen belül részletesebben esik szó a jugoszlávokról, mint „új nemzetről”, a vegyes házasságokról és a vegyes házasságokban született utódok nemzetiségének alakulásáról.
Kiindulva az 1991. évi összeírás végleges és hivatalosan közzétett adataiból, a könyv külön tárgyalja Szabadka, Ada, Apatin, Kanizsa, Kishegyes, Bácstopolya, Zenta és Zombor kommunák magyarságának népesedési kérdéseit – elsősorban a drasztikus népességfogyást községi szinten, kitérve az egyes településeken mutatkozó elnéptelenedési irányzatokra. A táblázatokkal és grafikonokkal gazdagon illusztrált kötetben a nyolc észak-bánáti kommuna – Nagykikinda, Csóka, Törökkanizsa, Törökbecse, Nagybecskerek, Magyarcsemye, Begaszentgyörgy és Szécsány község – magyar lakosságának számbeli alakulásáról is szó esik. A szerző külön foglalkozik négy, a mai napig is tipikus magyar falunak mondható település (Tóba, Magyarcsernye, Torda és Magyarittabé) lakosságának fogyásával, elöregedésével.
A tizenkettedik rész esszészerű formában Újvidék magyar nemzetiségű népességének számbeli alakulását mutatja be a település kialakulásától napjainkig. Az utolsó, tizenharmadik részben a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság népességi és nemzetiségi adatainak bemutatásával zárja elemzését Biacsi Antal.
