Könyvkereskedés
ELŐSZÓ (HELYETT)
Az első irodalomról szóló, s aztán nyomtatásban is napvilágot látott írásomat (egy novellaelemzést) 1985-ben írtam. Az azóta eltelt egy évtized folyamán – folyóirataink, irodalmi lapjaink rovatai tanúsítják – számos hasonló indíttatású munkám jelent meg a tanulmány és a könyvismertető között terjedő műfaji skálán belül. De az írást (s előtte az olvasást) kiváltó élmény mindig ugyanaz, mindenkorra megmaradt, s ez nem a bírálat, a kritizálás szándéka, hanem mindenekelőtt a felfedezés öröme, az intellektuális kaland ígérete.
Az elmondottakból következik, hogy a Könyvkereskedés nem az áttekintés, nem a felmérés, nem az irodalmi fejlődés sarkalatos pontjai kijelölésének szándékával jött létre, hanem a szerző, a kritikus munkájának tükre. Ezért van, hogy nemcsak a vajdasági magyar irodalom, hanem a Magyarországon, s azon túl, más irodalmi műhelyekben teremtődött és megjelent könyvek világa is egyaránt tárgyát képezi. A huszadik század irodalmi jelenségei (pl. Ortega esztétikai szemlélete, a 80-as évek intellektuális irodalmi jelenségei) éppúgy megtárgyalásra kerülnek benne, mint a XIX. század törekvései (pl. a magyar irodalmi népiesség, a népszínmű műfaja) és a mindenkori irodalmi kérdések. A Könyvkereskedés első részébe a tanulmány és az esszé fogalomköréhez tartozó írásokat soroltam. Közülük az első négy az irodalomírás különböző momentumaival foglalkozik, A magyar irodalmi népiesség és a Kérdések a népszínmű műfaja körül pedig a múlt irodalmi törekvéseit, ezeknek újabb kori szemléletét tekintik át. Ezek az írások sem kötődnek azonban máshoz, mint a könyvek gazdag kincstárához.
A Könyvkereskedés második tömbje a kritika tágabb műfaji meghatározásán belül recenziókat, bírálatokat, ismertetőket közöl. Ezeket négy részre osztottam. A Történelemleckék Kelet-Közép-Európából című fejezetben olvasható műbírálatok azokról a könyvekről íródtak, amelyek a kelet-közép-európai lét esszéisztikus vagy regényszerű megnyilatkozásai. A kritika: magatartás című fejezet a tanulmány- és kritikaírás munkáit tárgyalja. Legtöbb írást A múlandóság hatalmában tartalmaz. Az itt méltatott művek nemcsak az elmúlással, hanem a leromlás, a változás, a fejlődés kiváltotta hiányérzet élményével is foglalkoznak. A Könyvkereskedést öt, szerelemről szóló könyv, illetve ismertetésük zárja.
Úgy gondolom (s nagyon remélem), hogy e kötet nemcsak rólam szól, hanem a fiatalabb kritikusi-írói nemzedék irodalomlátását is reprezentálja, az olvasónak pedig egy sajátos (egyéni) olvasati mintát mutat fel, mely (talán) olvasásra, irodalmi-szellemi kalandra inspirál.
Bence Erika írásai magukon viselik az eszmélkedő kritikus minden erényét: nyílt, őszinte, lelkes. Ami viszont mindennél fontosabb: érti és érzi az irodalmat, s ezt közölni is tudja; vannak gondolatai és van stílusa.
A Könyvkereskedés első fejezetébe (Könyvvilág) sorolt dolgozatok az irodalmi témákkal s ezek megformálásával való találkozás örömét és naivságát egyaránt példázzák. S ha valaki munkáinak első kéziratát állítja össze, nyújtja be kiadásra, akkor ez természetes, semmiképpen sem elítélendő. Sőt, ha nem lenne a szónak pejoratív jelentése is, nyugodt szívvel azt mondanám, ez bájos. Persze a jelenség rokonszenvessége mellett ott áll a sokfelé figyelés ténye, a boldog keresés szépsége.
Kritikáit, könyvismertetőit a szerző több csoportba, alcím alá sorolja. A kritika: magatartás című részben a vajdasági magyar kritika- és tanulmányírás néhány könyvét vizsgálja példás fegyelemmel, s hozza közelebb az olvasóhoz. A tömb másik három fejezetének kötőanyaga tematikai; a tartalmi hovatartozás ténye formálja őket.
A jó irodalom nélkülözhetetlen követelménye többek között a jó kritika, a szempontokkal rendelkező, határozott, a szubjektív keretek között maximálisan objektív kritika, amely megmutat, eligazít. Emlékezzünk csak, hogyan és miért sürgették a magyar kritikát Bessenyei Györgytől Kölcsey Ferencen, Bajza Józsefen át Arany Jánosig s napjainkig mindazok, akik tudták, hogy a kritika egy irodalom nagykorúságának fokmérője.
Különösen fontossá teszi Bence Erika kritikáinak megjelenését, hogy így a kritikus kap alkalmat pályája alakulásának bem utatására, áttekintésére, ami nélkül aligha képzelhető el egységes fejlődés. Könyvek nélkül a kritikusi jelenlét sem kellő mértékben súlyos, nem nyilvánvaló s nem maradandó. Ezért is támogatni kell a kritikusok írásaiból készült válogatások megjelentetését.
GEROLD László
***
Bence Erika 1967-ben született Bezdánban. Az Újvidéki Egyetem Magyar Tanszékén szerzett oklevelet. Jelenleg ugyanitt tanársegéd. Tanulmányait, esszéit és bírálatait 1986 óta publikálja hazai és magyarországi folyóiratokban. Tanulmány kategóriában neki ítélték oda az Üzenet 1995. évi pályadíját. A Könyvkereskedés az első kötete.
***
Bence Erika műítészi munkásságát a hazai és a magyarországi lapokban, folyóiratokban, időszaki kiadványokban kísérhettük figyelemmel az utóbbi esztendőkben, és elégedettséggel állapíthattuk meg, hogy írásaiban érdeklődésének széles köre elemzőkészségével és biztos megfogalmazású értékítéleteivel párosul.
A Könyvkereskedés egybegyűjtött munkái tematikus és műfaji gazdagságukkal nem csupán a kiforrott kritikust mutatják fel, hanem egy, az irodalomelmélet és -történet tudományos módszereiben járatos, szemléletében kiforrott, érdeklődésében sokoldalú, jó tollú szerzőt állítanak a közép-európai jelenünk irodalmi lecsapódása iránt érdeklődő olvasó (és szakember) elé.
Esszéinek, tanulmányainak és bírálatainak központi témája, egyben szemléletének lényegi meghatározója is, a mai közép-kelet-európai irodalom összehasonlító-értelmező elemzése Mrožek, Hrabal, Konrád György, Esterházy Péter, Nádas Péter, Brasnyó István, Kontra Ferenc, Szathmári István és mások művein keresztül.
Művében alaposan körbejárja a modern magyar irodalom azonosítható jelenségeit, a jugoszláviai magyar próza legjelentősebb alkotásait és számba veszi az irodalomelmélet hazai művelőinek könyveit is.
Bence Erika Könyvkereskedés című munkája az 1980-as és 90-es évek magyar irodalma értelmezésének megkerülhetetlenül fontos kézikönyve lesz.
FEKETE J József
