A Kosztolányi család levelezéséből -

Kosztolányi levelezésének gazdag anyagából eddig három nagy levélcsoport került nyilvánosságra. Egyik a Babits–Juhász–Kosztolányi levelezés, melyet Belia György gondozott, s az Akadémiai Kiadó adott ki 1959-ben. A másik tömb Kosztolányi és Lányi Hedda levelezését tartalmazza, s Fecskelány címmel először 1970-ben, majd – némileg bővítve –1985-ben a Fórumnál jelent meg. A harmadik a költő neves kortársaival: írókkal, művészekkel, tudósokkal folytatott levélváltásának szempontunkból legérdekesebb része (Levelek Kosztolányihoz 1907–1936. Életjel Miniatűrök 42. 1986). Mennyiségre és jelentőségre nézve e három gyűjteményhez fogható levelezés még egy található a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában őrzött Kosztolányi-hagyatékban: a szüleivel, testvéreivel és feleségével való levelezése. Jelen gyűjteményünk 286 darabját ebből az anyagbólválogattuk.A válogatás azt jelenti, hogy feleségének és testvéreinek a leveleit eleve kihagytuk, kivéve azokat a sorokat, amelyeka költő vagy a szülők leveleivel együtt íródtak. E kötetben közölt tanulmányunkban azonban azok tanulságával is számolunk. Közlésüket itt a terjedelmi korlátok tették lehetetlenné, s ha úgy is szelektálnunk kellett, úgy láttuk jónak,hogy legalább a szülők által írt levelek csoportja legyen a teljességet megközelítő. Ami ebből hiányzik – a család nehéz sorsáról, anyagi helyzetéről tájékoztató panaszok, információértékkel alig rendelkező születésnapi köszöntők –, nem módosítaná az egészből kiformálódó képet, óvtuk ezt azzal is, hogy a költő valamennyi általunk ismert és szüleihez írt levelét, üdvözletét fölvettük. Számuk így is sajnálatosan kevés az anyag egészéhez képest, az 1924. július 1-je előtt írottakról csak a szülők válaszaiból tudunk, s elvesztek az 1926. december 3-a, tehát apja halála után anyjához írt levelek is. Gyűjteményünk anyagából előttünk is megjelent már három közlemény. Az egyiket Kosztolányi Dezső levelezéséből címmel Kiss Ferenc tette közzé az Irodalomtörténeti Közlemények 1972/3. számában; a másikat szintén ő Kosztolányi levelezéséből címmel az Üzenetben (1975. február–március); a harmadikat e munka gondozója A Kosztolányi család levelezéséből címmel a 7 Nap 1979. január 19–február 23-i számaiban. E publikációk anyagát, mivel fontos leveleket tartalmaznak, természetesen itt is közöljük, és hasznosítjuk a hozzájuk fűzött kommentárokat is. A levelekben szereplő Kosztolányi-művek mind ismeretesek, szakember számára a többi esemény és név is, de a leggyakrabban fölbukkanó szereplőkről itt is közöljük: Árpi a költő öccse, dr. Kosztolányi Árpád; Mariska, Marcsa, Macsuka a költő húga; Ilona a felesége, akit olykor Manyinak neveznek; Ádám a fia; Teri dr. Kosztolányi Árpád felesége; Pucika a leányuk, Éva; Józsi bácsi dr. Brenner József, Csáth Géza apja, a költő anyjának a bátyja; Ilonka néni Budanovics Ilona, Csáth mostohaanyja; Dezső Csáth édestestvére, Lacika pedig mostohaöccse; Lujza néni a költő anyjának a nővére; Fenyves Ferenc a Bácsmegyei Napló szerkesztője. A népes Kosztolányi és Brenner család többi tagjáról és más szereplőkről névmagyarázatunkból tájékozódhat az olvasó. Az utóbbiak közül természetesen csak azokról, akiknek kilétét sikerült megállapítanunk, mert jó részüket ma már aligha lehet kinyomozni, s különben sem nehezíti meg a levelek megértését, ha csak annyit tudunk róluk, amennyi kiderül belőlük, mint ahogyan azoknak az adatoknak a meg nem fejtése sem kelt hiányérzetet, amelyek nyugodtan mellőzhetők. Időben 1904. december 12-étől 1936. július 1-jéig keletkeztek ezek a levelek, átfogják tehát a költői pálya egészét. Eloszlásuk ezen a széles időskálán nem egyenletes, tartalmuk is aszerint sűrűsödik és ritkul, ahogy a kapcsolatok külső lehetőségei és kényszerei ezt intézik. Erről és a kiadvány értelméről a könyvet lezáró tanulmányban beszélünk részletesebben.

DÉR ZOLTÁN

Fülszöveg

Rövid idő leforgása alatt immár másodszor nyújt át az olvasónak Kosztolányi Dezső levelezéséből összeállított, bevezetővel és magyarázó szöveggel ellátott könyvet Dér Zoltán, ismert hagyománykutatónk, a Kosztolányi-életmű szakavatott ismerője. A Levelek Kosztolányihoz című gyűjtemény után (ez a kötet azoknak a leveleknek a legértékesebb darabjait tartalmazza, amelyeket a költő kora jelentős íróitól, művészeitől és tudósaitól kapott), most a Kosztolányi család levelezéséből állított össze egy válogatást. Mégpedig a beavatott szakemberek és az átlagolvasó részéről egyaránt érdeklődésre számot tartó válogatást: az író és szülei között folyó levelezés nem kevesebb, mint 286 darabját. Ebből több mint félszáz Kosztolányi Dezső-levél, amelyet a szerző először publikál.

Időben ezek a levelek 1904. december 12-e és 1936. július 1-je között íródtak, átfogják tehát a költői pálya egészét, s így sok új és fontos adalékot kínálnak Kosztolányi Dezső életrajzához.

„... nincs magyar költő, aki szüleivel annyi éven át s olyan rendszeresen levelezett volna, mint Kosztolányi – írja Egy új életrajz elemei című kísérő tanulmányában Dér Zoltán. – Elképzelni is képtelenség, ábrándnak azonban fölvillanyozó, mi lenne, ha Vörösmarty, Petőfi, Arany után maradt volna ránk ilyen levelezés! Vagy előkerülne hasonló például Balassi hagyatékából. Az ábránd képtelensége talán érzékelteti, milyen nyereség az, ami most nyilvánosságra kerül. E példa nélküli gazdag gyűjtemény leveleinek eredetijét a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára őrzi, 1978 óta immár földolgozott állapotban. A gyűjtemény anyagából folyóiratokban, lapokban korábban is megjelent már három közlemény, egyebek között Dér Zoltán gondozásában is, de közkinccsé, a Kosztolányi-életrajzban és -irodalomban eligazodni kívánó olvasó számára igazán hasznos útmutatóul csak így egymás mellé sorakoztatva, előszóval, jegyzetekkel és alapos eligazító tanulmánnyal ellátva, kötetbe rendezve válhatnak.