Skip to main content
Borító/Kép
Dér Zoltán: A Kosztolányi család levelezéséből c. könyvének borítója

A Kosztolányi család levelezéséből

Válogatta

Előszó

Utószó

Kiadás éve és helye
Felelős kiadó
Sorozat címe
Oldalszám
458 oldal
Előszó/utószó

ELŐSZÓ

Kosztolányi levelezésének gazdag anyagából eddig három nagy levélcsoport került nyilvánosságra. Egyik a Babits–Ju­hász–Kosztolányi levelezés, melyet Belia György gondozott, s az Akadémiai Kiadó adott ki 1959-ben. A másik tömb Kosztolányi és Lányi Hedda levelezését tartalmazza, s Fecs­kelány címmel először 1970-ben, majd – némileg bővítve –1985-ben a Fórumnál jelent meg. A harmadik a költő neves kortársaival: írókkal, művészekkel, tudósokkal folytatott levélváltásának szempontunkból legérdekesebb része (Levelek Kosztolányihoz 1907–1936. Életjel Miniatűrök 42. 1986). Mennyiségre és jelentőségre nézve e három gyűjteményhez fogható levelezés még egy található a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában őrzött Kosztolányi-hagyatékban: a szüleivel, testvéreivel és feleségével való leve­lezése. Jelen gyűjteményünk 286 darabját ebből az anyagbólválogattuk.A válogatás azt jelenti, hogy feleségének és testvéreinek a leveleit eleve kihagytuk, kivéve azokat a sorokat, amelyeka költő vagy a szülők leveleivel együtt íródtak. E kötetben közölt tanulmányunkban azonban azok tanulságával is szá­molunk. Közlésüket itt a terjedelmi korlátok tették lehe­tetlenné, s ha úgy is szelektálnunk kellett, úgy láttuk jónak,hogy legalább a szülők által írt levelek csoportja legyen a teljességet megközelítő. Ami ebből hiányzik – a család ne­héz sorsáról, anyagi helyzetéről tájékoztató panaszok, információértékkel alig rendelkező születésnapi köszöntők –, nem módosítaná az egészből kiformálódó képet, óvtuk ezt azzal is, hogy a költő valamennyi általunk ismert és szülei­hez írt levelét, üdvözletét fölvettük. Számuk így is sajnála­tosan kevés az anyag egészéhez képest, az 1924. július 1-je előtt írottakról csak a szülők válaszaiból tudunk, s elvesz­tek az 1926. december 3-a, tehát apja halála után anyjához írt levelek is. Gyűjteményünk anyagából előttünk is megjelent már há­rom közlemény. Az egyiket Kosztolányi Dezső levelezéséből címmel Kiss Ferenc tette közzé az Irodalomtörténeti Köz­lemények 1972/3. számában; a másikat szintén ő Kosztolányi levelezéséből címmel az Üzenetben (1975. február–március); a harmadikat e munka gondozója A Kosztolányi család le­velezéséből címmel a 7 Nap 1979. január 19–február 23-i szá­maiban. E publikációk anyagát, mivel fontos leveleket tar­talmaznak, természetesen itt is közöljük, és hasznosítjuk a hozzájuk fűzött kommentárokat is. A levelekben szereplő Kosztolányi-művek mind ismere­tesek, szakember számára a többi esemény és név is, de a leggyakrabban fölbukkanó szereplőkről itt is közöljük: Árpi a költő öccse, dr. Kosztolányi Árpád; Mariska, Marcsa, Ma­csuka a költő húga; Ilona a felesége, akit olykor Manyinak neveznek; Ádám a fia; Teri dr. Kosztolányi Árpád felesége; Pucika a leányuk, Éva; Józsi bácsi dr. Brenner József, Csáth Géza apja, a költő anyjának a bátyja; Ilonka néni Budanovics Ilona, Csáth mostohaanyja; Dezső Csáth édestestvére, La­cika pedig mostohaöccse; Lujza néni a költő anyjának a nő­vére; Fenyves Ferenc a Bácsmegyei Napló szerkesztője. A né­pes Kosztolányi és Brenner család többi tagjáról és más sze­replőkről névmagyarázatunkból tájékozódhat az olvasó. Az utóbbiak közül természetesen csak azokról, akiknek kilétét sikerült megállapítanunk, mert jó részüket ma már aligha le­het kinyomozni, s különben sem nehezíti meg a levelek meg­értését, ha csak annyit tudunk róluk, amennyi kiderül belő­lük, mint ahogyan azoknak az adatoknak a meg nem fejtése sem kelt hiányérzetet, amelyek nyugodtan mellőzhetők. Időben 1904. december 12-étől 1936. július 1-jéig keletkez­tek ezek a levelek, átfogják tehát a költői pálya egészét. El­oszlásuk ezen a széles időskálán nem egyenletes, tartalmuk is aszerint sűrűsödik és ritkul, ahogy a kapcsolatok külső lehetőségei és kényszerei ezt intézik. Erről és a kiadvány értelméről a könyvet lezáró tanulmányban beszélünk rész­letesebben.

                                                                                                                                                                                                                                                DÉR ZOLTÁN

Fülszöveg

Rövid idő leforgása alatt immár másod­szor nyújt át az olvasónak Kosztolányi De­zső levelezéséből összeállított, bevezetővel és magyarázó szöveggel ellátott könyvet Dér Zoltán, ismert hagyománykutatónk, a Kosztolányi-életmű szakavatott ismerője. A Levelek Kosztolányihoz című gyűjtemény után (ez a kötet azoknak a leveleknek a legérté­kesebb darabjait tartalmazza, amelyeket a költő kora jelentős íróitól, művészeitől és tudósaitól kapott), most a Kosztolányi csa­lád levelezéséből állított össze egy váloga­tást. Mégpedig a beavatott szakemberek és az átlagolvasó részéről egyaránt érdeklődés­re számot tartó válogatást: az író és szülei között folyó levelezés nem kevesebb, mint 286 darabját. Ebből több mint félszáz Kosz­tolányi Dezső-levél, amelyet a szerző először publikál.

Időben ezek a levelek 1904. december 12-e és 1936. július 1-je között íródtak, átfogják tehát a költői pálya egészét, s így sok új és fontos adalékot kínálnak Kosztolányi Dezső életrajzához.

 

„... nincs magyar költő, aki szüleivel annyi éven át s olyan rendszeresen levelezett volna, mint Kosztolányi – írja Egy új élet­rajz elemei című kísérő tanulmányában Dér Zoltán. – Elképzelni is képtelenség, ábránd­nak azonban fölvillanyozó, mi lenne, ha Vö­rösmarty, Petőfi, Arany után maradt volna ránk ilyen levelezés! Vagy előkerülne hason­ló például Balassi hagyatékából. Az ábránd képtelensége talán érzékelteti, milyen nyere­ség az, ami most nyilvánosságra kerül. E példa nélküli gazdag gyűjtemény leve­leinek eredetijét a Magyar Tudományos Aka­démia Könyvtárának Kézirattára őrzi, 1978 óta immár földolgozott állapotban. A gyűjte­mény anyagából folyóiratokban, lapokban korábban is megjelent már három közlemény, egyebek között Dér Zoltán gondozásában is, de közkinccsé, a Kosztolányi-életrajzban és -irodalomban eligazodni kívánó olvasó számá­ra igazán hasznos útmutatóul csak így egy­más mellé sorakoztatva, előszóval, jegyzetek­kel és alapos eligazító tanulmánnyal ellátva, kötetbe rendezve válhatnak.

                                                                                                                                                                                                                                              DUDÁS KÁROLY

Szerzői minősítések
Válogatta
Előszó
Utószó
Sorozatszerkesztő
Sorozatszerkesztő
Sorozatszerkesztő
Szerkesztő
Dudás Károly fényképe
Fülszöveg
Recenzens
Dudás Károly fényképe
Recenzens
Borítóterv
Tartalomjegyzék
427
A szerző további művei