Skip to main content
Borító/Kép
Lányi Sarolta: Próbatétel c. könyvének borítója

Próbatétel

Versek, novellák, napló
Szerző

Összegyűjtötte

Kiadás éve és helye
Felelős kiadó
Sorozat címe
Oldalszám
176 oldal
Előszó/utószó

LÁNYI SAROLTA ZSENGÉI ÉS NAPLÓJA

Lányi Sarolta életművét – mint ismeretes – irodalmunk előtörténetének részeként tartjuk számon. Erre kötelez ben­nünket az a tény, hogy Lányi Ernő a század első évtizedében nagyon fontos szerepet töltött be városunk zenei művelődésé­ben, s gyermekei szintén szoros szálakkal kötődtek Szabadka kulturális életéihez. Lányi Sarolta pályája például itt bonta­kozott, zsengéi a Bácskai Hírlapban és a Bácsmegyei Napló­ban jelentek meg. Ezek egy csoportja későíbbi köteteibe be sem került, s a kötetbe fölvettek is érdekesek szempontunk­ból, mert a szabadkai szöveg és a könyvbeli közötti eltérések igen tanulságosak. Mindezek kiadása reánk várt.

(részlet az utószóból)

Fülszöveg

Lányi Sarolta életművét irodalmunk előtör­ténetének részeként tartjuk számon. Erre köte­lez bennünket az a tény, hogy Lányi Ernő a szá­zad első évtizedében nagyon fontos szerepet töl­tött be városunk művelődésében, s gyermekei szintén szoros szálakkal kötődtek Szabadka kul­turális életéhez. Lányi Sarolta pályája itt bon­takozott, zsengéi a Bácskai Hírlapban és a Bácsmegyei Naplóban jelentek meg. Ezek egy cso­portja későbbi köteteibe be sem került, de a kötetbe fölvettek is érdekesek szempontunkból, mert a szabadkai szöveg és a könyvbeli közötti eltéréseik igen tanulságosaik. A gyűjteményünk­ben szereplő harminc vers közül négy itt jelenik meg először, tizenegyet pedig szerzőjük egy könyvének anyagába sem iktatott be, tehát jó­formán még a szakmabeliek előtt is ismeretle­nek, akárcsak tárcanovellái. 

Könyvünk másik része Lányi Sarolta kiadat­lan naplóját tartalmazza, amelyet 1935. novem­ber 13-tól – kisebb-nagyobb megszakításokkal – 1937. október 16-ig két íróüdülőben és Moszk­vában vezetett. Rendkívüli jelentőségét az adja, hogy a férje letartóztatása körüli hónapoknak a légkörét jegyezte föl benne. Ahogy múlik az idő, egyre több olyan emlékirat kerül nyilvá­nosságra, mely a sztálinizmus áldozatai felől idézi föl a törvénysértések éveit. Lányi Sarolta naplója minden vele rokon dokumentumhoz mérten is eredeti, kútfő. Eredetiségének legszem­beötlőbb jegye, hogy nem is kútfőnek készült. Írására a szerző azért szánta el magát, hogy íráskészsége be ne rozsdásodjon, hogy magában az írói fegyelmet és kedvet életben tartsa. Igen jellemző, hogy a külső események nem is na­gyon érdeklik, elsősorban önmagáról ír: a maga közérzetéről, férje iránti érzelmeiről, kettőjük viszonyáról. Ebbe a magánjellegű világba tör be a kinti élet szinte váratlanul, de nem észrevét­lenül, mert a közérzet árnyalataiban, önkénte­lenül ugyan, de előre föltűnnék a szörnyű kifejlés jelei. Ez a jóhiszeműség, ez a gyanútlanság a napló egyik legeredetibb vonása, s kivételes jelentőséget kölcsönöz neki: hiteles dokumentum egy korról és érdekfeszítő olvasmány is egyúttal.

Szerzői minősítések
Összegyűjtötte
Szöveggondozó
Utószó
Szerkesztő
Sorozatszerkesztő
Sorozatszerkesztő
Sorozatszerkesztő
Sorozatszerkesztő
Sorozatszerkesztő
Recenzens
Recenzens
Borítóterv
A szerző további művei