ELŐSZÓ

Nem ez az első mű, amely a címben jelzett kérdéssel foglalkozik. Mintegy kétszáz évvel ezelőtt, 1774-ben Pozsonyban jelent meg Pray György „Dissertationes historico-criticae de sanctis Salomone rege et Emerico duce Hungariae”, című tanulmánya, amelyben a szerző Salamon király halálára és sírjának helyére vonatkozó hagyományok között külön figyelmet szentelt annak, hogy Salamon Pólában, vagy környékén halt meg, ebben a városban temették el és itt szentként tisztelik.1

Habár a történetírás a mai napig megelégedett Pray tanulmányával, erre vonatkozóan az elmúlt kétszáz év alatt újabb adatok láttak napvilágot és a tudomány módszerei is nagyot fejlődtek. Ez a körülmény nemcsak igazolttá, de szükségessé is tette a további kutatásokat. Számunkra is Pray munkája jelentette a kiindulópontot. Salamon és Póla kapcsolatának tanulmányozása folyamán igyekeztünk ezt a témát minden oldaláról megvilágítani. Hogy ez mennyire sikerült, nem a mi feladatunk megítélni. Reméljük azonban, hogy tekintet nélkül munkánk hiányaira, erőfeszítésünk nem volt teljesen hiábavaló és sikerült a magyar múltnak egy homályos pontjára némi fényt deríteni!

Munkánk folyamán sokan segítettek. Kötelességünknek tartjuk segítségüket, ily módon hálásan megköszönni!

Póla, 1988. október 29.

                                                                                                                                                                                                                                                     A szerző

Jegyzetek 1. Pray G.: Dissertationes historico-criticae de sanctis Salomone rege et Emerico duce Hungáriáé, Posonii, 1774, 1-40. Salamonnak Pray György művén kívül létezett egy önálló életrajza (Vita Salomonis Regis Hungáriáé). Ezt Taksonyi jezsuita atya írta, negyedrét-fv nagyságú volt és 1734-ben a Hevenesi kéziratgyűjteményben őrizték. Ezután azonban nyoma veszett. Tóth A.:"Holt" kéziratgyűjtemények élete, Magyar könyvszemle, 74(1958),42r-43.