Lovra Éva könyve hiánypótló alkotás, mert Szabadka második világháború utáni (1945–1975) városépítészetének ellent­mondásos és sorsterhes világát még senki sem próbálta összefoglalni, dokumentálni és kiértékelni. A könyv nemcsak a város történetét személyesen is átélő helybelieknek, hanem a szakembereknek is érdekes olvasmány. Erre az időszakra a „szocialista modernizmus” nyomta rá bélyegét, amely a hagyományok és a korszerűsítés kereszttüzében maga is egy­fajta „tűzkeresztségen” ment át. Érdekes nyomon követni a tervek sokszor ellentmondásos egymásutánjának történelmi sodrását, amit a térkép-illusztrációk és a felvételek tesznek követhetővé.

                                                                                                                                                                                                                               MEGGYESI Tamás

Lovra Éva könyve megvilágítja a titóista építészetet és városfejlesztést egyetlen városban, Szabadkán, ami érdekes para­doxonhoz vezet: az építészet Szabadkán szimbolikusan Jugoszlávia diktátora, Josip Broz Tito legfőbb hatalmát valósítja meg, amíg ugyanez Tito „nyugatbarát, progresszív szellemű politikájának” kifejeződése is. A könyv különleges erőssége Szabadka modernista építészetének intézményi és politikai-társadalmi hátterének aprólékos kutatása. A széles látószögű tanulmány, amely Szabadka fő területeinek vizsgálatán és levéltári anyagokon alapszik, átfogóan körvonalazza a sajátos,de nemzetközileg is érdekes építészeti jelenséget.

                                                                                                                                                                                                                              Petri VUOJALA

A munka illusztrációkban, tervekben, térképekben, projektekben gazdag, amelyek nagymértékben átláthatóbbá, érthe­tőbbé teszik a vizsgált korszak építészeti jelenségeit Szabadkán. Adott a különböző szintű várostervek kidolgozásának részletes kronológiája a főtervektől a részletes városrendezési tervekig, valamint egyes lakónegyedek kiépítésének, meg­valósításának időrendje. A vizsgált időszakban egy dinamikus és széles körű építés játszódott le, amikor megoldották a lakhatás, az alapvető kommunális infrastruktúra, valamint számos köz- és szociális létesítmény (kórházak, bíróságok,hotel stb.) problémáját, továbbá több kereskedelmi és ipari épületet építettek.

                                                                                                                                                                                                                           Dragutin Karlo DE NEGRI