Matko Vuković a szabadkai munkásmozgalom földmunkás­szárnyának kiemelkedő alakja volt a két világháború között, de különösen az 1935–1941-es években. Feledhetetlen emberi és sziklaszilárd mozgalmi ma­gatartásával érdemelte ki kor­társainak elismerését. 

Egészen fiatalon, már életbe indulásának éveiben fölfedezte a történelem szekerének egyet­len igazi útját a szocialista eszmék valóra váltásában. Részt vett az októberi forradalom­ban: vörös lovasként harcolt az ellenforradalmárok és az in­tervenciós seregek ellen. 1920-ban mint érett forradalmár tért haza a Szovjetunióból azzal a szilárd elhatározással, hogy itt­hon folytatja a szovjet földön diadalra juttatott harcot. 

Matko Vuković robosztus alakja hamarosan feltűnt a JKP szervezeteiben és az osz­tályharcos szakszervezetekben. Minden akcióban tevékenyen részt vett, szervezte a föld­munkásokat, s egyik lelkes elő­készítője volt a nagy mezőgaz­dasági sztrájknak; vállalta az üldöztetést, s hallatlan fizikai és lelki erővel viselte el a legnehezebb megpróbáltatásokat is. Többször letartóztatták, rettenetesen megkínozták, el is ítélték. Hóhérai mindent elkö­vettek, hogy megtörjék, de ez egyetlen esetben sem sikerült, még Horthy hírhedt kémelhárí­tóinak sem. Matko Vuković a szabadkai Sárga Ház kínpadán életét áldozta a fasizmus elle­ni harcban. 

A sziklaszilárd magatartású forradalmár immár legendás alakja ma is él a köztudatban. Küzdelmes életútjának oly gyötrelmes, s mégis megrendíthetetlen erőt tükröző szakaszai voltak, melyek drámába illőek, s oda is kívánkoznak, hogy a színpadon is megörökítsék az emberfeletti áldozatokat és hő­si tetteket követelő történelmi éveket.

Gajdos Tibor A sziklaember című munkája Matko Vuković életútját vetíti elénk olyan részletek feltárásával, amelyek minden olvasó számára új él­ményt jelentenek. Ugyanakkor ez a kis könyv értékes for­rásmunkát jelent mindazok szá­mára, akik az elkövetkező évek­ben a szabadkai munkásmoz­galom teljesebb igényű törté­netének megírására vállalkoz­nak.