A szabadkai gimnázium falai között a szellemi élet termékenyítő nyomait ke­resve már eddig is nem egy olyan jelentős emlék, életrajztöredék vagy már-már elfeledett úttörő mun­ka került felszínre, amely irodalmi vagy szellemtörté­neti szempontból értékes adalékot jelent a sok te­kintetben jelentős századforduló eddig még nem eléggé ismert mozzanatai­nak alapos és sokoldalú fel­méréséhez. 

Dér Zoltán Kosztolányi szabadkai éveinek feltárása után a fáradhatatlan kuta­tómunka során meglelt ös­vényen halad tovább a múlt felé. A nagy poéta őszinte elismerő szavai ébresztették fel benne az érdeklődést, hogy fokozottabb figyelemmel forduljon Toncs Gusztáv feledésbe merült élete és munkássága felé. 

Kétségtelen, hogy a szá­zadforduló táján Toncs Gusztáv, a szabadkai főgimnázium irodalomtanára kivételes egyéniség volt. Csöndben és nagyon szeré­nyen dolgozott, de épp en­nek a szerénységnek és so­ha nem lankadó szorgal­mának erényei alapján ke­rült fel arra a szintre, amely egy vidéki városban – az ő idejében – a szel­lemi élet csúcsát jelentette. 

Mint pedagógus soha nem tartozott a heti órákat me­chanikusan előadó és a Beöthytől tanult romantikus klisé szerint dolgozó szürke tanárok közé. Érzékeny lel­ke felfogta a századforduló előtti esztendőkben az eljö­vendő XX. század üzenetét. Nemcsak tanított, hanem szakadatlanul tanult is, s munkássága minden terüle­tén – a Szabad Líceum megalapítása körül is – ar­ra törekedett, hogy ezt az igényes érdeklődést: kereső, kutató vágyat átvigye ta­nítványaira, hallgatóira is. Nemcsak a tanintézet tan­termeiben, könyvtárában, hanem azokon kívül is a szellem művese volt. Érthe­tő hát, hogy tanítása kitö­rölhetetlen nyomot hagyott Kosztolányi költészetében s mindazokban, akik tőle ta­nultak és e város falai kö­zül indultak el. 

Dér Zoltán könyve nem pusztán életrajz, hanem Toncs Gusztáv munkássá­gának feltárásával kortörténeti dokumentum is, amelyre érdemes felfigyelni, mert az élet folytonossága és a fejlődés törvényszerű­sége csak akkor bontakozik ki a maga teljességében, ha a régi tettek egyre inkább ismertté válnak s felderítik a mai tettek még ismeret­len indítékait.