Skip to main content
Borító/Kép
Városok... Falvak... Néprajzi és történelmi vázlatok – borító

Városok... Falvak...

Néprajzi és történelmi vázlatok
Kiadás éve és helye
Oldalszám
162 oldal
Kötés
Előszó/utószó

ELŐSZÓ

A Jugoszláviai Magyar Újság cikkpályázatának terméséből jött létre ez a könyv és ebből a körülményből meritek felhatalmazást arra, hogy előszót írjak hozzá.

Amikor mint lapszerkesztő a pályázatot kiírtam, azzal a felhívással, hogy a községek és városok intelligenciájából minél többen vállalkozzanak lakóhelyük történelmi, társadalmi, szociális, gazdasági, etnográfiai és egyéb adatainak felkutatására s kidolgozására, egy kulturterület monográfiájának körvonalai kápráztak a szemem előtt. Nem áltattam magam azzal a merész reménnyel, hogy a pályázat kemencéjéből ennek a monográfiának valamennyi téglája ki fog kerülni, de bíztam a kezdeményezés alapgondolatának helyességében és bizalmamat igazolják a pályaművek, amelyeket ez a könyv magában foglal. Az újságírói iniciativa vezetőeszméje az volt, hogy meg kell végre indítani a kulturhistóriai munkának azt a folyamatát, amelynek hullámverése rátereli a hivatottak figyelmét és ambicióját a megvalósítható közművelődési célokra. Egy apriorisztikus elhatározás valamely nagyobb terület monográfiájának megírására igen sok nehézségbe ütközik. Elsősorban hiányzanak a végrehajtáshoz szük­séges anyagi eszközök, de nélkülözzük azokat az egyéb invitékokat is, amelyek egy ilyen terv kiérlelődését elő­mozdíthatnák. Mindezeket a hiányokat legalább részben pótolni kivánta a Jugoszláviai Magyar Újság olyan mor­don, hogy egyrészt dijak kitűzésével, másrészt hasábjai­nak megnyitásával az egyes helységek különböző sajátos­ságainak ismertetésére közvetlen ösztönzést adott

Abban a vezércikkemben, amellyel a pályázat kitű­zését bejelentettem, a kialakuló uj laptipus jellegét a konstruktív szenzációk rendszerének neveztem és töb­bek között a következőket irtam.

– A hírszolgálaton kivül semmi más missziót nem teljesítő úgynevezett riportlap a változott viszonyok miatt a múlt emlékei közé tolódik és előtérbe nyomul az a szer­kesztési elgondolás, amely a szenzáció kritériumait minél hathatósabb kulturteljesitményekben ismeri fel.

– Nem .tartozik az újságírás körébe vidékek mono­gráfiájának összeállítása, geográfiai, etnográfiai, törté­nelmi, társadalmi, gazdasági és kulturális adatainak gyűjtése, azonban ilyen irányú tevékenységre impulzu­sokat adhat, sőt hasábjain teret is nyithat olyan módon, hogy tudományos horderejű problémák a lapszerűség révén érdeklődést keltenek és vonzóerőt nyernek.

– Abbót a visszhangból, amelyet a pályázat meghirde­tése az illetékes kulturtényezők körében keltett és abból a népszerűségből, amelyet a hónapokon át közölt cikkso­rozat kivívott, bizvást megállapíthatom, hogy a mono­gráfiai adalékokat tartalmazó rovattal sikerült, a zsur­nalisztikai és kulturtörténeti szempontokat összeegyeztet­nem. Ha pedig ennek a könyvnek egyes fejezeteit átte­kintem, akkor, ha nem is találom meg azt az összekötő fonalat, amely a részeket egységbe fűzhetné, – ilyen az adott körülmények között nem is szövődhet ki – de olyan értékekre bukkanok, amelyek idővel összetevői lehetnek a célbavett eredménynek. Szuboticáról, Noviszádról, Szomborról, Becskerekről, Kikindáról, Pancsevóról, Vrsacról, Debeljácsáról, Bácskatopoláról, Csantavirről, Sztara- és Novakanizsáról, Bezdánról, Telecskáról, Adáról, Mólról az aldunai csángó településről olyan leírásokat gyümölcsözött a pályázatunk, hogy érdemes volt azokat átmenteni a könyvnek az újságnál tartósabb életébe.

Ami a felsorakoztatott adatok tudományos megbíz­hatóságát illeti, annak eldöntésére majd akkor kerül a sor, ha a monográfiái szerkesztés ideje elérkezik. Ezidő- szerint még nincs helye egy ilyen mikroszkopikus vizsgá­latnak, amelynek lefolytatására sem az újságírói sem a szépirodalmi könyvtár szerkesztője nem érezheti magát hivatva. Tény azonban, hogy a könyv sok érdekes utána­járásra és kibővítésre méltó adatot halmoz fel a kutató és rendező kéznek, minthogy a rapszodok az eljövendő Homérosz számára énekeltek. Vannak azonkívül a könyv­nek olyan lapjai, amelyek a művészi forma szépségeivel s hatnak. Általában a kötetté rendezett cikkek élvezetes olvasmányt nyújtanak.

Meggyőződésem, hogy a Jugoszláviai Magyar Könyv­tár a maga rendeltetése keretei között nagy kulturális szolgálatot tett, amikor a Jugoszláviai Magyar Újság monografisztikus darabjait könyvalakban kiadta.

Szubotica, 1933 december 12.

                                                                                                                                                                                                                                               Bródy Mihály

Szerzői minősítések
Előszó
Szerkesztő
A szerző további művei