Skip to main content
Borító/Kép

VersÉnek

Délvidéki költemények Kónya Sándor dallamaival
Szerző
Kiadás éve és helye
Felelős kiadó
Oldalszám
100 oldal
ISBN
86-84699-38-6
Előszó/utószó

A dal, mint énekelt vers felfedezése nem újkeletű dolog nálunk, a Vajdaság magyarlakta területein. A nyolcvanas évek elején felbukkanó és mind nagyobb teret hódító műfaj két okból is hiánypótlóvá, sőt meghatározóvá vált. A többnyire akusztikus hangszereken előadott dalok visszahozták az intimitást, mely a régi lantkíséretes verselést idézi, másrészt viszont maga a vers került előtérbe. Hozzáférhetőbb lett, énekelve szárnyra kaphatott.

Kónya Sándor vajdasági költők verseiből válogatott egy jókora csokorra valót (szám szerint hatvankilencet), s ezeket öltöztette zenébe. A válogatás sosem hálás feladat, a teljesség helyett inkább a hiányokat mutatja. Mégis, e versek olyan képet adhatnak világunkról, mely saját értékeinket felmutatva és megbecsülve válik hitelessé, s ezáltal maradandóvá. Nem kis szerep jut persze itt azoknak a dallamoknak, melyek e szövegekhez illeszkednek. Rendkívül könnyen énekelhetőek, s már pusztán „papírról leolvasva” is fütyörészésre csábítanak. A dallam és vers viszonya is kíváncsivá tett adott esetben: vajon Kónya Sándor hogyan „élte meg” ezt vagy azt a költeményt. Mindenkinek, aki ekkora odaadással lát munkához és elég nagy tapasztalattal rendelkezik, megadatik a saját értelmezés lehetősége, a szavak, a sorok ritmikai-dallami megközelítése, mert ez már zenei világnak tekinthető. S ez a világ Kónya Sándor énekeskönyvében egyértelműen meg is jelenik, sőt, a kiválasztott versek sokszínűsége ellenére meglepően következetes. A többféle hangszeren is kísérhető dalok (a kotta felett csak az akkordok vannak feltüntetve) néha meglepetéssel is szolgálnak. Kiváltképp eredeti pl. a Fehér Ferenc: Tisza-parti vallomások c. versének kísérete, mely asztallapon való dobolást ír elő ritmikai alapnak az e fölött hallható ének pedig szinte rituális, mondókát, kiszámolót idéz. Kovács Nándor: Megtört apa balladája c. versének dallama viszont drámai hangulatot áraszt, birtokában egyfajta nemes homálynak. Emellett gyakoriak a hangfestésen alapuló megzenésítések is (Jung Tamás: Falusi búcsú), vagy a jogos iróniával kezelt darabok, pl. Csorba Béla: Rókavadászaton c. versének esetében. E paletta alaptónusát, mindenekelőtt azonban a magyar népzenét és méginkább nótavilágot idéző stilizált pentatónia, s az ehhez alapként szolgáló egyszerű, gyakran archaikus harmóniavilág adja.

Jóleső érzés egy olyan énekeskönyvvel találkozni, melyre egyaránt lehet kíváncsi gyermek és felnőtt. A kottákat böngészve, válogathat, csemegézhet belőle bárki: óvónő, énektanár vagy szülő, kisgyermek vagy gitározni tanuló diák. És persze délvidéki költőinknek sem közömbös, hogy verseik most egy ilyen, zenei megfogalmazásban, dalként is tovább élhetnek.

                                                                                                                                                                                                                                                Verebes Ernő

Szerzői minősítések
Szakvéleményező
Szakvéleményező
Felelős szerkesztő
Technikai szerkesztő
Illusztrátor
Tartalomjegyzék
100