Ez a könyv a tapasztalaton alapul, három évtized pedagógiai munkáján. A könyvben nem szerepelnek olyan irodalmi alkotások, amelyeket nem dolgoztam fel nevelőmunkám során. Kísérleteztem, játszottam-játszottunk a versekkel, s közben figyeltem mi az, amit ebből a gyermek befogad, mi csapódik le benne, mi az, amit reprodukál a hallottakból, ösztönzi-e ismétlésre, van-e éltető ereje a versnek, mesének?
Az olvasó azt gondolhatná, hogy nehéz ilyen szelekciót végezni. Aki ismeri a gyermek lelkivilágát, az tudja, hogy a gyermek még nincs megfertőzve különféle irányzatokkal, nem dicsér semmit csak azért, mert így illik. Még őszinte. Megmagyarázni nem tudja, miért tetszik neki a mese, a vers, de azzal, hogy újból kéri, jelzi, hogy esztétikai és emocionális élményt jelent számára. Ez már visszajelzés: jöhet, kérem, akarom. Szubjektív látóköre érzelmi és értelmi reakcióinak sajátos értelmet ad.
E könyv megírására az a szándék késztetett, hogy közelebb hozzam a vajdasági magyar gyermekirodalmat az olvasóhoz. Olvasó alatt természetszerűleg a hallgatóságot is értem, akiken keresztül visszajut az irodalmi alkotás a felnőttekhez. Ez egy nagyon kedves, bűvös kör: pedagógus+hallgató+szülő, nagyszülő. Szeretném, ha a vajdasági magyar gyermekirodalom anyanyelvi műveltségünk továbbörökítőjeként élne. Hatalmas gyermekirodalmi anyagunkat a teljesség igénye nélkül próbálom közreadni. A kötetbe olyan szövegeket válogattam, amelyekről meggyőződtem, hogy tetszik a gyerekeknek. A szövegelemzések során is elsősorban pedagógiai szempontokat érvényesítettem. A kötetet óvónőknek, tanítónőknek és szülőknek, nagyszülőknek egyaránt ajánlom.