
A zentai kórház története
ELŐSZÓ
A történelmi kutatás egészségügyi vonalon annyit jelent, mint felmérni a fejlődés eddigi menetét abból a célból, hogy a múlt és jelen összebasonlításából kirajzolódjék a jövő perspektívája és világosan elébünk táruljon mindaz, amit eddig elmulasztottunk és mindaz, amit a jövőben tennünk kell. A haladó szocialista ideológia az embert állítja minden tevékenység központjába. Minden az ember érdekében létesül, akár közvetve, akár közvetlenül. Ebben a küzdelemben talán az egészségügyé a legfontosabb szerep, mert az van elsősorban hivatva a dolgozó ember életét védeni, egészségét visszaadni és fenntartani. Egészség nélkül nincs produktív munka, nincs fejlődés. Ezt a felelősségteljes munkát vállalni már nem foglalkozás, annál több: hivatás. Az egészségügyi dolgozók hivatástudatuk ösztönzésére állandóan keresik az egészség megóvásának minden lehető útját és módját. Az eddigi eredmények nemcsak biztatók, hanem sokszor csodálatosak és elkápráztatók. Ha csak a mi évszázadunk vívmányait tekintjük, feltűnik az emberi életkor meghosszabbodása 15–20 évvel,a gyérmekhalandóság nagymérvű csökkenése, a tuberkulózis megfékezése világviszonylatban, egyes járványos betegségek tökéletes kiirtása, az antibiotikák felfedezése stb. Olyan eredmények ezek, amelyekről a múlt század legkiválóbb elméi sem álmodhattak. De megállás nincs. Haladni, fejlődni mindaddig, amíg a társadalmi egészségtan ideális szintjére nem küzdjük fel magunkat. Ehhez a célhoz segít mindanynyiunkat a múlt ismerete.
Elődeink 130 éven át orvosi esküjükhöz híven városunk egészségügyét szolgálták. Csigalassúsággal bontakozott ki Vajdaság egyik legrégibb kórházában, itt Zentán a kauzális therapia és még lassabban a preventiva. Ez azonban nem írható elődeink rovására. Az orvostudomány még gyerekcipőben járt az 1830-as években, amikor ez a kórház létesült. Amint azonban megjelenik egy-egy új gyógyszer, a város orvosai elutaznak külföldre is, hogy tanulmányozzák például rövid egy éven belül a vérbaj gyógykezelését Salverzánnal. Az európai klinikákon 1912–14-ben alakulnak azelső röntgen intézetek. A mi szerény kórházunkban röntgenkészüléket vásároltak már 1914-ben és ezzel vizsgálják az első világháború sebesültjeit és betegeit.
Városunk számtalan egészségügyi problémájának a magvait már sok-sok évtizeddel ezelőtt az egykorú szakemberek elhintették. Ezek a problémák fokozatosan felszínre kerülnek és megoldásukra mind több és több eszköz áll rendelkezésünkre. És nekünk, a ma nemzedékének, valamint utódainknak a jövö nemzedékének mindezen problémákat emberi és szakmai kötelességünk kivizsgálni és közösségünk javára megoldani. A feladatot pedig minden egészségügyi dolgozó becsülettel vállalja. A fejlődés csak a legutólsó két évtizedben érte el más országok tempóját. Az évtizedes elgondolások most már gyors ütemben megvalósultak és a zentai kórház a felső Tiszavidék egészségügyi központjává érlelődött. A 130 éves út hosszú és fáradságos volt. Ezt az utat kivánja vázolni ez a könyv.