Skip to main content

Megjelenés helye

Az anyag panaszai

Régi és új versek
ISBN
86-82147-33-5
Oldalszám
110 oldal
Felelős kiadó
Sorozat címe
Fülszöveg

Az Összes verseit 1988-ban lezáró Ács Károly azt vallotta, hogy az életműhöz nincs mit hozzátennie. Aztán mégis új versek születtek, és összeállt az új kötet, az Összes verseket kiegészítő, a három részre osztott versgyűjtemény. A „műves" költőnek kikiáltott Ács Károly most is hű maradt állandó jelzőjéhez, a gondos kötet­ kompozíció ezt bizonyítja. Ritkán adatik meg a költő számára az újraolvasás, a teljes költői opus áttekintésének lehetősége, illetve a kihagyás, a javítás, a kommentár, vagyis a felülbírálás, az önkritika öröme. Sőt egy régi vers is előkerült, A rögök szonettje, amely a kötet nyitódarabja lett, s amely ironikus „nem panaszkodunk" gesztusával adja meg a panaszdalok hangulatát, ez igazolja a létjogosultságukat.

Ács Károly a biztonságot, az otthont, a jelent hiányolja, a fölfordult világot megtapasztaló költői én vesztességélménye tárul elénk. Csakhogy itt nem a mű­ vész, hanem a szerszám – a furulya – , az anyag panaszai törnek elő, a dallamhiány ugyanis a furulyának fáj.

Az első tíz év verseit az összeomlás panasz­énekei, ironikus és szatirikus „szabad dallamai" követik, az aligversek, főként a kisebbségi epigrammák és a haiku: a bánat a versek kulcsszava is lehetne, a várakozás adventi jellegű, az ünnephez kapcsolódik.

1995-ben kezdődik az ovidiusi száműzetés idősza­ka, ellenben a Németországban élő vajdasági költő „önként hontalan", ő nem bujdosó, hanem „kujtorgó magyar", aki Balassi versrészletével rokon módon vall bánatáról: a jelen és a nyelv hiányáról, a kölni ünnep hamisságáról, a kísérletekről, ő már onnan üzen haza. A töredék a „műves" műfajává válik. A száműzetés versei csendes, „elnémuló" művek, panaszelfojtások.

Az Ács Károly Összes verseit kiegészítő kötet megjelenése költészetünk jelentős eseményének ígérkezik.

 

 

 

Borító/Kép
Ács Károly: Az anyag panaszai c. könyvének borítója
Szerző
/sites/default/files/2020-03/Acs%20Karoly_Az%20anyag%20panaszai.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Szerkesztő
Recenzens
Recenzens
Tördelő
Fülszöveg
A borítón felhasznált alkotás
Kiadás éve
Műnem

Örökség

Kis magyar bácskai néprajz

A régi paraszti és mezővárosi világ hagyom ányainak egykori formáját és változásainak variációs folyamatát figyeli Beszédes Valéria néprajzkutató új könyve, az Örökség, melynek alcíme jelzi igazi feladatvállalását: Kis magyar bácskai néprajz. Rólunk szól, bácskai magyarokról, volt, meglévő s majdani (?) szokásvilágunk fontos részleteiről.

Nyolc fejezetébe témakörök szerint válogatta össze a szerző az elmúlt másfél esztendő alatt a szabadkai Szabad Hét Nap múltidéző rovatában publikált tudománynépszerűsítő írásait, melyek pozitívuma, hogy olvasmányosan és tömören hívják fel a figyelmet mindarra, ami körülöttünk ősi, érdekes, épp napjainkban alakul át élő jelenségből, valóságos anyagból emlékké.

Beszédes Valéria rovata a legolvasottabbak közé tartozik az említett lapban, hiszen egyebek között a kik vagyunk? honnan jöttünk? hova tartunk? kérdésekre igyekszik választ adni. Mindennapi kenyerünk előterem tésének örömét és bánatát ecsetelve eleveníti fel az egykori paraszti világot, kiemeli a hagyományos közösség specialistáinak újító szerepét. Valamikori és ma is még elvétve előforduló hazai magyar népviseleteinket is számba veszi, sőt szerepüket hangsúlyozza az identitás őrzésének folyam atában. Fontos cikkeket tartalm az az Otthonteremtés című fejezet, hiszen a szerző e témakörben mozog leginkább otthonosan. Népi vallásosságkutatásunk szépen lombosodó fáján több gyümölcsöt érlelt már Beszédes Valéria néhány tanulmánya. Itteni cikkei búcsújáró kegyhelyeinkkel, a Fekete Máriával, az élő rózsafüzér-hagyománnyal, a lourdes-i ájtatossággal, valam int a szabadkaiak egy ősi fogadalmával, a Szent Rókus-tisztelettel foglalkoznak. A kötetben helyet kapott jó néhány jeles napi szokásunk, valamint a XVIII. századi, a mi vidékünket érintő boszorkányperek tárgyalása, azok társadalmi hátterének vizsgálata is. Beszédes Valéria figyelemfelkeltő, nemzeti identitástudatunkat erősítő cikkgyűjteménye mindazoknak a figyelmére számot tarthat, akik érdeklődnek a vajdasági magyarság múltja iránt.

(Silling István recenziójából)

ISBN
86-82147-13-0
Oldalszám
196 oldal
Felelős kiadó
Sorozat címe
Borító/Kép
/sites/default/files/2020-03/Beszedes_Valeria_Orokseg.pdf
Szerzői minősítések
Szerkesztő
Recenzens
Dvorácskó László
Illusztrátor
Kiadás éve
Kötés

Desiré

Kosztolányi kultusza a Vajdaságban
Előszó/utószó

Egyetemi tanulmányaim során minden alkalmat megragad­tam, hogy elmondhassam, Szabadkáról jöttem, abból a város­ból, ahol Kosztolányi Dezső és Brenner József született, Sziveri János élt, Tolnai Ottó alkot ma is, mert úgy éreztem, ilyenkor egy csöppnyi fénysugár jut nekem is az őket körülölelő fénycsó­vából. Ilyen alkalmakkor meséltem Dévavári Zoltánhoz kötődő ismeretségemről, a Kosztolányi Dezső Napok előadásairól, be­széltem az író nevét viselő intézményekről, és ekkor derült ki, hogy ami számomra evidencia, hétköznapi adatok halmaza, az ma a magyarországi szűkebb irodalmi szakma számára kevéssé tudott tények sora. Ekkor döntöttem úgy, hogy megpróbálom összegyűjteni azokat az irodalmi és művelődéstörténeti adato­kat, melyek körvonalazzák elsősorban Kosztolányi szabadkai kultuszának kialakulását, illetve megkísérlek választ találni arra a kérdésre, van-e kultusz, és ha igen, milyen mértékben.

(részlet a Bevezetésből)

ISBN
978-8687613-07-2
Oldalszám
114 oldal
Felelős kiadó
Sorozat címe
Borító/Kép
Gordán Klára: Desiré c. könyvének borítója
Szerző
/sites/default/files/2020-02/S_Gordan_Klara_Desire.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Sorozatszerkesztő
Recenzens
Recenzens
Szöveggondozó
Borítóterv
Tördelő
Kiadás éve
Kötés

Bazsalikom

Modern szerb költők antológiája

A kötet a szabadkai Minerva nyomda R. T. 1928-ban megjelent kiadványának hasonmás változata.

ISBN
978-86-87613-14-0
Oldalszám
164 oldal
Felelős kiadó
Sorozat címe
Borító/Kép
A Bazsalikom c. könyv borítója.
/sites/default/files/2020-03/Debreczeni_Szenteleki_Bazsalikom.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Tartalomjegyzék
Kiadás éve
Műnem
Kötés

Ünnep ez minekünk

Írások a szabadkaiak népi vallásosságáról
Előszó/utószó

Beszédes Valéria legújabb könyve, az Ünnep ez minékünk, egyfajta folytatása az Örökség első és második kötetének, melynek írásai, miniatűr tanulmányai méltán váltak népszerűvé, s amelyek népi kultúránkról és hagyományainkról rajzolnak megbízható, hiteles képet.

Nem is akármilyen folytatása, hiszen az Írások a szabadkaiak népi vallásosságáról alcímet viselő gyűjtemény tizenkét fejezetében múltunk és közelmúltunk jelenünkre is kisugárzó fontos vallási eseményeit, szokásait és vonatkozásait veszi számba a néprajzkutató alaposságával, ugyanakkor olvasmányosan, érdekfeszítő módon.

A szerző egységes kötetbe szerkesztett tanulmányai megbízható és hiteles képet nyújtanak a Szűzanya tiszteletéről Szabadkán, a Rózsafüzér Társulatról, a szabadkai Szentkút (Bunarić) interetnikus vonatkozásairól, a regionális és lokális búcsújáró helyekről a Vajdaságban, Szent Rókus kultuszáról, Szent Antal és Jézus szíve tiszteletéről, egy külvárosi kántor tevékenységéről, a bajelhárító szent levelekről és más hasznos imádságokról.

Beszédes Valéria a laikus olvasó számára is rendkívül érdekes dolgokat közöl például a Mária-lányokról, akik kizárólag a szabadkai magyarok körében voltak ismertek, s arra a kérdésre, hogy a bunyevácok miért nem szervezték meg a maguk csoportját, a kutató ezt a választ kapta: "Mert Szent István csak a magyarokat ajánlotta a Szűzanya oltalmába."

A tanulmányfüzér külön értéke, hogy a szerző párhuzamba helyezi a városban és környékén együtt vagy egymás mellett élő magyarok és bunyevácok vallási szokásait és hagyományait, szól a szokások és hagyományok egymásra gyakorolt hatásáról, összefonódásáról.

Beszédes Valériának ez a legújabb könyve is – akárcsak előző kötetei – azonosságtudatunkat, gyökereinket, megingott önbecsülésünket erősítheti ezekben a vészterhes időkben. (Dudás Károly) 

 

ISBN
86-82147-40-8
Oldalszám
140 oldal
Felelős kiadó
Sorozat címe
Borító/Kép
/sites/default/files/2020-03/Beszedes_Valeria_Unnep_ez_minekunk_.pdf
Szerzői minősítések
Szerkesztő
Dudás Károly fényképe
Recenzens
Recenzens
Kiadás éve
Kötés

Gion Nándor elbeszélő stílusa

Tárgyszó
ISBN
86-901313-4-6
Oldalszám
120 oldal
Felelős kiadó
Sorozat címe
Fülszöveg

Gion Nándor prózájában az egységet és szervességet – a hagyományos regényszervező elemek m ellett – a stilisztikai jellegzetességek is biztosítják. Metaforák, m etaforikus asszociációk, hasonlatok, allegorikus, szimbolikus megnyilatkozások mindig az emberről beszélnek, emberi sorsvonatkozásokat rejtenek, sokszor lírai reflexióként villannak fel. Az emberi lét és a tárgyias közeg alkot egységet, s noha dokumentumszerűnek tetszik a történet-mesélés, mégis olyan egységeket találunk, amelyeket költő hozhat létre. így keveredhet montázsolva a valóság a szürrealizmussal, új naturalizmussal, így kapunk „szürke színű prózát”.

Balogh István vizsgálódásai során szó esik a mondatfűzésről, nominális szerkesztésmódról, közlésformákról, képalkotásról, motívumokról. Módszeresen igyekszik rátalálni Gion Nándor írói nyelvének jellemző adalékaira, a jellegzetes, a „saját” mondatokat keresi. Mondatstilisztikai elemzésében bőséges anyaggal dokumentáltan bemutatja az egyes mondat- és szövegszerkezeti megoldásokat, a sajátos szószerkezet-típusokat, különösen az úgynevezett egyenes beszéd, függő beszéd és a szabad függő beszéd stiláris lehetőségeit.

Tanulmányának végén nem ­ csak irodalmunkban, hanem a magyar prózastílus történetében is megpróbálja meghatározni helyét. Legnagyobb érdemét jellegzetes előadásmódjában, egyszerű és korszerű nyelvében látja. Konklúziója: dokumentumnak tetsző „újnaturalisztikus” prózája történetekből, epizódokból épül fel, húsvér emberei és valóságos élethelyzetei vannak. Sokszor épít párbeszédre, dialógusai hatásosak, elevenek, drámaiak, s nem véletlen, hogy epikai-prózai m unkáit rendre láthattuk színpadon vagy filmen.

A vajdasági magyar irodalom jelentős alkotójának írói nyelvéről szóló tanulmány megjelentetésével a szerző és a kiadó, kissé megkésve ugyan, igaz megbecsüléssel tiszteleg az ötvenéves Gion Nándor munkássága előtt.

Borító/Kép
Balogh István:  Gion Nándor elbeszélő stílusa – borító
Szerző
/sites/default/files/2020-02/Balogh_Istvan_Gion_Nandor_elbeszelo_stilusa.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Szerkesztő
Szerkesztő
Szerkesztő
Sajtó alá rendezte
Recenzens
Recenzens
Szajkó István
A borítón felhasznált alkotás
Kiadás éve
Kötés