Skip to main content

Pokolkerék

Regény

Vasagyi Mária kisregénye valójában csatornaregény és a XVIII. század utolsó éveibe kalauzol bennünket, a Ferenc-csatorna építésének színhelyére, idejébe, de a kor nyelvezetébe is. Éppen ezért a szerző szótárt is gyártott regénye mellé, mert nélküle ma már nehezen volna érthető a szöveg.

ISBN
978-86-323-0738-4
Oldalszám
105 oldal
Felelős kiadó
Fülszöveg

Szépapánk, Lothár feljegyzéseit róla elnevezett féltestvérem, a valenciai opera magánénekese adta át nekem nekem búcsúzáskor a madridi reptéren. Mondván, nem tud mit kezdeni vele, szokatlan nyelvezetét nem érti, s azzal, hogy most rám testálja, tulajdonképpen anyja, a nápolyi félvér szakácsnő óhaját teljesíti, aki nyoma veszett apánk dolgai között lelt rá. A szalonnásra piszkított füzet csücskei lekoptak, az oldalak hiányosak, szakadozottak és foltosak, szélük rojtosra morzsolódott, s az írás, amelyet hordoznak, magyar, francia és más nyelvek keveréke, s ilyenformán érthetetlen, ezért képtelen voltam megfejteni. Végül 1999 májusában Freya Gutenberg, a párizsi nyelvtudományi intézet professzora több napotigénylő fordítói munkájának eredményét átnyújtva már-már azt a gondolatot ébresztette bennem, hogy a tizennyolcadik század francia köznyelvén írt sorok a szláv, német, latin, török, ófrancia, provanszál, spanyol és olasz szavakkal, mondatokkal kevert magyar szöveggel együtt. 

Borító/Kép
Szerző
Műfaj
Kiadás éve
Műnem
Kötés

A tehetség kérdőjelei

Tanulmányok, előadások, interjúk
Előszó/utószó

A tudás, a megismerés, az emberi képességek témaköre szakmámnál fogva régóta foglalkoztat, magának a tehetség mibenlétének a kérdése azonban két-három éve került érdeklődésem központjába, amikor a tehetséggondozó iskolák létrehozásának gondolata a délvidéken is felmerült. Miután felkértek az egyik újonnan létrejött tehetséggondozó iskola pszichológusának, meghívtak több ismeretterjesztő előadás megtartására, valamint megbízást kaptam egy digitális tehetségkutató stúdió szellemi profiljának az összeállítására, ez irányú érdeklődésem tovább mélyült. A témával való intenzív foglalkozáshoz hozzájárult az is, hogy média nagy érdeklődést mutatott a tehetség kérdésköre, illetve a tehetséggondozás mibenléte és eredményessége iránt.

A kötetbe az elmúlt két év, a 2006 és 2008 közötti időszak szellemi termését gyűjtöttem egybe. A könyv szerkesztése során igyekeztem az előadások, tanulmányok, cikkek, interjúk tematikai átfedéseit csökkenteni, teljes kiküszöbölésükre azonban nem törekedtem. Ezek az elemzések ugyanis más-más apropóból készültek, másra vannak „kihegyezve”, a hangsúly másra esik bennük, így reményeim szerint lehetővé teszik a tudás és tehetség többszöri körüljárását, különböző perspektívákból történő megközelítését és tárgyalását, és ezáltal vélhetően az összefüggések jobb megértését is.

(részlet az Előszóból)

ISBN
978-86-86469-12-0
Oldalszám
231 oldal
Felelős kiadó
Borító/Kép
Hódi Sándor: A tehetség kérdőjelei c. könyvének borítója
Szerző
/sites/default/files/2020-02/H%C3%B3di%20S%C3%A1ndor_A%20tehets%C3%A9g%20k%C3%A9rd%C5%91jelei.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Szerkesztő
Olvasószerkesztő
Korrektor
Grafikai szerkesztő
Fotó
Recenzens
Kiadás éve

A magyar függetlenségi harc 1848–1849-ben a Délvidéken

(Egy áttekintő- és 9 csata-vázlattal )

A szerző kiadásában 1902-ben Budapesten a Márkus Samu Könyvnyomdájában nyomtatott könyv hasonmás kiadása.

Előszó/utószó

Nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy ez idáig csak szűk szakmai körök­ben ismert műről van szó. Olchváry, ahogyan művének előszavában maga is mondja, azokkal a hadműveletekkel foglalkozott, amelyekben a „magyar hadak a fölkelő szerb s az utóbb egyesített osztrák-szerb csapatok ellen har­coltak”. Vizsgálódásai és értekezése elsősorban hadviselés-elméleti megala­pozottságú, amelyben a társadalmi és politikai kérdésekkel csak oly mérték­ben foglalkozik, amennyire az az egyes események megértéséhez szükséges. A magyar-szerb hadakozás okáról tárgyilagosan, röviden értekezik, és ilyen módon ismerteti a szerbek autonómiatörekvését is. A műben felhasznált iro­dalomjegyzékből is látszik, hogy Olchváry az események hadászati aspektu­sát helyezi előtérbe.

Olchváry Ödön A magyar függetlenségi harc 1848-1849-ben a Délvidéken című munkája az átfogó művek minden ismérvével rendelkezik még akkor is, ha maga is azt vallotta, hogy művét nem a „politikusoknak, de a hadtör­ténelem kedvelőinek” írta. Kézbe veheti mindenki, az is, aki a délvidéki ese­mények iránt szakmai szempontból, és az is, aki csak történelemkedvelőként érdeklődik.

(részlet az útószóból)

ISBN
978-86-86469-13-7 (VMMI), 978-86-323-0730-8 (Forum)
Oldalszám
250 oldal
Borító/Kép
Olchváry Ödön: A magyar függetlenségi harc 1848–1849-ben a Délvidéken c. könyvének borítója
/sites/default/files/2020-05/Olchvary%20Odon_A%20magyar%20f%C3%BCggetlens%C3%A9gi%20harc%201848%E2%80%931849-ben%20a%20D%C3%A9lvid%C3%A9ken.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Felelős szerkesztő
Felelős szerkesztő
Utószó
Kiadás éve
Kötés

A Szabadkai Dalegyesület története

Előszó/utószó

A „boldog békeidők” Szabadkáján sok szép dolog született, ezek egyike a Szabadkai Dalegyesület, amelynek történetét részben már megírtam a Szabadka zenei élete 1900–1918 c. könyvemben (Életjel Kiadó, 2002). Dévavári Zoltánnak köszönhetően aztán hozzájutottam dr. Brenner József naplójegyzeteihez és emlékirataihoz, s ezek segítségével feltárhattam a dalárda teljes történetét az első naptól az utolsóig. Korábbi munkám felhasználásával, az újabb adatok ismeretében fogalmaztam újra a kórussal kapcsolatos történéseket.

Az 1889-ben megalakult énekkar viszonylag rövid, de eseményekben gazdag élete megérdemli, hogy Szabadka történetének legfényesebb lapjaira kerüljön.

ISBN
978-86-87613-04-1
Oldalszám
107 oldal
Felelős kiadó
Sorozat címe
Borító/Kép
Pekár Tibor: A Szabadkai Dalegyesület története c. könyvének borítója
Szerző
/sites/default/files/2020-02/Pekar_Tibor_A_szabadkai_dalegyesulet_tortenete.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Sorozatszerkesztő
Recenzens
Recenzens
Recenzens
Tördelő
Kiadás éve
Kötés

Légszomj

Dráma

Ennyire szintétikus drámát itt még nem írtak. Halomnyi víziótól menekül a szerző, ki akarja magából őket írni.

A Légszomj valóban néhány párhuzamosan futó síkból tevődik össze. Egyes vonatkozással családdrámára emlékeztetnek, ilyen az apa harca a fiával, a fiúk egymásközötti küzdelme. Általában nem sematizált figurákat kell látnunk Deák müvében. Az apa például amellett, hogy a patriarchális élet, a zsarnokság összes jegyeit magán viseli, aggódik is a családért. Deák alakjai emberiek és összetettek. Van bennük tragikum és szépség. A másik sík egy történelm i pillanat megragadása. A háború utáni idők jellegzetességeit írja meg Deák, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy megszabaduljon tőlük, de az előzmények, a fasizmus lidércnyomásaitól is. Ha itt vádról beszélhetünk, akkor az elsősorban önvád: hogyan éltük át, és hogyan álltunk helyt a közelmúlt eseményeinek forgatagában. Ezt a történelmi pillanatot kellett megfognia, végre megírnia, mert a mai ember, mindannyian, magunkban hordjuk nemegyszer alázat, kisebbrendűségi érzés formájában, s csak akkor szabadulhatunk tőle, ha kimondjuk. A darab harmadik síkját egy sajátos vajdasági élettér jelenti. Az a tér, amelyben kevert lakosság él, s amelyben mindenki mindenkinek ki van szolgáltatva. A feszültség tehát kölcsönös. A negyedik vonulat a parasztság ábrázolása azzal a csöndes szemrehányással, hogy őket is sújtotta a háború, noha nem ellenük folyt.

Ezek a síkok egymást keresztezve, metsztve vannak jelen a Légszomjban.

Ágoston Mihály

ISBN
978-86-87613-05-8
Oldalszám
142 oldal
Felelős kiadó
Sorozat címe
Borító/Kép
Deák Ferenc: Légszomj c. könyvének borítója
Szerző
/sites/default/files/2020-03/Deak_Ferenc_Legszomj.pdf
Szerzői minősítések
Előszó
Sorozatszerkesztő
Kiadás éve
Műnem
Kötés