Skip to main content

Szlavóniai (kórógyi) szótár

R-ZS

A szerző szótárába a horvátországi Eszék táján 4 magyar községben (Kórógy, Szentlászló, Haraszti, Rétfalu) gyűjtötte anyagát. Forrása a beszélt nyelv volt; alaprétege a mindennapi élet szókincse és kifejezéskészlete.

Oldalszám
284 oldal
Fülszöveg

Sajátos nyelvi szigetet alkot annak a négy szlavóniai magyar falunak (Kórógy, Szentlászló, Haraszti, Rétfalu) alig négyezer főnyi magyarsága, amelynek nyelvét dr. Penavin Olga egyetemi tanár immár több, mint két évtizede tanulmányozza. E nagyszabású kutatómunka eredménye a szlavóniai (kórógyi) szótár, amelynek első kötetét 1968-ban tette közzé a szerző, ezt 1975-ben követte a második kötet (K - P), most pedig a mű befejező részét (R - ZS) tesszük az olvasó asztalára. 

Feldolgozó és redszerező munkája során szerzőnk szem előtt tartotta a magyar nyelvtudomány, különösen pedig a népnyelvi kutatás és a lexikográfia legújabb eredményeit és bevált gyakorlatát. Ennek megfelelően arra törekedett, hogy a szlavóniai (főképp kórógyi) népnyelv egész szókincsét összegyűjtse és feldolgozza, mivel "csak így lehet az illető tájnyelv szókészletére, meglevő, illetve meg nem levő fogalmaira fényt deríteni. Így kiderül, milyen formában, alakváltozatban élnek a közszavak, melyek hiányoznak, a gazdasági, társadalmi változások kifejezésére milyen új szavak, milyen másutt nem található idegen, más nyelvből átvett szavak jelentkeznek, melyek a saját tájszavak akár jelentésben, akár alakban, melyeket nem szótáraztak még, melyekhez fűződik néprajzi vagy egyéb érdekesség".

Éppen ezért nemcsak a nyelvtudomány, de a néprajz iránt érdeklődő tudósok és olvasók megkülönböztetett figyelmére is joggal tart számot Dr. Penavin Olga műve, a szlavóniai (kórógyi) tájszótár három kötete. 

Borító/Kép
A borító és kötésterv Kapitány László munkája
Szerző
Kiadás éve
Kötés

A repülő Vucsidol

Oldalszám
75 oldal
Sorozat címe
Fülszöveg

A század eleji Szabadka életének nagy szenzációja volt az az esemény, amelyről ez a regény szól. Városunk fia, Száríts János 1910-ben maga ké­szítette repülőn fölszállt. A repülés ak­kori fázisában ez, ha úttörőnek nem is, de nagy teljesítménynek számított.

Szabadka becsvágya, hogy országos hírre jusson – kétes értékű szenzá­ciói után – e repülés révén megvaló­sulni látszott. Az esemény fölkavarta a közvéleményt, a város vezetőit, s természetesen az itt élő írókat is élén­ken foglalkoztatta.

Még az előkészület idején, 1906-ban tett közzé erről az ügyről a Bácskai Hírlap egy folytatásos regényt. A téma érdekessége mellett külön furcsasága volt e publikációnak, hogy három szer­ző: Csáth Géza, Havas Emil és Munk Artúr jegyezte vezetéknevének kezdő­betűjével. Időbe telt, míg – több ku­tató egymást segítő munkája révén – a torzóban maradt regény teljes szö­vege előkerült, s fény derült a szerzők kilétére is.

E kötetben tehát ezt a regényt ve­heti kézbe az olvasó. Figyelmét bizo­nyára honorálni fogja. Szereplői a kor ismert alakjai, s a történet annyira eleven és fordulatos, hogy a mai ol­vasó figyelmét is leköti. De túl az ol­vasmányosságon, szerzőire, irodalmunk előtörténetére nézve is tanulságos mű.

Kivált a szemlélet miatt, amellyel a város fiatal írójelöltjei a provincializ­musból való kitörés szabadkai erőfe­szítéseit, saját közegüket nézték.

Borító/Kép
Csáth Géza, Havas Emil, Munk Artúr: A repülő Vucsidol c. könyvének borítója
/sites/default/files/2020-03/Csath_Havas_Munk_A_Repulo_vucsidol.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Sajtó alá rendezte
Utószó
Illusztrátor
Kiadás éve
Műnem
Kötés