Skip to main content

Kiadó

Így hozta a történelem...

Vékás János interjúja
Előszó/utószó

Ebben a nagyinterjúban dr. Szeli István nyugalmazott egyetemi tanár – Vékás János újságíró kérdéseire válaszolva – vallomást tesz munkásságáról, s eközben kirajzolódik pályájának teljes íve. Még amikor magánéletéről beszél, akkor is érezzük a közösségivel való egybefonódást, a személyes sors fordulóit gyakran háttérbe szorítják a kialakulóban lévő jugoszláviai magyar kultúra történései. Az emlékezés felidézi művelődési életünk jelentős intézményeinek keletkezéstörténetét: a Magyar Szó indulásának éveit, a magyar tanszék, a hungarológiai intézet, a nyelvművelő egyesület, valamint a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia megalapításának körülményeit. "Sokszor az a gondolat járt a fejemben – mondja egy helyen Szeli István –, hogy egy kicsit a kísérleti léggömb, a berepülő pilóta, a kutatóárok szerepét kellett játszanom ebben a világban, a háború utáni években. Mert valahogy mindig engem dobtak a mélyvízbe, oda, ahol valami újat kellett kikísérletezni, új utat kellett kiépíteni. (...) Talán fel sem tudom sorolni azt a sokféle feladatot, funciót, teendőt, amit elsőként kellett vállalnom vagy csinálnom. Persze nem azért, mert erre nekem valami különös rátermettségem lett volna, hanem úgy hozták az adott viszonyok, hogy ilyen súlyos szóval éljek: így hozta a történelem."

Szeli István irodalmunk számos jelenségéről is elmondja a véleményét, s így az elmélyült tudós, az irodalomtörténész író, a nyughatatlan szervező, a közéleti munkás és a hivatásának élő tanár arcképe alakul ki a könyvben. Méghozzá úgy, hogy a tőle megszokott mértéktartással és szerénységgel előadott történetekben a dokumentumjelleg egy pillanatra sem homályosítja el az önéletmondó emberi és szellemi alakját.

ISBN
8632301810
Oldalszám
108 oldal
Borító/Kép
Műfaj
Szerzői minősítések
Szerkesztő
Recenzens
Korrektor
Korrektor
Kiadás éve
Kötés

Kovács Istenke álmodik

Kisregény

Könyvekben és nőkben mérte az időt.

Könyvekben és nőkben kereste magát. S míg

a könyvek egyre szaporodtak, megtöltötték

polcait, szekrényeit, ágyneműtartóját, a tucatnyi

kartondobozt a pincében és padláson, addig a nők

szinte észrevétlenül fogytak el mellőle

ISBN
9788632309869
Oldalszám
120 oldal
Felelős kiadó
Fülszöveg

Újvidéki lányok tűntek itt fel, és vonultak el. Nekik mesél Szindbádunk valóban és álomban mindent, amit tud. Az idő syűkebb szegmentumában, amly idő nincs a dátumok kalodájába szorítva, mégis jól elhelyezhető a viszonylagos közelmúltban. (...) Elmagyarázza ezeknek az ifjú hölgyeknek Kovács Istenke Szindbád: régebben úgy gondolta, hogy Újvidék az utolsó téglájáig megismerhető, s hogy ez az ismeretség majd még a hasznára lehet. Hogy miután szépséges édesanyját elveszítette, az apja is elveszett, de a város megmaradt. A város, amely olyan, mint egy máj, egy szív. Ha leválasztanák rólad, menten belepusztulnál. Nem az emberek miatt, hiszen elbeszélőnek itt nem is voltak sosem igaz barátai. (Balázs Attila)

 

Borító/Kép
Barlog Károly: Kovács Istenke álmodik című kötetének borítója
Szerző
Szerzői minősítések
Grafikai szerkesztő
Kiadás éve
Kötés

Szórványban

A ​Szórványban című könyv, melynek szerzői: Burány Nándor, Dudás Károly, Németh István és Tari István, műfaji meghatározás szerint riportkötet, de voltaképpen ennél sokkal, de sokkal több: így egybegyűjtve a szórványban élő vajdasági magyarság szociográfiai vizsgálata, egyfajta helyzetfelmérés, helyzetkép is – attól függetlenül, hogy 10, 15 vagy 20 évvel ezelőtt íródott –, amely rámutat a szórványban élők sajátos gondjaira, megnevezi a problémákat, és utal az esetleges megoldásokra is, ugyanakkor azonban be is mutatja a vajdasági magyar szórványközösségeket (ha szabad így fogalmaznom). Az említett négy szerző a helyszínen tapasztaltakból és az ott látottak és hallottak alapján rajzolja meg egy-egy mikroközösség életvitelét, gondjait-bajait. Miközben ezeket az írásokat olvassuk, sokszor elszorul a szívünk, mert szociográfiai tényanyaguk azt sugallja, hogy itt, közvetlen környezetünkben, egyik-másik kis közösségben honfitársainknak nem adatott meg mindaz, ami nekünk. Hogy néhol létfontosságú a magyar tagozat megnyitása az általános iskolában, hogy nagy gond a falu lakosságának elöregedése, a fiatalok elvándorlása, a gyors ütemű beolvadás, a magyar sajtó és a magyar könyvek hiánya stb.
Ez a kötet valóban tükröt tart társadalmunk elé, és szépítgetés nélkül tárja fel azt a valóságot, amelynek tragikumára sokan csak az olvasása közben döbbennek majd rá. Merthogy eddig is tudtuk, hogy szórványban élni eleve hátrányos: Bánátban is, Bácskában is, Szerémségben is, de e kis közösségek problémáit nem tudatosítottuk a megfelelő módon, nem ösztönzött bennünket cselekvésre. E kötet szerzőinek riportalanyai tudatosan vállalják a szórványhelyzetből adódó előnytelen állapotot, beleszoktak már, belefásultak, megtanultak benne élni. Ugyanakkor korlátozott lehetőségeikhez mérten, leleményességüknek köszönhetően próbálnak tenni valamit helyzetük javítása érdekében, vagy talán helyesebben: helyzetük további romlása ellen. 

ISBN
8632306197
Oldalszám
203 oldal
Borító/Kép
Műfaj
Szerzői minősítések
Szerkesztő
Kiadás éve

Panna és Mágocs

A tiszai halászok mondavilágából merítette az író témáját meseregényéhez, amelyben a meseszerűségen és egy fiatal pár kibontakozó szerelmén túl rengeteg hiteles néprajzi tudnivaló is megjelenik, akárcsak egy dokumentumban.

ISBN
9788632306912
Oldalszám
55 oldal
Borító/Kép
Balogh István: Panna és Mágocs – borító
Szerző
Műfaj
Szerzői minősítések
Szerkesztő
Illusztrátor
Borítóterv
Kiadás éve
Műnem
Kötés

Fantomkommandó

Regény
ISBN
978-86-323-0970-8
Oldalszám
228 oldal
Fülszöveg

Engem valójában nem a háború, nem az általános őrület zavart. Sokkal jobban idegesített, hogy már hónapok óta nem nézhettem be ąupába, nem nyúlhattam a hangszereimhez. Lefekvés előtt arról álmodoztam, milyen jó lenne újra megérinteni, megzendíteni a vasakat. Próbáltam felidézni új zenei dallamokat, variálni a régieket. A zenekari társaimat nem láttam a hadiállapot óta, fogalmam sem volt, mi lehet velük. Arra gondoltam, éjjel, míg a szüleim alszanak, megnézem a ąupában a vasakat. mondja Orcsik Roland első regényének, a Fantomkommandónak egyik elbeszélője. És valóban, ebben a regényben nem a háború a fontos, hiszen annak fenyegető jelenléte állandó, hanem a hatása: hogyan alakulnak át a félelem és a bezártság világában az emberi viszonyok.

A mű helyszíne a kilencvenes évek délszláv háborúinak névtelen kisvárosa, ahol a hősök nem formálhatják sorsukat, hanem inkább elszenvedik a történelem borzalmait és őrületét. De a Fantomkommandó nemcsak erről a lesüllyedt emberi létállapotról ad metszően pontos képet, hanem például arról értesülünk, hogy a kamaszhősöknek fontos, hogy zenekart alapítsanak. Nem adják föl ezt a tervüket. Valamiért nem.

Borító/Kép
A borítón  a Metanoia Artopédia Védett állatok (eksztázis-objektum) című előadása egyik installációjának részlete látható (Fotó: Révész Róbert)
Szerző
Műfaj
Kiadás éve
Műnem
Kötés

Kívánja-e a pirosat?

ISBN
8632301888
Oldalszám
76 oldal
Sorozat címe
Fülszöveg

Beszédes István 1961-ben született Zentán. Felsőhegyen nőtt fel. Túlnyomórészt intellektuális töltésű verseinek tájlírai elemei gyermekkorának falusi világában gyökereznek. Az újvidéki Magyar Tanszék távhallgatója. Jelenleg művelődésszervező a zentai Ifjúsági Művelődési Központban. A versírás mellett a színművészethez is vonzódik. A zentai fiatal színjátszók műhelyének művészeti vezetője. Több előadást rendezett. Versei jugoszláviai magyar lapokban és folyóiratokan jelennek meg, valamint társszerzője a Teleírt világ (1987) című, fiatal költőket bemutató antológiának.

Borító/Kép
Műfaj
Szerzői minősítések
Recenzens
Szerkesztő
Kiadás éve
Műnem
Kötés

Varázslók és mákvirágok

Tanulmányok
Oldalszám
354 oldal
Felelős kiadó
Fülszöveg

Bori ​Imre az utóbbi években két jelentős könyvben tette közzé irodalomtörténeti kutatásainak eredményeit. Az 1976-ban kiadott Fridolin és testvéreiben Krúdy Gyula, Kosztolányi Dezső, Cholnoky László, és Cholnoky Viktor műveit elemzi; 1978-ban Krúdy Gyuláról jelentet meg kismonográfiát.
Új kötetében – mely a Fridolin és testvéreihez kapcsolódik – neves irodalomtörténészünk mindenekelőtt a múlt század nagy magyar elbeszélőjének, Jókai Mórnak munkásságát taglalja, különös tekintettel kései műveire. A kötet második írása Török Gyula regényeivel foglalkozik. Csáth Gézáról szóló tanulmányában Bori Imre az elidegenültség következményeit mutatja ki a tragikus sorsú író műveiben, Justh Zsigmondról írt értekezésben pedig – mely ebben a kötetben lát napvilágot első ízben, s úgyszólván egy kismonográfiával ér fel – feltárja a már-már elfelejtett író alkotásainak belső összefüggéseit és a korabeli világ- és esztétikai nézetekkel való kapcsolatait.
Sok lényeges mozzanatra mutat rá könyvében szerzőnk, az írók és műveik értékelésében pedig újszerű megállapításokat jut; ezért bizonyosra vesszük, hogy mind szakkörökben, mind az irodalomkedvelők népes táborában érdeklődéssel fogadják a Varázslók és mákvirágokat, mely Bori Imre 50. születésnapjára jelent meg.

Borító/Kép
Szerző
Műfaj
Kiadás éve
Műnem
Kötés

Pokolkerék

Regény

Vasagyi Mária kisregénye valójában csatornaregény és a XVIII. század utolsó éveibe kalauzol bennünket, a Ferenc-csatorna építésének színhelyére, idejébe, de a kor nyelvezetébe is. Éppen ezért a szerző szótárt is gyártott regénye mellé, mert nélküle ma már nehezen volna érthető a szöveg.

ISBN
978-86-323-0738-4
Oldalszám
105 oldal
Felelős kiadó
Fülszöveg

Szépapánk, Lothár feljegyzéseit róla elnevezett féltestvérem, a valenciai opera magánénekese adta át nekem nekem búcsúzáskor a madridi reptéren. Mondván, nem tud mit kezdeni vele, szokatlan nyelvezetét nem érti, s azzal, hogy most rám testálja, tulajdonképpen anyja, a nápolyi félvér szakácsnő óhaját teljesíti, aki nyoma veszett apánk dolgai között lelt rá. A szalonnásra piszkított füzet csücskei lekoptak, az oldalak hiányosak, szakadozottak és foltosak, szélük rojtosra morzsolódott, s az írás, amelyet hordoznak, magyar, francia és más nyelvek keveréke, s ilyenformán érthetetlen, ezért képtelen voltam megfejteni. Végül 1999 májusában Freya Gutenberg, a párizsi nyelvtudományi intézet professzora több napotigénylő fordítói munkájának eredményét átnyújtva már-már azt a gondolatot ébresztette bennem, hogy a tizennyolcadik század francia köznyelvén írt sorok a szláv, német, latin, török, ófrancia, provanszál, spanyol és olasz szavakkal, mondatokkal kevert magyar szöveggel együtt. 

Borító/Kép
Szerző
Műfaj
Kiadás éve
Műnem
Kötés

A kitömött madár

ISBN
86-323-0191-8
Oldalszám
212 oldal
Felelős kiadó
Fülszöveg

A Fórum Könyvkiadó 1968. évi regénypályázatának egyik legsikerültebb műve Domonkos István A kitömött madár című regénye, amely most második kiadásban jelenik meg. Amellett, hogy a pályázaton a harmadik díjat kapta, a megjelenés évében Híd-díjjal is jutalmazták.

Bori Imre annak idején „a jugoszláviai magyar irodalom jelentős teljesítményeként” üdvözölte, s többek között ezt írta róla: „Egy költő regénye, de nem »költői« regény: nem líraiságában mérhető A kitömött madárban alakot kapott írói szándék, hanem epikus mélységében. A költő és az epikai tehetség szerencsés és sajátos együttmunkálkodásának a gyümölcse... A prózaíró mindenekelőtt a költői szenzibilitást fogta munkába a regény írása közben... Új törekvések kifejeződése... Domonkos István regénye, de intencióiban mégsem hagyománytalan: regény-ősét Szenteleky Kornél Izola Bellájában kell látnunk ...”

Bányai János szerint: „... A kitömött madár jutott, paradox módon, a valóság elvesztése után, legközelebb újabb regényeink közül a valóság felfedezéséhez. És A kitömött madár alkotta meg a legteljesebb, tehát a művészi információt és hatást legteljesebben felmutató szöveget is.”

A korabeli kritika azt is megállapította Domonkos István regényéről, hogy „Nem kísérlet, hanem érett, biztos vonalvezetéssel megrajzolt mű, amely szilárd koncepción, mély élettapasztalatokon és gazdag képzeleten alapul. Struktúrája végleges, körvonalai világosak... Az a sok életkép, ami A kitömött madárban össze van sűrítve, ami ott tobzódik, zuhog, mint egy hatalmas áradat, ami minden formát – nyelvit és irodalmit – áttör, felbont, ledönt, megragadó filmmé áll össze. Olyan filmmé, melynek minden kockája elmaradhatatlan része az egésznek, ahol minden jelenet szerencsésen beleépült a kompozícióba, ahol kép és hang egységes egésszé olvad.”

Borító/Kép
Domonkos István: A kitömött madár c. könyvének borítója
/sites/default/files/2020-02/Domonkos_Istvan_A_kitomott_madar.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Főszerkesztő
Szerkesztő
Borítóterv
Grafikai szerkesztő
Korrektor
Korrektor
Utószó
Kiadás éve
Műnem
Kötés

A horvát és a szerb irodalom magyar recepciója

Bibliográfia
Előszó/utószó

"Egy többéves munka eredményét veheti most kézbe a Tisztelt Olvasó, amelynek munkásságomban eddig egyetlen előzménye volt (...). Nagyképűen akár hiánypótlónak is nevezhetném munkámat, de ha jobban belegondolunk, feltehetjük a kérdést, melyik bibliográfia nem hiánypótló - adott esetben "életmentő"? Tény azonban, hogy összefoglaló, a horvát és a szerb irodalmi művek magyar nyelvre fordított műveinek és ezeknek az irodalmaknak a magyar irodalomra gyakorolt hatásával foglalkozó írásművek, valamint a délszláv irodalom magyar nyelvre fordítóival kapcsolatos szövegek adatait egy kötetbe rendező bibliográfia még nem készült." GYÖRE Géza

"Miben látom (...) ennek a bibliográfiának a jelentőségét és létjogosultságát? Abban, hogy kitetszik, az elmúlt századokban a szerb-horvát, esetleg fogalmazunk úgy: a jugoszláv vagy akár még tágabban a délszláv és a magyar művelődéstörténet, és ezen belül is az, hogy az irodalmak mennyire voltak kölcsönhatásban. Elég csak fellapozni Bori Imre Tanulmányok a magyar-délszláv irodalmi kapcsolatokról című, 1987-ben megjelent kötetének tartalommutatóját, s akkor kiderül, hogy e kapcsolatok a XV. századi szerb Szent László-legendától eredeztethetőek. Aztán kapcsolattörténeti szempontból Szerémi György és Verancsics Antal emlékiratai érdemelnek említést, majd így érünk a szerb népdalok és a horvát kaj daloskönyvek komparatív vizsgálatához, s következik Vuk kora, aztán Jakov Ignjatovićé – s sorolhatnánk a XIX. század vége és a XX. század mind gazdagabbá váló kapcsolattörténeti és a fordításirodalom szempontjából jelentős eseményeket. A tömérdek adat szempontjából mindenesetre impozáns munkát végzett Györe Géza, e bibliográfia szerzője." BORDÁS Győző

ISBN
9788632310650
Oldalszám
651 oldal
Fülszöveg

Györe Géza 1957-ben született Bácskossuthfalván, pedagóguscsaládban. Könyvtárosi diplomáját az Újvidéki Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén szerezte. 1979-től a topolyai Művelődési, Oktatási és Információs Központ munkatársa, majd a könyvtári egység vezetője, illetve az önállósult Topolyai Népkönyvtár igazgatója. 1992-től Magyarországon él. Itt különböző típusú könyvtárakban, könyvkiadóban dolgozott. 2001-től a Pannon (akkor Veszprémi) Egyetem Neveléstudományi Intézetének munkatársa. 2010-ben PhD-fokozatot szerzett neveléstudományokból. 2012-től a Pannon Egyetem adjunktusa.

Megjelent kötetei: Fehér Ferenc-bibliográfia (Újvidék, 1991), 71 év 855 tétele: Zsolnai József-bibliográfia (Pápa, 2006), Könyvtárostanár-képzés Magyarországon (Pápa, 2012). Előkészületben: "Ment-e ... elébb?". 3 tétel a könyvtárról.

e-mail: gyoregeza57@gmail.com

fb: facebook.com/geza.gyore

Borító/Kép
Szerző
Műfaj
Szerzői minősítések
Szerkesztő
Kiadás éve
Kötés

Puha kert

ISBN
9788632308602
Oldalszám
111 oldal
Felelős kiadó
Sorozat címe
Fülszöveg

Nehéz a későn jövőnek, évezredek óta, akárhová néz, mindent készen talál. „Mert én egykor voltam már fiú is, lány is, bokor, madár és néma tengeri hal” – ahogy az egyik régi görög írta. És mégis, minden írástudónak erre a végsőkig telített semmire kell önmagát ráolvasnia, hogy megint először megtörténhessen. „Csúnya dolgokat találunk ki, le is írjuk őket. Ilyenkor igazán  léteznek” – vallják be a többes számú, regényes első személyek a Puha kertben. Bicskei Gabriella, aki a nevükben szól, az alkimisták megszállottságával játszik a kegyelemre, a reményről még csak nem is beszélve.

Borító/Kép
Bicskei Gabriella: Puha kert című kötetének borítója
Kiadás éve
Kötés

Értelmezések

Válogatott értekező írások
Tárgyszó
Előszó/utószó

Az Értelmezések címmel összeállított gyűjtemény válogatás az összes publikált tanulmányomból, dolgozatomból, kritikámból és szö­vegelemzésemből, mely nem tartalmazza fiatalkori strukturalista dol­gozataimat, melyek jórészt az újvidéki Magyar Tanszék kiadványaiban jelentek meg egyetemista koromban, jóllehet azok nagyon kedvesek a számomra, nagyon kedves emlékek a klasszikus magyar költészetet s az egyes verseket elemezni, értelmezni megkísérlő fiatal tanulmányíróról. Elhagyásukat e gyűjtemény terjedelmi kötöttségei tették elke­rülhetetlenné.

(részlet a Jegyzetből)

ISBN
978-86-323-0788-9
Oldalszám
291 oldal
Sorozat címe
Borító/Kép
Danyi Magdolna: Értelmezések c. könyvének borítója
Szerző
/sites/default/files/2020-03/Danyi_Magdolna_Ertelmezesek.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Recenzens
Recenzens
Szerkesztő
Szerkesztő
Illusztrátor
Borítóterv
A borítón felhasznált alkotás
Grafikai szerkesztő
Tartalomjegyzék
Kiadás éve
Kötés

Visszaverődés

Válogatott novellák

Vigh Rudolf a vajdasági magyar irodalomban – még ott is! – valahol a háttérben húzódik meg, onnan küld nagy ritkán üzeneteket egy olyan világról – a paraszti világról –, ahol szintén a háttérben, már-már a tásadalom perifériáján nagy emberi tragédiák zajlanak: elrugaszkodni egy ősi, önként vagy kényszerűségből vállalt életformától, elszakadni a termőföldtől, amely hosszú nemzedékeken át rabjává tette édesgyermekeit, de amelynek a vonzóerejét – akárcsak a föld vonzóerejét - lehetetlen leküzdeni. Ebből fakad a drámai küzdelem: az elkeseredett szándék a paraszti életforma föladására, áthágására akkor amikor a tárrsadalmi körülmények ugyan rég érettek erre, de korántsem "érett" meg erre a hűséghez szokott lélek. Vigh Rudolf "parasztnovelláinak" a hősei már nem a "külső" erőkkel, a "hatalommal" kerülnek szembe, hanem önmagukkal: megmaradni-e az önmagunk által húzott barázdában, avagy – egy "szép, új világ" csábításának engedve – átlépni ezen a küszöbön, örökre hátat fordítva neki. Szerzőnk tehát nem a közelmúlt paraszti sérelmeit "járja körül", a beszolgáltatás szörnyűségeit ecseteli, hanem a szó szerinti mát írja, ugyanakkor azt, ami a parasztemberben – ha még lélekben az – örök.

Mint említettük, mindezt már-már észrevétlenül teszi. Alig-alig van jelen irodalmunkban, elvétve jelentkezik egy-egy novellával. Kötetete válogatott novelláinak gyűjteménye. S mintha szerzőnk teljes elhallgatásának a tanúi lennénk. Pedig Vigh Rudolf írói világa hiteles, eredeti, irodalmunkban egyedülálló. A szerző ezt a világot hitelesen ábrázolja. 

Németh István

 

ISBN
86-326-0536-0
Oldalszám
187 oldal
Felelős kiadó
Borító/Kép
A fedőlapot Ács József Vajdasági táj (1974) című festményének felhasználásával Csernik Előd tervezte
Szerző
Műfaj
Kiadás éve
Műnem
Kötés