Skip to main content

Átértékelés

versek

Koncz ​István e kötetben összegyűjtött versei tíz év költői munkásságát ölelik fel. E tény nagyban megnehezíti pályafutásának pontos meghatározását és felmérését. Annyi azonban bizonyos, hogy a Symposion-nemzedék „költői forradalma”, amely megkérdőjelezte költészetünk hagyományos esztétikai mércéit és gofalmait, s ily módon egészen új utakat nyitott meg, új horizontokat tárt fel, nem előzmények nélkül robbant ki. Modern költészetünk egyik forrását mindenképpen Koncz István verseiben fedezhetjük fel. Ő fordult elsőként termékenyen az ötvenes évekbeli jugoszláv költészeti forradalmak felé, de ugyanakkor versei tartalmazták azokat a modern költészeti tapasztalatokat is, amelyeket a magyar irodalomban Kassák neve fémjelez…
Mindig az ész erejére, az értelmen alapuló alkotói fantáziára számít, ám sohasem száraz vagy elvont. Intellektualizmusa összetett, szenvedélyes, és lényeges ellentmondásokat ölel fel. Nem egy versében már-már a poklokat megjárt értelem veszélyes kalandjait véljük felfedezni. Ez a kalandozás természetesen nem öncélú játék; versei legfőbb igénye a törvény, a rend, a harmónia, a szabály keresése, ami csöppet sem idillikus és egyértelmű: a világban létező ellentmondások szüntelen megbontják, mintegy kényszerítik a költőt, hogy átértékelje az alapvető fogalmakat, vagy az ő kifejezésével élve: átértékelje a kort…

Végel László utószavából

Oldalszám
64 oldal
Borító/Kép
A borító- és  kötésterv Kapitány László munkája
Szerző
Műfaj
Kiadás éve
Műnem
Kötés

Vasfű

Oldalszám
76 oldal
Fülszöveg

Húsz évvel ezelőtt, 1953-ban jelent meg Fehér Ferenc első verseskönyve, a Jobbágyok unokái. Az azóta eltelt két évtizedben számos kötettel lépett olvasói elé a költő. Vasfű című könyve legújabb verseit tartalmazza. A régtől ismert, dallamos Fehér Ferenc-i hangot találjuk itt meg ugyan, de mind erősebben és mind gyakrabban hangzanak fel az új, nála eddig szokatlan, különös költői lényének mélyéről felszakadó harmóniák, világunk - és a költő világa - egyéni látásmódot mutató, szuggesztív erejű megfogalmazásai. 

Borító/Kép
A borítón Illés Árpád Ophelia című műve
Szerző
Műfaj
Kiadás éve
Műnem
Kötés

Kívánja-e a pirosat?

ISBN
8632301888
Oldalszám
76 oldal
Sorozat címe
Fülszöveg

Beszédes István 1961-ben született Zentán. Felsőhegyen nőtt fel. Túlnyomórészt intellektuális töltésű verseinek tájlírai elemei gyermekkorának falusi világában gyökereznek. Az újvidéki Magyar Tanszék távhallgatója. Jelenleg művelődésszervező a zentai Ifjúsági Művelődési Központban. A versírás mellett a színművészethez is vonzódik. A zentai fiatal színjátszók műhelyének művészeti vezetője. Több előadást rendezett. Versei jugoszláviai magyar lapokban és folyóiratokan jelennek meg, valamint társszerzője a Teleírt világ (1987) című, fiatal költőket bemutató antológiának.

Borító/Kép
Műfaj
Kiadás éve
Műnem
Kötés

Enyhület és felröppenés

Összegyűjtött versek
Előszó/utószó

Danyi Magdolna 2012-ben kereste meg kiadónkat Enyhület és felröppenés című kéziratával. A tervek szerint a ver­seskötet az Életjel, a Fórum és a Kortárs közös kiadásában jelent volna meg a 2013-as Ünnepi Könyvhétre. A költőnő tragikus hirtelenségű halála azonban lelassította a kiadással kapcsolatos munkálatokat. A kötet szerkesztői, mérlegelve az életművet, úgy döntöttek, hogy tiszteletben tartják a válogatást, ám e Függelékben közzéteszik azokat a verseket is, amelyek az előző kötetekben, valamint folyóiratokban már megjelentek, teljessé téve így a gyűjteményt.

Danyi Magdolnának a hetvenes és a kilencvenes évek között három verseskötete jelent meg a Fórum Könyvkiadónál. Az első 1975-ben (Sötéttiszta), a második 1988-ban (Rigólesen), a harmadik pedig 1995-ben (Palicsi versek) látott napvilágot. E kiadvány Werther nem lesz öngyilkos című fejezetének versei (a szerelem, az velünk marad már kivételével) nem jelentek meg ko­rábbi köteteiben, de jelen vannak a Versek éve antológiákban, valamint a Híd, a Tiszatáj és a Symposion folyóirat korábbi szá­maiban.

(részlet a Jegyzetből)

ISBN
978-86-323-0868-8
Oldalszám
166 oldal
Sorozat címe
Borító/Kép
Danyi Magdolna: Enyhület és felröppenés c. könyvének borítója
Szerző
/sites/default/files/2020-03/Danyi_Magdolna_Enyhulet_es_felroppenes.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Főszerkesztő
Recenzens
Szerkesztő
A borítón felhasznált alkotás
Grafikai szerkesztő
Borítóterv
Kiadás éve
Műnem

Előretolt állásban

válogatott versek (1921-1939)
Oldalszám
186 oldal
Fülszöveg

Nevének ​említésekor az irodalomkedvelő közönség jobbára az avatott tollú, fáradhatatlan fordítóra gondol, s megfeledkezni látszik arról a mennyiségében sem lebecsülhető lírai termelésről, melynek zömét Csuka Zoltán harminc-negyven évvel ezelőtt, a jugoszláviai emigráció idején alkotta meg, s amely nemcsak a jugoszláviai magyar irodalom értéke, kincse, de szerves és jelentős része a magyar lírának is.
Csuka a „férfi-harcok” énekese. Költői pályájának fent említett legtermékenyebb szakaszában szinte egész lényét az emberiség sorskérdései foglalkoztatják, nyűgözik le. „Eszébe se juthatott, hogy magánügyei is vannak… Ha nagy néha szerelemről mert beszélni, a szerelmet – talán inkább kötelességtudásból, mint ösztönből – személytelen és időtlen, szimbolikus és általános keretek közé feszítette ki” – írja róla Benedek Marcell. Épp ezért e költészet kissé egysíkú, csupán a szociális mondanivalót veti felszínre újra meg újra, ám azt annál nagyobb hévvel, annál erősebb sodrással, s ami a legfontosabb, csodálatra méltó hittel. A fiatal Csuka még hitt a költészet orpheuszi erejében, s tiszta pátoszú szabad verseit úgy kiáltotta a „hackenkreuzleresek, fascisták és ébredők” árnyékától egyre inkább elsötétülő világ felé, mint aki minden ízében megvan győződve arról, hogy az emelt fejű poéta szava megállíthatja az emberiség pusztulásba rohanó szekerét. S mivel mégis újra leesett „a sárba az Embernek arca”, mivel számtalanszor átéltük már magunkban is a második világháború poklát, Csuka prófétikus sorai új jelentést, új árnyalatot kapnak: ma is megdöbbentőek, hatásuk friss. Ezt a benyomást természetesen nemcsak tisztánlátásra, meglepően pontos felismerései váltják ki belőlünk, hanem verseinek gyakran hangoztatott zeneisége, szabad áradása, lángolása, gondosan felépített szerkezete is.
A kiadó régi adósságát törleszti, amikor a jugoszláviai magyar irodalom megszületésénél oly nagy szerepet játszott, lankadatlan hitű költő könyvtárakban porosodó, kallódó köteteiből végre válogatást nyújt át mind a hazai, mind a magyarországi olvasóknak.

Borító/Kép
A burkoló-, a kötésterv és a műmellékletek Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész munkája
Szerző
Műfaj
Kiadás éve
Műnem
Kötés

Agancspark

Versek

Cirok Szabó István szelíd hangú költő. Nem fedezhető fel benne az elsőkötetesek becsvágya. Az az érzésünk, hogy a szerzőnek egyáltalán nem is állt szándékában költőnek lenni, egyszerűen csak nem volt más választása. Olyan evidenciákat mond ki, amelyeket mindenkinek észre kéne vennie, mégse veszi észre őket rajta kívül senki. Hiszen ki ne tudná például, hogy van olyan szerelem, amelyben csak úgy tudunk ölelni, ahogy a borostyánok. Vagy hogy anyánk kézfején a domború erek valójában faágak. És valóban, ebben a verseskötetben, akár egy gyerekkorban, bármi megtörténhet. (Celler Kiss Tamás)

ISBN
978-86-323-1083-4
Oldalszám
61 oldal
Felelős kiadó
Borító/Kép
A fedőlapot Nagy Kornélia képének felhasználásával Csernik Előd tervezte
Műfaj
Kiadás éve
Műnem
Kötés

Néma angyalok

csendéletek az ötvenes évekből

A szerző újabb verseskötetében a rá oly jellemző rövidversformát ápolja továbbra is. Szinte epigrammatikus sűrítéssel szól egyéni élményeiről, a családról és arról a világról, amelyet a Telep című kötetében ismerhettünk meg. Kötete a versekkel azonos értékű illusztrációival a grafikus és festőt is dicséri.

ISBN
978-86-323-0709-4
Oldalszám
189 oldal
Felelős kiadó
Borító/Kép
A fedőlapot Maurits Ferenc tervezte
Szerző
Műfaj
Kiadás éve
Műnem
Kötés