Skip to main content

Szintarév

Sintarev

Mint a föl-földobott kő, ahogy visszahullik, úgy vagyok én is a Tiszatájjal. Bárm erre vigyen is utam, a parti gesztenyefák elkísérnek, bármerre éljek is, a part, a csöndes utcák, a gyerekkori álmok, komor iskolák, az első szerelem, mind visszavárnak.

S a híd! Oda karcoltam a piros vastraverzekre Zöldszeműnek a szavakat, a rímeket, a virágokat. A tintaceruzával leírt sorok ellenálltak a szeleknek s az esőnek is, s ott szunynyadnak most is biztosan az új zöld festék alatt.

Ismerős arcok tűnnek fel, lassan lépkednek a hosszú Tóparti utcán, vagy a Népkert felé. Bólintunk. Köszönünk egymásnak. Melegen. Ahogy a Nap süt, ha tavasz közelít.

Oldalszám
50 oldal
Sorozat címe
Borító/Kép
Balogh István:  Szintarév / Sintarev – borító
Szerző
/sites/default/files/2020-02/Balogh_Istvan_Szintarev.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Fordító
Illusztrátor
Szerkesztő
Szerkesztő
Szerkesztő
Szerkesztő
Szerkesztő
Kiadás éve
Műnem
Kötés