Skip to main content

Kiadó

A fiatalkor fekete foltjai

Depresszió és öngyilkosság
Tárgyszó
ISBN
86-82147-44-0
Oldalszám
112 oldal
Felelős kiadó
Sorozat címe
Fülszöveg

A szerző gyakorló pszichiáterként, pszichoterapeutaként közelíti meg a depresszió jelenségét. Ismerteti a megjelenés lehetséges előzményeit, azt a személyiség mélyebb rétegeiben meghúzódó konfliktushelyzetet – annak kialakulását –, amely minden depressziónak az alapját képezi. A depresszió megnyilvánulási formáit felsorolva könnyen követhetővé és felismerhetővé válnak már a kezdeti formák is.

A kezelés és gyógyítás lehetőségeit ismertetve viszont eloszlatja azokat, a – sajnos egyes helyeken még mindig meglévő – misztikus elképzeléseket, hogy a lelki betegségek végzetszerűek, gyógyíthatatlanok.

Ez pedig az alapvető megelőzési módszere a másik súlyos jelenségnek: az öngyilkosságnak.

(…)

A kötet a nagyközönségnek íródott, közérthető nyelven. A dél­vidéki-vajdasági magyarság egészségügyi kultúrájának fejlesztése szem­pontjából hiánypótló, hiszen magyar nyelven ezen a területen, gyakorló szakember tollából nem jelent meg hasonló témájú munka.

 

(részlet)

Borító/Kép
Sági Zoltán: A fiatalkor fekete foltjai c. könyvének borítója
Szerző
/sites/default/files/2020-06/Sagi_Zoltan_A_fiatalkor_fekete_foltjai.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Recenzens
Recenzens
Szerkesztő
Előszó
Fülszöveg
Grafikai szerkesztő
Kiadás éve

A korai titoizmus propagandája

(1944 ősze – 1946 januárja) a Borba, a Jugoszláv Kommunista Párt sajtóorgánuma alapján
ISBN
978-86-82147-87-9
Oldalszám
311 oldal
Felelős kiadó
Sorozat címe
Fülszöveg

Részlet Göncz László (PhD) történész, író, Lendva, opponensi véleményéből:

...propaganda-elemzése különösképpen fontos kiegészítője a II. világháború utolsó fázisa, valamint a következő hónapok megismerésének a délszláv népek és a tágabb régió történelmét illetően. (...) Ezért is fontos és egyben precedens is Mészáros disszertációjának témája. (...) olvasmányosan, nemegyszer szépírókat meghazudtoló módon teszi élvezetessé a téma megismerését. Azonban azt is fontos megemlíteni, hogy a „szépírói" stílus miatt a tudományos közlés kritériumai semmiben sem sérültek meg. (...) Mészáros Zoltán megtalálta a tartalmi és a mennyiségi egyensúlyt e kísérő szövegnek tekinthető, de mindenképpen nélkülözhetetlen összegzést illetően. (...) kiváló érzékkel, a délszláv történelem alapos ismerete alapján, szakmai tekintetben maradéktalanul elvégezte az ún. titoizmus propagandája korai korszakának megismertetését, elemzését. Munkájával nagymértékben hozzájárult a délszláv nemzetek és a tágabb földrajzi régió 20. századi történelmének mélyebb megismeréséhez, különösképpen annak azon szakaszáról és részéről mondható ez el, amely a múltban – ideológiai és politikai okokból egyaránt – nem tár(hat)ták fel, illetve ilyen nézőpontból nem képez(het)te a tudományos vizsgálódás tárgyát.

2007. áprilisa

Borító/Kép
Mészáros Zoltán: A korai titoizmus propagandája c. könyvének borítója
/sites/default/files/2020-06/Meszaros_Zoltan_A_korai_titoizmus_propagandaja.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Recenzens
Szerkesztő
Grafikai szerkesztő
Kiadás éve

A holdleány álma

Építészet és műemlékvédelem
Előszó/utószó

A tematika fontosságát különösen a kilencvenes évek­ben aktualizálták, amikor is a szakmai körökben tudatosult, hogy az emberi civilizáció romboló fejlődésének és térfoglalásának hatására Európa területének csak mindössze 1-2 százaléka maradt érintetlen napjain­kig, úgyhogy az európai kultúrtáj kifejezetten veszélyez­tetett helyzetképet mutat.

A kulcskérdések:
1. Létezik-e élesen meghúzható határvonal a termé­szet- és műemlékvédelem kompetenciája között, ha pe­dig nincs, hol vannak azok az átfedési területek, melyek mindkettő kompetenciájába beletartoznak?

2. Mekkora területeket takar a „kultúrtáj” fogalma? Aránylag könnyen behatárolható, kisebb területeket, vagy pedig, nagyobb, esetleg egész régiókra kiterjedőket?

Ilyen, és hasonló kérdéseket érintenék anélkül, hogy végső válaszokra törekednék, esetleg további kérdésekkel próbálok felelni rájuk.

(részlet a bevezetőből)

ISBN
978-86-87613-19-5
Oldalszám
130 oldal
Felelős kiadó
Sorozat címe
Borító/Kép
Dömötör Gábor: A holdleány álma c. könyvének borítója
/sites/default/files/2020-06/Domotor_Gabor_A_holdleany_alma.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Recenzens
Sorozatszerkesztő
Szöveggondozó
Borítóterv
Grafikai szerkesztő
Kiadás éve

Drávaszögi keresztek

ISBN
978-86-87613-00-3 (Szabadegyetem), 953-7366-07-3 (HunCro), 978-963-8784-81-0 (Magyar Napló)
Oldalszám
158 oldal
Felelős kiadó
Sorozat címe
Fülszöveg

A Drávaszögi keresztek című regény olyan parttalan világú lírai epika, amelyben sokfelé lehet elindulni. Az elmosódott tér- és időkoordináták között egymáshoz lazán kapcsolódó, jelképes, ballada­szerű történetek váltják egymást, és a becsiszoltnak vélt hasonlatokat, metaforákat itt-ott újra felveti a regényfolyam, újabb jelentéssel gaz­dagítva őket, sőt valami különös hálóba szőve általuk a történéseket.

Érdemes talán a címben szereplő kereszt motívumából kiindul­ni. Ebben a „rendhagyó króniká”-ban többször olvashatunk a tragikusan elhaltak fejfáiról, illetve a krisztusi keresztútról, csakhogy cirenei Simon nem veszi át a Megváltó keresztjét, a drávaszögi sors, élet tehát átvállalhatatlan: „Régi történet, mégis félreértjük egymást, mert nekem az emlékezetemre kell hagyatkoznom, neked pedig a képzeletedre.”

Borító/Kép
Kontra Ferenc: Drávaszögi keresztek c. könyvének borítója
Szerző
/sites/default/files/2020-06/Kontra_Ferenc_Dravaszogi_keresztek.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Főszerkesztő
Főszerkesztő
Szerkesztő
Grafikai szerkesztő
Kiadás éve
Műnem

Megkésett rekviem

A megszüntetett vajdasági magyar színházak története

A Vajdaságban az ötvenes években a városi népbizottságok négy hivatásos ma­gyar színiegyüttes működését tették le­hetővé. A szabadkai Narodno pozorište - Népszínház 1945-ben, a topolyai Járási Magyar Népszínház 1949-ben, a becskereki és a zombori Népszínház pedig 1953-ban kezdte meg munkáját, tegyük hozzá: meg­felelő anyagi háttérrel, nagyszámú szerep­lőgárdával, szakképzett rendezőkkel. A tartomány magyarlakta helységeiben az igen népszerű társulatok évadonként mint­ egy 80 bemutatót és 50 reprizt tartottak. Ugyanazok a szervek azonban, amelyek megalakították, hamarosan megszüntették őket. A becskereki és a zombori együttest 1955 tavaszán, a topolyai színházat 1959 decemberében. 

ISBN
86-82147-17-3
Oldalszám
225 oldal
Felelős kiadó
Sorozat címe
Fülszöveg

Megpróbáltam színházaink poros raktá­raiban előkotorni az alsó fiókokból a sárgu­ló fényképeket és a plakátokat, elbeszélget­tem a koronatanúkkal, színészekkel és ren­dezőkkel. A topolyai színház dokumentumanyaga – sajnos – szőrén-szálán eltűnt, meg­semmisült, emiatt adattára hiányos. Ennek ellenére a kép összeállt. 

Szerettem volna részletesen foglalkozni a darabválasztással, az előadásokkal, a szín­házak munkáját meghatározó, alakító egyé­niségekkel, Juhász Ferenccel, Dimitrijevics Marával és másokkal, a szakmabeliek rea­gálásával, a sajtóvisszhanggal. A lehetősé­gekhez mérten ismertetem mindhárom tár­sulat teljes repertoárját, az előadott művek és irodalmak szerzők szerinti megoszlását, megemlítem mindazokat – hivatásosakat és amatőröket –, akik a színház munkájában, előadásaiban részt vettek. 

Mivel éveken át együtt lélegeztem velük, a múló idő ellenére sem látom másként a dolgokat, mint akkor, amikor a nagybecskereki, majd a topolyai és a szabadkai színház tagjaként éltem át a traumákat és az öröm perceit, tehát szemtanúként számolhatok be arról, amit láttam, tapasztaltam. Könyve­met azzal a szándékkal írtam, hogy meg­mentsem a feledéstől színházaink múltjá­nak emlékezetesebb pillanatait. Az adatok birtokában sem törekedhettem azonban tel­jességre, csupán megpróbáltam felvázolni a történteket s igazolni a nemzeti színjátszás létjogosultságát ezen az égtájon.

Borító/Kép
Barácius Zoltán: Megkésett rekviem c. könyvének borítója
/sites/default/files/2020-06/Baracius_Zoltan_Megkesett_rekviem.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Recenzens
Recenzens
Szerkesztő
Grafikai szerkesztő
Fülszöveg
Kiadás éve

Az anyag panaszai

Régi és új versek
ISBN
86-82147-33-5
Oldalszám
110 oldal
Felelős kiadó
Sorozat címe
Fülszöveg

Az Összes verseit 1988-ban lezáró Ács Károly azt vallotta, hogy az életműhöz nincs mit hozzátennie. Aztán mégis új versek születtek, és összeállt az új kötet, az Összes verseket kiegészítő, a három részre osztott versgyűjtemény. A „műves" költőnek kikiáltott Ács Károly most is hű maradt állandó jelzőjéhez, a gondos kötet­ kompozíció ezt bizonyítja. Ritkán adatik meg a költő számára az újraolvasás, a teljes költői opus áttekintésének lehetősége, illetve a kihagyás, a javítás, a kommentár, vagyis a felülbírálás, az önkritika öröme. Sőt egy régi vers is előkerült, A rögök szonettje, amely a kötet nyitódarabja lett, s amely ironikus „nem panaszkodunk" gesztusával adja meg a panaszdalok hangulatát, ez igazolja a létjogosultságukat.

Ács Károly a biztonságot, az otthont, a jelent hiányolja, a fölfordult világot megtapasztaló költői én vesztességélménye tárul elénk. Csakhogy itt nem a mű­ vész, hanem a szerszám – a furulya – , az anyag panaszai törnek elő, a dallamhiány ugyanis a furulyának fáj.

Az első tíz év verseit az összeomlás panasz­énekei, ironikus és szatirikus „szabad dallamai" követik, az aligversek, főként a kisebbségi epigrammák és a haiku: a bánat a versek kulcsszava is lehetne, a várakozás adventi jellegű, az ünnephez kapcsolódik.

1995-ben kezdődik az ovidiusi száműzetés idősza­ka, ellenben a Németországban élő vajdasági költő „önként hontalan", ő nem bujdosó, hanem „kujtorgó magyar", aki Balassi versrészletével rokon módon vall bánatáról: a jelen és a nyelv hiányáról, a kölni ünnep hamisságáról, a kísérletekről, ő már onnan üzen haza. A töredék a „műves" műfajává válik. A száműzetés versei csendes, „elnémuló" művek, panaszelfojtások.

Az Ács Károly Összes verseit kiegészítő kötet megjelenése költészetünk jelentős eseményének ígérkezik.

 

 

 

Borító/Kép
Ács Károly: Az anyag panaszai c. könyvének borítója
Szerző
/sites/default/files/2020-03/Acs%20Karoly_Az%20anyag%20panaszai.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Szerkesztő
Recenzens
Recenzens
Tördelő
Fülszöveg
A borítón felhasznált alkotás
Kiadás éve
Műnem

Örökség II.

Kis magyar bácskai néprajz
ISBN
86-82147-28-9
Oldalszám
200 oldal
Felelős kiadó
Sorozat címe
Fülszöveg

Négy nagy témakörbe rendezve kínálja fel az olvasónak Beszédes Valéria az Örökség II. című kötetében azokat a népszerű tudományos írásait, melyeket két éven át, hétről hétre a Szabad Hét Nap általa népszerűvé vált néprajzi rovatában publikált. Tiszteletre méltóan vállalta kutatási területe - közösségi életünk lassan feledésbe merülő, napjainkban már néhol alig fellelhető - értékeinek közönség elé tárását, megszerettetését. Ez a háttérből kilépő, a jó ügy érdekében közszereplést is vállaló kutatói magatartás azt eredményezte, hogy a szerző egy széles olvasóréteg igényeit, befogadóképességét és szintjét figyelembe veszi, de a tudományos hitelességből, a kutató igényességéből jottányit sem enged. Ennek az okos, átgondolt kettős követelménynek köszönhető, hogy a szerző szinte egyetlen lélegzetre vezet bennünket végig a születésen, gyermekkoron, lányságon és asszonyi dolgokon át a halálig, hogy azután ugyancsak megbízhatóan és rutinosan avasson be a Mesterségünk címere című fejezetben a régi foglalkozások titkaiba, majd elvisz bennünket a halászok, vízimolnárok, a vizek világába, hogy végül vidékünk betyárjairól, vagy az itt járt híres betyárokról - Sobri Jóskáról, Bogár Imréről, Angyal Bandiról és Rózsa Sándorról - mondjon el valósághű és érdekfeszítő dolgokat. Úgy tetszik, Beszédes Valéria egy alapjaiban már megváltozott és még mindig gyorsan változó világban, mely eltemeti régi életmódunkat, hagyományainkat, közösséggé összekovácsoló szokásainkat, szinte versenyt fut a mindent felmorzsoló idővel: mind kisebb darabokra hulló közösségünk még fellelhető értékeit felkutatja, lejegyzi, és nemcsak a könyvtárak számára menti meg az eltűnéstől, hanem népszerűsítő írásain keresztül belopja a mai emberek tudatába is. Kutatásai során széles földrajzi területet jár be: egyaránt otthon van Kupuszinán, Martonoson, Doroszlón, Topolyán, Szabadkán vagy Kucorán, a Tisza és Duna mentén vagy a Ludasi-tó világában. A gazdag ismeretanyagot tartalmazó könyv külön értéke, hogy a szerző, ahol lehetőség kínálkozik rá, párhuzamot von a vidékünkön élt vagy élő más népek - bunyevácok, sokácok, svábok stb. - szokásai, hagyományai között, és kutatási anyagát elhelyezi a kölcsönhatásnak abban a nagy tarka térségében, amelyben a Vajdaság mindig is volt. A szerző otthonosan mozog a vonatkozó tudományokban (például a településszociológiában), és érveléseiben, párhuzamaiban rutinosan támaszkodik más kutatók megállapításaira is. Beszédes Valéria régi életünk és dolgaink adatainak igényes gyűjtője, és elkötelezett, itt-ott személyiségében is visszafogottan megmutatkozó krónikása. Az Örökség II. - az előző kötet folytatásaként - népi kultúránk és hagyományaink tárháza, egy újabb értékes és bátor tett a feledés és elmúlás ellen. Megingott azonosságtudatunk egy biztos pontja lehet. (MIRNICS Zsuzsa)

Borító/Kép
/sites/default/files/2020-03/Beszedes_Valeria_Orokseg_II.pdf
Szerzői minősítések
Recenzens
Recenzens
Szerkesztő
Kiadás éve
Kötés

Desiré

Kosztolányi kultusza a Vajdaságban
Előszó/utószó

Egyetemi tanulmányaim során minden alkalmat megragad­tam, hogy elmondhassam, Szabadkáról jöttem, abból a város­ból, ahol Kosztolányi Dezső és Brenner József született, Sziveri János élt, Tolnai Ottó alkot ma is, mert úgy éreztem, ilyenkor egy csöppnyi fénysugár jut nekem is az őket körülölelő fénycsó­vából. Ilyen alkalmakkor meséltem Dévavári Zoltánhoz kötődő ismeretségemről, a Kosztolányi Dezső Napok előadásairól, be­széltem az író nevét viselő intézményekről, és ekkor derült ki, hogy ami számomra evidencia, hétköznapi adatok halmaza, az ma a magyarországi szűkebb irodalmi szakma számára kevéssé tudott tények sora. Ekkor döntöttem úgy, hogy megpróbálom összegyűjteni azokat az irodalmi és művelődéstörténeti adato­kat, melyek körvonalazzák elsősorban Kosztolányi szabadkai kultuszának kialakulását, illetve megkísérlek választ találni arra a kérdésre, van-e kultusz, és ha igen, milyen mértékben.

(részlet a Bevezetésből)

ISBN
978-8687613-07-2
Oldalszám
114 oldal
Felelős kiadó
Sorozat címe
Borító/Kép
Gordán Klára: Desiré c. könyvének borítója
Szerző
/sites/default/files/2020-02/S_Gordan_Klara_Desire.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Sorozatszerkesztő
Recenzens
Recenzens
Szöveggondozó
Borítóterv
Tördelő
Kiadás éve
Kötés

Három mártírunk

Sörös Imre, Dupp Bálint, Nagy Győző
ISBN
86-82147-47-5
Oldalszám
167 oldal
Felelős kiadó
Sorozat címe
Fülszöveg

Ki hallott az újvidéki magyarság egykori művelődési életének – ahogy ma mondanánk – szponzoráról, támogatójáról, Nagy Győzőről, a németből lett magyar érzelmű papról, Dupp Bálintról, vagy a temerini származású ötvenhatos Sörös Imréről? (...) Pedig mindhárman megérdemlik, hogy mindenki, aki Délvidéken magyarnak érzi magát, megőrizze emlékeiket, tetteiket. Ehhez próbál most hozzájárulni Matuska Márton legú­jabb kutatómunkájával, három dokumentumriportjával (...). 

A kézirat mintha folytatása lenne a szerző nagysikerű, nálunk úttörő művének, A megtorlás napjainak. 

 

Németh István 

Borító/Kép
Matuska Márton: Három mártírunk c. könyvének borítója
Szerző
/sites/default/files/2020-06/Matuska%20Marton_Harom%20martirunk.pdf
Szerzői minősítések
Recenzens
Recenzens
Szerkesztő
Borítóterv
Fülszöveg
Fülszöveg
Kiadás éve