Skip to main content

Előretolt állásban

válogatott versek (1921-1939)
Oldalszám
186 oldal
Fülszöveg

Nevének ​említésekor az irodalomkedvelő közönség jobbára az avatott tollú, fáradhatatlan fordítóra gondol, s megfeledkezni látszik arról a mennyiségében sem lebecsülhető lírai termelésről, melynek zömét Csuka Zoltán harminc-negyven évvel ezelőtt, a jugoszláviai emigráció idején alkotta meg, s amely nemcsak a jugoszláviai magyar irodalom értéke, kincse, de szerves és jelentős része a magyar lírának is.
Csuka a „férfi-harcok” énekese. Költői pályájának fent említett legtermékenyebb szakaszában szinte egész lényét az emberiség sorskérdései foglalkoztatják, nyűgözik le. „Eszébe se juthatott, hogy magánügyei is vannak… Ha nagy néha szerelemről mert beszélni, a szerelmet – talán inkább kötelességtudásból, mint ösztönből – személytelen és időtlen, szimbolikus és általános keretek közé feszítette ki” – írja róla Benedek Marcell. Épp ezért e költészet kissé egysíkú, csupán a szociális mondanivalót veti felszínre újra meg újra, ám azt annál nagyobb hévvel, annál erősebb sodrással, s ami a legfontosabb, csodálatra méltó hittel. A fiatal Csuka még hitt a költészet orpheuszi erejében, s tiszta pátoszú szabad verseit úgy kiáltotta a „hackenkreuzleresek, fascisták és ébredők” árnyékától egyre inkább elsötétülő világ felé, mint aki minden ízében megvan győződve arról, hogy az emelt fejű poéta szava megállíthatja az emberiség pusztulásba rohanó szekerét. S mivel mégis újra leesett „a sárba az Embernek arca”, mivel számtalanszor átéltük már magunkban is a második világháború poklát, Csuka prófétikus sorai új jelentést, új árnyalatot kapnak: ma is megdöbbentőek, hatásuk friss. Ezt a benyomást természetesen nemcsak tisztánlátásra, meglepően pontos felismerései váltják ki belőlünk, hanem verseinek gyakran hangoztatott zeneisége, szabad áradása, lángolása, gondosan felépített szerkezete is.
A kiadó régi adósságát törleszti, amikor a jugoszláviai magyar irodalom megszületésénél oly nagy szerepet játszott, lankadatlan hitű költő könyvtárakban porosodó, kallódó köteteiből végre válogatást nyújt át mind a hazai, mind a magyarországi olvasóknak.

Borító/Kép
A burkoló-, a kötésterv és a műmellékletek Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész munkája
Szerző
Műfaj
Kiadás éve
Műnem
Kötés

Mahler letöltve

„Könyv az elképzelt Gustav Mahlerről, a Budapesten is megfordult századelői zeneszerzőről és karmesterről. És nemcsak róla. A zene úgy köt össze, ahogyan a Tisza-parti fákat az anyagcsere. Egy korszak gyökereiben folytatódom:

Az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó fejezete: a bomlás előtti virágzás.

Mahler 1911-ben halt meg, három évvel az első világégés előtt.

Mahler nem én vagyok.

A könyv nem a tiéd.

Kölcsönkapod.

A saját Mahleremet.”

 

Orcsik számára Mahler folytonos eleven valóság, ihletforrás, maszk, vitapartner és főként nyelvzene. Alakváltozatok rendszerében létező állandóság, a beszéd gáláns stilizációja és radikális zenei leleplezése. A kötet a zeneszerző halálának 100. évfordulóján jelenik meg.

ISBN
978-80-8101-447-5
Felelős kiadó
Fülszöveg

Orcsik Roland 1975-ben született Óbecsén. 1992 óta Szegeden él. Költészettel, műfordítással, kritikaírással foglalkozik. Faludy György-, Sinkó Ervin- és Sziveri János-díjas. Eddigi verseskötetei: Rozsdamaró (2002), Holdnak, Arccal (2007)

Borító/Kép
A borítót - Maurits Ferenc Boszniai látkép (vázlat, 1991) című képének felhasználásával - Hrapka Tibor tervezte
Szerző
Műfaj
Kiadás éve
Kiadó
Műnem
Kötés

Harmadolás

"A kötet szerkezetét az utolsó pillanatban átalakítottam. Meghatároztam a nyitó és a záró darabot, majd följegyeztem cetlikre a többi költemény címét. A papírlapokat szétterítettem a konyhaasztalon. Hunyt szemmel harmadoltam. Láttam, hogyan zajlik a Tisza. Görcsben és piszokban lubickol itt a dicsőség. Ne számíts elragadtatásra!" (Orcsik Roland)

ISBN
978-615-5454-69-1
Oldalszám
109 oldal
Felelős kiadó
Borító/Kép
A borító Szőcs Petra művének felhasználásával készült
Szerző
Műfaj
Kiadás éve
Kiadó
Műnem
Kötés