Skip to main content

Illusztráció szerző

Enyhület és felröppenés

Összegyűjtött versek
Előszó/utószó

Danyi Magdolna 2012-ben kereste meg kiadónkat Enyhület és felröppenés című kéziratával. A tervek szerint a ver­seskötet az Életjel, a Fórum és a Kortárs közös kiadásában jelent volna meg a 2013-as Ünnepi Könyvhétre. A költőnő tragikus hirtelenségű halála azonban lelassította a kiadással kapcsolatos munkálatokat. A kötet szerkesztői, mérlegelve az életművet, úgy döntöttek, hogy tiszteletben tartják a válogatást, ám e Függelékben közzéteszik azokat a verseket is, amelyek az előző kötetekben, valamint folyóiratokban már megjelentek, teljessé téve így a gyűjteményt.

Danyi Magdolnának a hetvenes és a kilencvenes évek között három verseskötete jelent meg a Fórum Könyvkiadónál. Az első 1975-ben (Sötéttiszta), a második 1988-ban (Rigólesen), a harmadik pedig 1995-ben (Palicsi versek) látott napvilágot. E kiadvány Werther nem lesz öngyilkos című fejezetének versei (a szerelem, az velünk marad már kivételével) nem jelentek meg ko­rábbi köteteiben, de jelen vannak a Versek éve antológiákban, valamint a Híd, a Tiszatáj és a Symposion folyóirat korábbi szá­maiban.

(részlet a Jegyzetből)

ISBN
978-86-323-0868-8
Oldalszám
166 oldal
Sorozat címe
Borító/Kép
Danyi Magdolna: Enyhület és felröppenés c. könyvének borítója
Szerző
/sites/default/files/2020-03/Danyi_Magdolna_Enyhulet_es_felroppenes.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Főszerkesztő
Recenzens
Szerkesztő
A borítón felhasznált alkotás
Grafikai szerkesztő
Borítóterv
Kiadás éve
Műnem

Néma angyalok

csendéletek az ötvenes évekből

A szerző újabb verseskötetében a rá oly jellemző rövidversformát ápolja továbbra is. Szinte epigrammatikus sűrítéssel szól egyéni élményeiről, a családról és arról a világról, amelyet a Telep című kötetében ismerhettünk meg. Kötete a versekkel azonos értékű illusztrációival a grafikus és festőt is dicséri.

ISBN
978-86-323-0709-4
Oldalszám
189 oldal
Felelős kiadó
Borító/Kép
A fedőlapot Maurits Ferenc tervezte
Szerző
Műfaj
Kiadás éve
Műnem
Kötés

Menetrend dicsérete

Oldalszám
98 oldal
Fülszöveg

Két verseskönyv (Kéz a kilincsen, 1953; Csönd helyett vers, 1959) és néhány kimagasló fordítói teljesítmény után (Miroslav Krleža versei és emlékiratai, jugoszláv líra) Ács Károly ismét saját verseinek kötetével jelentkezik. Ezúttal nem csupán költői művének folytatása az, amit ad, de nem is puszta áttekintése az eddigi munkának. Két évtized költői élményeiről vall Ács Károly, önmaga régi és új arcát állítja itt egymás mellé. Így, egészében véve kerek a kép, így lesz teljes a benyomásunk Ács Károly költészetének útjáról, problémáiról, amelyek a megtett út kilométerkövei. Ez a kötet egy költő létének és alkotásának, kereséseinek, kételyeinek, tévelygéseinek és vívódásainak dokumentuma, egyúttal újabb bizonyítéka annak, hogy Ács Károly – bármily ritkán lép is az olvasó elé verseivel – ma is az az érzékeny, a formát biztosan kezelő, verseiben is az ember, az élet és a költészet problémáit firtató, nyelvre, kifejezésre végtelenül nagy gondot fordító, költői bravúrokra kész poéta, akit előző könyveiből ismerünk, s akinek minden egyes újabb jelentkezése gazdagítja a jugoszláviai magyar költészetet.

Borító/Kép
Szerző
Műfaj
Szerzői minősítések
Szerkesztő
Illusztrátor
Borítóterv
Korrektor
Kiadás éve
Műnem
Kötés

Átértékelés

versek

Koncz ​István e kötetben összegyűjtött versei tíz év költői munkásságát ölelik fel. E tény nagyban megnehezíti pályafutásának pontos meghatározását és felmérését. Annyi azonban bizonyos, hogy a Symposion-nemzedék „költői forradalma”, amely megkérdőjelezte költészetünk hagyományos esztétikai mércéit és gofalmait, s ily módon egészen új utakat nyitott meg, új horizontokat tárt fel, nem előzmények nélkül robbant ki. Modern költészetünk egyik forrását mindenképpen Koncz István verseiben fedezhetjük fel. Ő fordult elsőként termékenyen az ötvenes évekbeli jugoszláv költészeti forradalmak felé, de ugyanakkor versei tartalmazták azokat a modern költészeti tapasztalatokat is, amelyeket a magyar irodalomban Kassák neve fémjelez…
Mindig az ész erejére, az értelmen alapuló alkotói fantáziára számít, ám sohasem száraz vagy elvont. Intellektualizmusa összetett, szenvedélyes, és lényeges ellentmondásokat ölel fel. Nem egy versében már-már a poklokat megjárt értelem veszélyes kalandjait véljük felfedezni. Ez a kalandozás természetesen nem öncélú játék; versei legfőbb igénye a törvény, a rend, a harmónia, a szabály keresése, ami csöppet sem idillikus és egyértelmű: a világban létező ellentmondások szüntelen megbontják, mintegy kényszerítik a költőt, hogy átértékelje az alapvető fogalmakat, vagy az ő kifejezésével élve: átértékelje a kort…

Végel László utószavából

Oldalszám
64 oldal
Borító/Kép
A borító- és  kötésterv Kapitány László munkája
Szerző
Műfaj
Kiadás éve
Műnem
Kötés

Előretolt állásban

válogatott versek (1921-1939)
Oldalszám
186 oldal
Fülszöveg

Nevének ​említésekor az irodalomkedvelő közönség jobbára az avatott tollú, fáradhatatlan fordítóra gondol, s megfeledkezni látszik arról a mennyiségében sem lebecsülhető lírai termelésről, melynek zömét Csuka Zoltán harminc-negyven évvel ezelőtt, a jugoszláviai emigráció idején alkotta meg, s amely nemcsak a jugoszláviai magyar irodalom értéke, kincse, de szerves és jelentős része a magyar lírának is.
Csuka a „férfi-harcok” énekese. Költői pályájának fent említett legtermékenyebb szakaszában szinte egész lényét az emberiség sorskérdései foglalkoztatják, nyűgözik le. „Eszébe se juthatott, hogy magánügyei is vannak… Ha nagy néha szerelemről mert beszélni, a szerelmet – talán inkább kötelességtudásból, mint ösztönből – személytelen és időtlen, szimbolikus és általános keretek közé feszítette ki” – írja róla Benedek Marcell. Épp ezért e költészet kissé egysíkú, csupán a szociális mondanivalót veti felszínre újra meg újra, ám azt annál nagyobb hévvel, annál erősebb sodrással, s ami a legfontosabb, csodálatra méltó hittel. A fiatal Csuka még hitt a költészet orpheuszi erejében, s tiszta pátoszú szabad verseit úgy kiáltotta a „hackenkreuzleresek, fascisták és ébredők” árnyékától egyre inkább elsötétülő világ felé, mint aki minden ízében megvan győződve arról, hogy az emelt fejű poéta szava megállíthatja az emberiség pusztulásba rohanó szekerét. S mivel mégis újra leesett „a sárba az Embernek arca”, mivel számtalanszor átéltük már magunkban is a második világháború poklát, Csuka prófétikus sorai új jelentést, új árnyalatot kapnak: ma is megdöbbentőek, hatásuk friss. Ezt a benyomást természetesen nemcsak tisztánlátásra, meglepően pontos felismerései váltják ki belőlünk, hanem verseinek gyakran hangoztatott zeneisége, szabad áradása, lángolása, gondosan felépített szerkezete is.
A kiadó régi adósságát törleszti, amikor a jugoszláviai magyar irodalom megszületésénél oly nagy szerepet játszott, lankadatlan hitű költő könyvtárakban porosodó, kallódó köteteiből végre válogatást nyújt át mind a hazai, mind a magyarországi olvasóknak.

Borító/Kép
A burkoló-, a kötésterv és a műmellékletek Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész munkája
Szerző
Műfaj
Kiadás éve
Műnem
Kötés

Te-leírt világ

Fiatal költők versei
ISBN
8632301373
Oldalszám
118 oldal
Sorozat címe
Borító/Kép
Műfaj
Szerzői minősítések
Válogatta
Tartalomjegyzék
7
Egy ismeretlen magyar költő verseiből: Mint levél, mely hullni kész; Születésnapomra
9
Október
10
Fél-álom
11
Kibővített szonett
12
Vigasztaló
14
Csak köszöntünk egymásnak az utcán ha találkoztunk
19
A ház
20
Nyárközép
21
Holmi Ikarosz
22
A cédrus
23
Engedd át magad a lebegésnek
24
Nyárutáló
25
Télutáló
27
(Determinus)
28
Felsőhegyi passió
30
Dzsem herceg itáliai utazása: A spaletta réséből...; Megérzem ma...; Úgy állok előtted...; Mit sem érdeklik...; Ebben a házban...; Ki nappal...
37
Vers anyámnak
38
Szidni a világot
39
Vers két részben ajánlással a végén
40
Mohón tapintlak És
41
Érdekesség
42
Két mondatban
43
Hozzátok, kik még
44
Hagyomány
47
A napon, a padon, a porban
48
A versnek és a költőnek
49
A teleírt világ
50
Verebek és sarokvasak
51
A tücsök
52
Engedd őket szikkadó árnyékod alá
53
Hírhozó, halálraítélt
54
Éjjelenként verem a tengert
55
Mint a didergő tenger
59
Gutenberg kutyája
61
Gyűrődések
62
Tanulmányok
67
Távolodás/közeledés
69
Hazatérek én is
70
Futásban
77
Messzi tájakra, az apám
78
Pincérből ember I.
79
Pincérből ember II.
80
Akárcsak Amerikában
81
Több nap, mint kolbász
82
Én növény növök
83
Vatta, de meddig
84
Belgrade
87
Csak az orrát
88
Szanatórium
89
Pilinszkyhez
90
Bach tiszteletére
91
Meggyek
92
Parkolóhely
95
Epizód
96
Tavaszváró
97
Reggel
99
Maszkok
100
Azon az őszön
102
Megvagyunk
104
Bácska
106
Eredendő naivitások
108
Utószó
Kiadás éve
Illusztrációk jegyzéke
Kötés

Mahler letöltve

„Könyv az elképzelt Gustav Mahlerről, a Budapesten is megfordult századelői zeneszerzőről és karmesterről. És nemcsak róla. A zene úgy köt össze, ahogyan a Tisza-parti fákat az anyagcsere. Egy korszak gyökereiben folytatódom:

Az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó fejezete: a bomlás előtti virágzás.

Mahler 1911-ben halt meg, három évvel az első világégés előtt.

Mahler nem én vagyok.

A könyv nem a tiéd.

Kölcsönkapod.

A saját Mahleremet.”

 

Orcsik számára Mahler folytonos eleven valóság, ihletforrás, maszk, vitapartner és főként nyelvzene. Alakváltozatok rendszerében létező állandóság, a beszéd gáláns stilizációja és radikális zenei leleplezése. A kötet a zeneszerző halálának 100. évfordulóján jelenik meg.

ISBN
978-80-8101-447-5
Felelős kiadó
Fülszöveg

Orcsik Roland 1975-ben született Óbecsén. 1992 óta Szegeden él. Költészettel, műfordítással, kritikaírással foglalkozik. Faludy György-, Sinkó Ervin- és Sziveri János-díjas. Eddigi verseskötetei: Rozsdamaró (2002), Holdnak, Arccal (2007)

Borító/Kép
A borítót - Maurits Ferenc Boszniai látkép (vázlat, 1991) című képének felhasználásával - Hrapka Tibor tervezte
Szerző
Műfaj
Kiadás éve
Kiadó
Műnem
Kötés

A közbülső világban

Oldalszám
81 oldal
Felelős kiadó
Fülszöveg

Ötödik verseskötete Ács Károlynak A közbülső világban, s ötvenöt verset tartalmaz. Mivel a költő életének 55. évében jelenik meg, a képzettársítás elkerülhetetlen: az ötös szám bűvkörében mozgunk, ennek jegyében szerkesztette meg kötetét a költő: öt bevezető vers után öt versciklus következik, s mindegyikben kétszer öt verset találunk.

Játékosságról van szó? Igen, a költő játszik a számokkal. De amennyi itt a játék, legalább annyi a szándékosság is.

Ács költészetének (és a költő Ácsnak) két oldalát – két összefüggő, egymással elválaszthatatlanul egybetartozó oldalát – ismerjük meg hát a könyvben, mely 35 évre visszamenően merít a költő opusából. A tudatos költő mellett szerepet kap a játékos kedvű is, aki a költészetben nemcsak a kötöttséget, a formai fegyelmet, hanem a szabadságot, az önfeledt játékot is szereti. De bármennyire szabadjára engedi is gondolatait, szavait, képzeletét, mindig szemmel tartja őket, mindent a tudatosságnak rendel alá, mert a játékot is halálos komolyan veszi, mint aki erre tette fel életét.

 

Borító/Kép
Ács Károly: A közbülső világban c. művének borítója
Szerző
Műfaj
Szerzői minősítések
Borítóterv
Szerkesztő
Grafikai szerkesztő
Korrektor
Korrektor
Kiadás éve
Műnem
Kötés

Csend és lázadás

Koncz István válogatott versei
ISBN
978-86-323-1009-4
Oldalszám
120 oldal
Felelős kiadó
Fülszöveg

"A Koncz István műveiről szóló szakirodalom visszatérő eleme, már-már közhelye, hogy milyen kevesen ismerik ezt a rendkívüli lírát. Hogy mekkora csend övezi az életművet. Pedig ez a csend a Koncz-költészet egyik éltető eleme, táptalaja, táj-talaja. Ez a csend, amit megpecsételt a költő halála, ideiglenes, olykor fel-feltöri egy-egy újabb közlés, könyves feltámadás. És mindig akadnak újabb olvasói, versei át- és átjárják egy-egy fiatalabb szerző műveit, hol látványosan, hol a háttérben. Ez akkor is így van, ha Koncz életműve elsősorban a vajdasági magyar költészettörténetben hat, leginkább ott fedezik fel az ifjabb, nekilendülő generációk."

Orcsik Roland

Borító/Kép
A fedőlapot Sagmeister Laura illusztrációjának felhasználásával Csernik Előd műszaki szerkesztő tervezte
Szerző
Műfaj
Kiadás éve
Műnem
Kötés

Vasfű

Oldalszám
76 oldal
Fülszöveg

Húsz évvel ezelőtt, 1953-ban jelent meg Fehér Ferenc első verseskönyve, a Jobbágyok unokái. Az azóta eltelt két évtizedben számos kötettel lépett olvasói elé a költő. Vasfű című könyve legújabb verseit tartalmazza. A régtől ismert, dallamos Fehér Ferenc-i hangot találjuk itt meg ugyan, de mind erősebben és mind gyakrabban hangzanak fel az új, nála eddig szokatlan, különös költői lényének mélyéről felszakadó harmóniák, világunk - és a költő világa - egyéni látásmódot mutató, szuggesztív erejű megfogalmazásai. 

Borító/Kép
A borítón Illés Árpád Ophelia című műve
Szerző
Műfaj
Kiadás éve
Műnem
Kötés

Kívánja-e a pirosat?

ISBN
8632301888
Oldalszám
76 oldal
Sorozat címe
Fülszöveg

Beszédes István 1961-ben született Zentán. Felsőhegyen nőtt fel. Túlnyomórészt intellektuális töltésű verseinek tájlírai elemei gyermekkorának falusi világában gyökereznek. Az újvidéki Magyar Tanszék távhallgatója. Jelenleg művelődésszervező a zentai Ifjúsági Művelődési Központban. A versírás mellett a színművészethez is vonzódik. A zentai fiatal színjátszók műhelyének művészeti vezetője. Több előadást rendezett. Versei jugoszláviai magyar lapokban és folyóiratokan jelennek meg, valamint társszerzője a Teleírt világ (1987) című, fiatal költőket bemutató antológiának.

Borító/Kép
Műfaj
Szerzői minősítések
Recenzens
Szerkesztő
Kiadás éve
Műnem
Kötés

Agancspark

Versek

Cirok Szabó István szelíd hangú költő. Nem fedezhető fel benne az elsőkötetesek becsvágya. Az az érzésünk, hogy a szerzőnek egyáltalán nem is állt szándékában költőnek lenni, egyszerűen csak nem volt más választása. Olyan evidenciákat mond ki, amelyeket mindenkinek észre kéne vennie, mégse veszi észre őket rajta kívül senki. Hiszen ki ne tudná például, hogy van olyan szerelem, amelyben csak úgy tudunk ölelni, ahogy a borostyánok. Vagy hogy anyánk kézfején a domború erek valójában faágak. És valóban, ebben a verseskötetben, akár egy gyerekkorban, bármi megtörténhet. (Celler Kiss Tamás)

ISBN
978-86-323-1083-4
Oldalszám
61 oldal
Felelős kiadó
Borító/Kép
A fedőlapot Nagy Kornélia képének felhasználásával Csernik Előd tervezte
Műfaj
Kiadás éve
Műnem
Kötés