Skip to main content

Illusztráció szerző

Vérpuding

Bozsik ​Péter nem következetes. Bármi határozottat is állítanék róla, valamelyik versével megcáfol.
Pedig Bozsik Péter régimódi költő. Érzékeny az egyén sorsára és érzékeny a világ eseményeire. És lelki élményeit verssé párolja. Ugyanakkor világosan tudja, hogy ez a költői alapállás igencsak ingatag. Erre is érzékenyen reagál. Vagyis sajnálja, hogy ingatag, de közben egy jó kis dzsúdófogással földhöz csapja a bizonytalan lábakon álló költői ént. És aztán körülnéz: új költői szerep után. Mondhatni, Bozsik Péter folyton megújuló költő.
Ez a küzdelem a költői énekkel, a lehetséges beszédmódnak a keresése teszi igazán változatossá ezt a témáiban, versformáiban, motívumaiban, metaforáiban, idézeteiben és hivatkozásaiban, égtájaiban, helyszíneiben, színeiben, flórájában és faunájában, éveiben, évszakaiban, hónapjaiban, heteiben, napjaiban, napszakaiban, ételeiben és italaiban és a többiben, és többiben egyébként is változatos költészetét. Ha a változatosság valóban gyönyörködtet, Ciceróra!, érdemes belekóstolni a Vérpudingba.

Ladányi István 

ISBN
963 7278 63 X
Oldalszám
131 oldal
Felelős kiadó
Borító/Kép
A borító Benes József grafikusművész Korkép Sketch of an Epach című grafikájának felhasználásával készült.
Szerző
Műfaj
Kiadás éve
Kiadó
Műnem
Kötés

Szintarév

Sintarev

Mint a föl-földobott kő, ahogy visszahullik, úgy vagyok én is a Tiszatájjal. Bárm erre vigyen is utam, a parti gesztenyefák elkísérnek, bármerre éljek is, a part, a csöndes utcák, a gyerekkori álmok, komor iskolák, az első szerelem, mind visszavárnak.

S a híd! Oda karcoltam a piros vastraverzekre Zöldszeműnek a szavakat, a rímeket, a virágokat. A tintaceruzával leírt sorok ellenálltak a szeleknek s az esőnek is, s ott szunynyadnak most is biztosan az új zöld festék alatt.

Ismerős arcok tűnnek fel, lassan lépkednek a hosszú Tóparti utcán, vagy a Népkert felé. Bólintunk. Köszönünk egymásnak. Melegen. Ahogy a Nap süt, ha tavasz közelít.

Oldalszám
50 oldal
Sorozat címe
Borító/Kép
Balogh István:  Szintarév / Sintarev – borító
Szerző
/sites/default/files/2020-02/Balogh_Istvan_Szintarev.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Fordító
Illusztrátor
Szerkesztő
Szerkesztő
Szerkesztő
Szerkesztő
Szerkesztő
Kiadás éve
Műnem
Kötés

A jövőben is élni

Szerelmes versek a XX. század délszláv költészetéből
Oldalszám
46 oldal
Sorozat címe
Fülszöveg

Kenyeres Kovács Márta, a zeneileg is jó fel­készültségű írónő és műfordító ezúttal azzal az elhatározással nyúlt tollához, hogy a kiemelkedő jugoszláv költők szerelmes verseiből állítson össze egy kis kötetet. Ez a dicséretes szándék – úgy tetszik – a női lélekhez közel áll; az átélés, a finom, alig sejthető mozzanatok meglelése és a műfordításokon keresztül való átvetítése a verssorokban érzelmesen érvényesül. Ez a kivé­teles erénye ennek a válogatásnak és jelentős részben a találó, szerencsés átültetésnek.

Hogy komoly műgonddal végezte munkáját, azt az is meggyőzően érzékelteti az olvasóval, hogy a szerbhorvát nyelven mélyen zengő strófák magyar hangzókra való átkomponálása sem tá­volodott el az eredetitől. Az átköltés helyett a fegyelmet követelő műfordítás nehezebb útját választotta. A páros rímekre való törekvés a legtöbb esetben a költemény ritmusát megőrzi és igazi élményt jelent azok számára, akik sze­retik a poézist.

A kis gyűjteményt finoman átfogja Jure Kaštelan remek versének a címe: A jövőben is élni. A műfordítás, a jugoszláv költők lírája felé fordulás ilyen válogatásban szinte hívja az olvasót. Mindegyik vers az olvasóban éled újjá, s jelentésében a költő lelkének halk rezzenése nyomán rokonszenvet ébreszt.

Borító/Kép
Kenyeres Kovács Márta: A jövőben is élni c. könyvének borítója
/sites/default/files/2020-06/Kenyeres_Kovacs_Marta_A_jovoben_is_elni.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Szerkesztő
Szerkesztő
Szerkesztő
Szerkesztő
Szerkesztő
Borítóterv
Tartalomjegyzék
Kiadás éve
Műnem

Látomás a fennsíkon

Oldalszám
97 oldal
Felelős kiadó
Sorozat címe
Fülszöveg

Versei az elmúlt két évtized során elég rit­kán és rendszertelenül jelentek meg a lapokban, úgyhogy irodalmi közvéleményünk mind ke­vésbé figyelt Urbán János költészetére. A költő Urbán azonban nem hallgatott, tolla nem pihent, csak megnyilatkozásai voltak kevésbé látványo­sak, mint a prózaíróé és a krónikásé. Most, két évtizedes látszólagos hallgatás után meglepően gazdag termésből válogatott egy kötetnyi ver­set Látomás a fennsíkon címen. 

Száz költeményét hat ciklusba rendezte. Az elsőben a szerelmes versek kaptak helyet. Az Útirány a tudatos osztályharcos költőt revelálja. Az Aranynapban ars poeticáját fogalmazza meg. Az Oldott igazsággal a különböző alkalmakra írt verseit foglalja magába. Külön kell szólni a két utolsó részről, mert mindkettő arról tanúskodik, hogy valami új kezdődik Urbán János lírájában a legutóbbi években. Az előbbi ciklusokba ke­rült műveivel lezár egy jelentős pályaszakaszt költészetében, a Pusztató darabjaival viszont megnyitott egy oldottabb formájú, személyes ér­zést és hangulatot kifejező újat elkötelezett köl­tői munkásságában. 

Borító/Kép
Urbán János: Látomás a fennsíkon c. könyvének borítója
Szerző
/sites/default/files/2020-06/Urban_Janos_Latomas_a_fennsikon.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Szerkesztő
Szerkesztő
Szerkesztő
Szerkesztő
Szerkesztő
Szerkesztő
Borítóterv
Kiadás éve
Műnem

Kívánja-e a pirosat?

ISBN
8632301888
Oldalszám
76 oldal
Sorozat címe
Fülszöveg

Beszédes István 1961-ben született Zentán. Felsőhegyen nőtt fel. Túlnyomórészt intellektuális töltésű verseinek tájlírai elemei gyermekkorának falusi világában gyökereznek. Az újvidéki Magyar Tanszék távhallgatója. Jelenleg művelődésszervező a zentai Ifjúsági Művelődési Központban. A versírás mellett a színművészethez is vonzódik. A zentai fiatal színjátszók műhelyének művészeti vezetője. Több előadást rendezett. Versei jugoszláviai magyar lapokban és folyóiratokan jelennek meg, valamint társszerzője a Teleírt világ (1987) című, fiatal költőket bemutató antológiának.

Borító/Kép
Műfaj
Szerzői minősítések
Recenzens
Szerkesztő
Kiadás éve
Műnem
Kötés

Füttyraktár

Verseskötet CD-melléklettel
Előszó/utószó

A Füttyraktár legkorábbi anyaga a beat utószezonában, a hetvenes évek második felében, a nyolcvanasok elején szólalt meg először. Amikor még esemény volt, ha a folyóparti sétány lépcsőjére, a Majom-sziget egy-egy farönkjére vagy a soha fel nem épült főtéri templom valamely elfeledett kövére gitáros ült. Hogy az éjszakába nyúló házibulik, jó időben kerti partik rituáléjáról ne is beszéljek. Úgy tűnt, szinte folyamatosan szól a gitár. Kicsit olyan volt az egész, mint egy zenés darabban vagy filmben, mikor szinte átmenet nélkül váltanak beszédről énekre a szereplők. Itt úgy tetszett, minden egyetlen indokolt átmenet. Népszerű volt a versmegzenésítés, de olyan dalnok is akadt, aki zenéjéhez saját szöveget költött.

Közülük tűnt ki tizenévesen a Füttyraktár dalainak szerzője. Olyan szerzeményekkel, számokkal, amelyeket mára elismert komolyzene-szerzőként, költőként, próza- és drámaíróként is változatlanul vállalni tud. Nem véletlenül. Közöttünk, kortársai, régi hallgatói között kultikussá lettek ezek a dallamok, körbe jártak a kalózfelvételek, ahogy a hetvenes-nyolcvanasokban is dúdoltuk a refréneket, sokan ma is idézni tudjuk a dalok szövegfordulatait (pl. hogy „Mi nem hintünk rád foltokat / Térdre sebhelyet / Mégis félregombolt ingek küldik / A legszebb híreket”, vagy hogy „Kezed eléri a kilincset”). Lejátszani e dalokat legfeljebb csak a jobb zenészek tudták. Az összetett gitárkíséret, eredeti hangszerelés mellett kitűnt a dalszövegek egyedi, erőteljes, fordulatos nyelvezete is. Verebes Ernő első versei ezek, s bár nem folyóiratokban láttak napvilágot, szerzőjük számára a (nem is akármilyen) költői indulást is jelentik.

(részlet az Utószóból)

ISBN
978-86-86469-67-0
Oldalszám
35 oldal
Borító/Kép
Verebes Ernő: Füttyraktár c. könyvének borítója
Szerző
/sites/default/files/2020-02/Verebes_Futtyraktar_book.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Sorozatszerkesztő
Felelős szerkesztő
Szerkesztő
Borítóterv
Illusztrátor
Fotó
Olvasószerkesztő
Korrektor
Grafikai szerkesztő
Kiadás éve
Műnem

Ahol a part szakad

Versek
ISBN
86-82147-34-3
Oldalszám
68 oldal
Felelős kiadó
Sorozat címe
Fülszöveg

„Meglásd, ha nagyon akarod, elűzött híveidért ismét megkondulnak azok a kitépett nyelvű harangok, de csak ha nagyon akarod” — olvashatjuk Cs. Simon István legújabb,  Ahol a part szakad című verseskötetének egyik érzékletes darabjában (Ha nagyon akarod). És mivel e gyökereit jelentő, de a történelem embertelensége folytán gyászolni kényszerült világ újraélesztését a költő valóban „nagyon akarja”, mélyről fakadó életre hívási kísérlete nem marad meddő, kitépett nyelvű harangjainak hangját gyakran valóban halljuk. Vádlón, panaszszóként hangzón, orvoslásért kiáltón. Akkor is, ha „nem akarjuk nagyon”, vagy éppenséggel menekülnénk eme elsüllyedt, sőt továbbra is süllyedőben lévő világ elől, ha közönybe zárkózva nem tudomást venni szeretnénk inkább pusztulásáról — arról, ami a magunk pusztulása is egyben. Bármennyire híjával legyünk is annak az öngyötrő vissza- és szembenézésnek, ami alapvető jellemzője Cs. Simon István mélyen tájhoz-sorshoz kötődő költészetének. 

(részlet)

Borító/Kép
Simon Cs. István: Ahol a part szakad c. könyvének borítója
/sites/default/files/2020-03/Cs_Simon_Istvan_Ahol_a_part_szakakd.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Recenzens
Recenzens
Szerkesztő
A borítón felhasznált alkotás
Fülszöveg
Grafikai szerkesztő
Kiadás éve
Műnem

Agancspark

Versek

Cirok Szabó István szelíd hangú költő. Nem fedezhető fel benne az elsőkötetesek becsvágya. Az az érzésünk, hogy a szerzőnek egyáltalán nem is állt szándékában költőnek lenni, egyszerűen csak nem volt más választása. Olyan evidenciákat mond ki, amelyeket mindenkinek észre kéne vennie, mégse veszi észre őket rajta kívül senki. Hiszen ki ne tudná például, hogy van olyan szerelem, amelyben csak úgy tudunk ölelni, ahogy a borostyánok. Vagy hogy anyánk kézfején a domború erek valójában faágak. És valóban, ebben a verseskötetben, akár egy gyerekkorban, bármi megtörténhet. (Celler Kiss Tamás)

ISBN
978-86-323-1083-4
Oldalszám
61 oldal
Felelős kiadó
Borító/Kép
A fedőlapot Nagy Kornélia képének felhasználásával Csernik Előd tervezte
Műfaj
Kiadás éve
Műnem
Kötés