Skip to main content

Kirándulás ​a Zöld-szigetre

ISBN
963-919-502-2
Oldalszám
144 oldal
Fülszöveg

Majoros Sándor legújabb novelláskötete „a legnehezebb írói műfaj” különös századvégi lenyomata. A Sinkó-, Szirmai- és Déry-díjas író korábbi munkái (A Visszhangkísérlet, 1989, Távolodás Bácskától, 1994) is a hagyományos novellaformával való kísérletezés lehetőségét előlegezték. Az 1991-ben Magyarországra települt író nem távolodik szülőföldje meghatározó élményvilágától, ellenkezőleg, az olvasót közelíti ehhez az elementáris élményanyaggal elbocsátó közeghez. Komor, férfias történetei az utóbbi évtized szétszórattatásának árnyékos vetületei. A tipikusan bácskai sorsok és élethelyzetek misztikus-tragikus mozzanatai mintegy sejtetik a közösség, a közösségek széthullásának egyre aktuálisabbá váló, térben és időben egyaránt továbbgyűrűző fenyegetettségét.

Borító/Kép
Majoros Sándor: Kirándulás ​a Zöld-szigetre c. könyvének borítója
Szerző
Műfaj
Kiadás éve
Műnem

Emberrel esik meg

ISBN
963-9614-29-7
Oldalszám
399 oldal
Sorozat címe
Fülszöveg

 

A magyar irodalom leghíresebb bácskai szülötte, Kosztolányi Dezső ötvenévesen jelentette meg Számadás című kötetét. Az ugyancsak erről a vidékről származó, ötvenéves Majoros Sándor író számadás-novelláit tartalmazza ez a novellagyűjtemény. A válogatás alapjául A visszhangkísélet (1989), a Távolodás Bácskától (1994), a Kirándulás a Zöld-szigetre (1999) és az Akácfáink sokáig élnek (2004) című könyvek szolgáltak, de az írások csaknem egyharmada új, kötetben még nem publikált novella.
Az író tragikomikus, páratlan hangulatú történetei a múlt század negyvenes éveitől egészen a máig vezetik végig az olvasót, a maga egyetemességében mutatva meg azt a hajdan volt világot - az egykori Jugoszláviát, ezen belül is a magyarlakta Bácskát -, amelyről meglehetősen ellentmondásos kép alakult ki az utóbbi évtizedekben.
Majoros egyszerre mítoszt rombol és mítoszt teremt. Novelláiban groteszk módon foszlik szét a jugoszláv jóléti államról, a poros-sáros Bácskáról kialakult hamis mítosz, melyben a közhelyes kép szerint szinte csak a búzaföldek nyújtózkodnak a végtelenségig. Ugyanakkor akarva-akaratlanul megteremtődnek írásaiban a jellegzetesen bácskai élethelyzetek, a drámai és komikus pillanatképek ötvözetéből szőtt, egyetemessé varázsolt emberi csodák.
Majoros Sándor magánéletében és írói pályafutásában a déli határainkon túl kirobbant polgárháború jelentette azt a változást, amely a szülőföld értékeinek újbóli fölfedezéséhez hozzásegítette. 1991-ben mint háborús menekült érkezett Magyarországra, és itt, az új hazában írta meg azokat a történeteket, amelyek mindazon túl, hogy rangos irodalmi díjakhoz (Déri-jutalom, József Attila-díj, Édes anyanyelvünk pályázat első helyezése) segítették, nagyban hozzájárultak a Bácskáról és a jugoszláviai „boldog békeidőkről" alkotott képünk teljesebbé tételéhez. Hol sötét tónusokkal, hol pedig élénk színekkel ábrázolja szülőföldje látszólagos hétköznapiságából a rendkívülit, miközben történetmesélésének sodró, elbeszélő módja, a látszólag minden emberrel megeshető helyzetek köznyelven megfogalmazott avagy elhallgatott erkölcsi tanulságai magukkal ragadják az olvasót. Lenyűgöző írói erénye az egyedi nyelvhasználat, amelyen megkülönböztető jegyként, szinte egyedi lenyomatként állít emléket ennek a még létező, de eltűnőfélben lévő világnak. 

Borító/Kép
Majoros Sándor: Emberrel esik meg c. könyvének borítója
Szerző
Műfaj
Szerzői minősítések
Szerkesztő
Kiadás éve
Kiadó
Műnem
Kötés

Kertkapu

Velünk történt III.

Két részre tagolódik a kötet, az elsőben félelemmel és rettegéssel őrzött tragédiákról kordokumentumként fölfogható novellák találhatók, míg a másodikban a vajdasági magyar irodalom szempontjából dokumentum jellegű esszék sorakoznak, amelyek révén képletesen abba a „kertbe” nézünk bele, amelynek a szerző évtizedek óta gondos „kertésze” is.

ISBN
978-86-323-0778-0
Oldalszám
191 oldal
Felelős kiadó
Borító/Kép
A fedőlapot Maurits Ferenc tervezte
Szerző
Műfaj
Kiadás éve
Műnem
Kötés

Jártatás

Fülszöveg

Novellákat, riportokat, jegyzeteket tartalmaz Dudás Károly új (második) kötete. A műfaji változatosság előnye a könyvnek, mert a valóságfeltárás szándékával készült, a szociológiai interjú módszerét is felhasználó riportok, az emberi arcélekről szóló feljegyzések megírása és szemléletmódja érintkezik a könyvet nyitó és záró két novellaciklus hangvételével, irányultságával: Dudás Károly szándéka szerint valóságfeltáró prózát ír. Az írásaiban megfogalmazott élethelyzetek, a leírások, az emberi sorsok, de a táj- és természeti képek is mind sorra konkrét helyszínekhez, szituációkhoz kötődnek, bár csak igen ritkán a teljes felidézés (írói) célkitűzésével. Dudás Károly prózájából az emberi élet, a társadalmi élethelyzetek csomópontjai tűnnek elő.

Borító/Kép
Dudás Károly: Jártatás c. könyvének borítója
Szerző
Szerzői minősítések
Borítóterv
Illusztrátor
Kiadás éve

Visszaverődés

Válogatott novellák

Vigh Rudolf a vajdasági magyar irodalomban – még ott is! – valahol a háttérben húzódik meg, onnan küld nagy ritkán üzeneteket egy olyan világról – a paraszti világról –, ahol szintén a háttérben, már-már a tásadalom perifériáján nagy emberi tragédiák zajlanak: elrugaszkodni egy ősi, önként vagy kényszerűségből vállalt életformától, elszakadni a termőföldtől, amely hosszú nemzedékeken át rabjává tette édesgyermekeit, de amelynek a vonzóerejét – akárcsak a föld vonzóerejét - lehetetlen leküzdeni. Ebből fakad a drámai küzdelem: az elkeseredett szándék a paraszti életforma föladására, áthágására akkor amikor a tárrsadalmi körülmények ugyan rég érettek erre, de korántsem "érett" meg erre a hűséghez szokott lélek. Vigh Rudolf "parasztnovelláinak" a hősei már nem a "külső" erőkkel, a "hatalommal" kerülnek szembe, hanem önmagukkal: megmaradni-e az önmagunk által húzott barázdában, avagy – egy "szép, új világ" csábításának engedve – átlépni ezen a küszöbön, örökre hátat fordítva neki. Szerzőnk tehát nem a közelmúlt paraszti sérelmeit "járja körül", a beszolgáltatás szörnyűségeit ecseteli, hanem a szó szerinti mát írja, ugyanakkor azt, ami a parasztemberben – ha még lélekben az – örök.

Mint említettük, mindezt már-már észrevétlenül teszi. Alig-alig van jelen irodalmunkban, elvétve jelentkezik egy-egy novellával. Kötetete válogatott novelláinak gyűjteménye. S mintha szerzőnk teljes elhallgatásának a tanúi lennénk. Pedig Vigh Rudolf írói világa hiteles, eredeti, irodalmunkban egyedülálló. A szerző ezt a világot hitelesen ábrázolja. 

Németh István

 

ISBN
86-326-0536-0
Oldalszám
187 oldal
Felelős kiadó
Borító/Kép
A fedőlapot Ács József Vajdasági táj (1974) című festményének felhasználásával Csernik Előd tervezte
Szerző
Műfaj
Kiadás éve
Műnem
Kötés

Tigrislélek

Válogatás a vajdasági magyar prózairodalomból
ISBN
9788632310223
Oldalszám
199 oldal
Fülszöveg

Egy novellaantológiát veszel most kézbe, íróink közismert vagy kevésbé ismert novelláit. A válogatás ötlete a Jó Pajtás felelős szerkesztőjétől származik, aki szeretné, ha a jelenlegi kiadvány a lap olvasóinak közös olvasmányává válna. Természetesen ez egy lehetséges szövegválogatás, inkább "válogat(tat)ós", amely további olvasói válogatásra ösztönöz. Más, máskor, más helyzetben más szövegeket válogatna. "Szövegeket" mondunk, mert miközben olvasol, rádöbbensz, hogy a novella műfaja változik, átalakul, némely írás inkább rövidtörténetnek, prózának, tárcának nevezhető, vagy igazán neve sincs, mert kibújik minden skatulyából. (Hózsa Éva)

Borító/Kép
Műfaj
Tartalomjegyzék
5
Novellaválogat(tat)ós
7
Ó, a ribiszke!
12
Pedagógia
14
Az utolsó stáció
19
Gőzfürdő
27
A gyertyák
31
A vén mesemondó
36
A körgalléros ember Párizsban
45
Első napom Párizsban
48
A szemüveg
55
Vándor a Nišavánál
61
Kekez Tuna lakodalma
71
Jeromos
77
Tigrislélek
83
Muzsikáló falu
86
Életmentés
89
Tücsök a hangyabolyban
96
Liszka
100
Őszi librettó
106
Fehér ködben... eltűnőben
109
Valaki jár a kertben
114
Palics
122
A késdobáló művész
130
Az afrikai vadász
137
A búcsú mályvaillata
140
Pepe
148
Tükrös Madonna
151
Egy varázslatos kora reggel
161
Egyre csak el
164
Virradat
169
A lángész parókája
171
A festő és a malom
173
J.K. a bevásárlóközpontban
175
Esti Kornél Bácskában
179
A mozi
184
Anya szótára
190
Szophoklész zenedoboza
196
Virágék a kínai boltban
199
Barbi
Kiadás éve
Műnem
Kötés

A ​visszhangkísérlet

ISBN
8632302221
Oldalszám
115 oldal
Sorozat címe
Fülszöveg

Majoros Sándor 1956-ban született Moravicán. Elektrotechnikai középiskolát fejezett be Szabadkán. A moravicai mezőgazdasági kombinátban dolgozik, villanyszerelő.
Novellái rendszeresen jelen vannak a jugoszláviai magyar lapokban és folyóiratokban, közölte őket a Magyar Szó, a 7 Nap, a Képes Ifjúség, az Új Symposion, az Üzenet és a Híd. Magyarországon a Galaktikában, a Forrásban, a Látóhatárban és a Kritikában láttak napvilágot.

Borító/Kép
Majoros Sándor: A ​visszhangkísérlet c. könyvének borítója
Szerző
Műfaj
Kiadás éve
Műnem
Kötés

Akácfáink sokáig élnek

Novellák

A ​könyv a Jugoszlávia széthullását megelőző időszakról mesél. A novellák színtere a napfényes Bácska, amelyről köztudott, hogy a Balkán és Európa határmezsgyéjén terül el, ezért többféle kultúrának és temperamentumnak ad otthont. Ez a ha akarom Balkán, ha akarom Európa – állapot nemcsak kényelmes, de kifejezetten hasznos volt azokban az időkben, amikor még együtt járt a bordópiros jugoszláv világútlevéllel s a szocialista országokhoz képest valamivel magasabb életszínvonallal. A bácskaiak nem sejtették, hogy a jólét és a nyugalom, ami körülveszi őket, nem több bűvészmutatványnál. Az ébredés pillanata csak 1991 nyarán, Szlovénia függetlenségének kikiáltásával szakadt rájuk. A kötetben található írások groteszk történetek, néhol talán mulatságosak is, de legalább annyira komolyak és tragikusak, mert hiszen egy modernkori Atlantisz elsüllyedéséről szólnak. A könyv ennek a valamikor birodalmi színekben pompázó, de ma már csak a múltban létező világnap próbál emléket állítani. Első díj a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Édesanyanyelvünk pályázatának novella kategóriájában, 2004.

ISBN
963 86478 5 X
Oldalszám
170 oldal
Sorozat címe
Fülszöveg

Ha igaz az állítás, hogy az irodalom az élet sűrítménye, akkor a novella kétségtelenül az irodalomé, a prózairodalomé. Ebből következik, hogy a jó novella mindig az eszenciáját adja a világnak: mint tenger a cseppben összefogja és megmutatja mindazt, ami az irdatlanul nagy és legalább annyira bonyolult világból rejtve marad számunkra. Ez a könyv is ilyesmivel próbálkozik: történetei külön-külön mutatják meg egy-egy szeletkéjét a térből és időből kiragadott Bácskának, de tágabb értelemben is összefüggnek. Nemcsak a helyszín, a táj, a szereplők is átvándorolnak egyik novellából a másikba, s mintegy kiegészítik, teljessé teszik a róluk alkotott képet. A földrajzilag jól körülhatárolható helyszín mellett az idő is pontosan megállapítható, sőt hangsúlyos eleme az elbeszéléseknek: a Jugoszláviához tartozó Bácskában vagyunk, s a nyolcvanas évek utolsó harmadát éljük, azt az időszakot, amikor már háborús fellegek gyülekeznek a déli, délnyugati látóhatár szélén. Ami történik, az jószerével személyes ügy. Még a háború fenyegetése is csak árnyék, a napi teendők, gondok és bajok árnyéka, a Balkán megszokott velejárója. A bácskai embernek fogalma sincs róla, milyen végítélet zúdul rá hamarosan, pedig annak a jelei már nagyon is nyilvánvalóak. Engedelmesen végighalad a háború felé vezető keskeny életcsapásán, s amikor a végére ér, akkor döbben csak rá, hogy már nincs hova lépnie.

Borító/Kép
Borítóterv: Uracs Róbert. Borítógarfika: Gábrics Eduárd.
Szerző
Műfaj
Szerzői minősítések
Borítóterv
Kiadás éve
Kiadó
Műnem
Kötés

Az ellenség földje

ISBN
9786155721021
Oldalszám
148 oldal
Fülszöveg

"Az ​első világháború történetét az irodalom mélyrehatóan feldolgozta, de még mindig vannak benne olyan területek, amelyekhez a fölfedezés izgalmával lehet közelíteni. Majoros Sándor egy irodalmi szempontból ismeretlen terepet, a szarajevói merénylettől a Drina folyó mentén bekövetkezett első csatáig tartó időszakot mutatja be.
A különböző helyszíneken, más-más szereplők által elbeszélt történeteket a háborús készülődés fűzi össze: a Monarchia hadserege Bosznián át vonulva készül a szerbek elleni összecsapásra. Csakhogy a könnyű győzelem reményétől feltüzelt katonák már ebben a számukra furcsa, idegen világban is beleütköznek valami megmagyarázhatatlan akadályba, ami arra készteti őket, hogy átértékeljék a háborúval kapcsolatos elképzeléseiket.
Majoros Sándornál jobban egyik kortárs magyar író sem ismerheti Boszniát, hiszen a jugoszláv időkben ebben az országban töltötte katonaidejét. A korábbi köteteiben megalapozott és szinte már védjegyévé vált történetmesélő hangját ebben az irodalmi közegben is remekül érvényesíti, új színterekkel gazdagítva írói világát."

Borító/Kép
Majoros Sándor: Az ellenség földje c. könyvének borítója
Szerző
Műfaj
Kiadás éve
Kiadó
Műnem
Kötés

Kosssssava

A szerző az utóbbi néhány év termését gyűjtötte kötetbe. Az emlékező novellák rendre Versecről, az írónő gyermekkoráról, saját sorsáról szólnak. A környezetleírások Újvidék város hangulatáról, a Telep lakóinak mindennapjairól beszélnek, a politikai indíttatású történetek a délszláv háborúk eseményeiről és következményeiről. A mai történetek az írónő érzelmi viszonyulását fejezik ki az elesett emberek, a sors üldözöttei iránt. És teszi ezt a szerző ifjonti kedvvel, mindig a tartalomhoz illő, a múlt századelő bátran megújított stíluseszközeivel.

ISBN
9788632307738
Oldalszám
172 oldal
Borító/Kép
Szerző
Műfaj
Kiadás éve
Műnem
Kötés

Morze

Előszó/utószó

A Tanár Úrnak írt novellák szakmaiságok. Ezúton kérem tisztelettel, óvakodjon tőlük, csak kilencvennyolc százalékban nyújtanak biztonságot. Elővigyázat: a Tanár Úrnak írt szövegek olvasása közben ne gondoljon rám. Ha mégis gondol, szégyellje el magát! Ha elszégyellte, sajnálatos, szégyellje vissza! Ha nem szégyellte el, olvasson tovább!

ISBN
9788684339883
Oldalszám
90 oldal
Sorozat címe
Borító/Kép
Szerző
Műfaj
Kiadás éve
Kiadó
Műnem
Kötés