Skip to main content

A zentai kórházkápolna története

Előszó/utószó

ZÁRSZÓ HELYETT

„Beteg valamelyiktek? Hívassa el az egyház elöljáróit, és azok imádkozzanak, s kenjék meg olajjal az Úr nevében. A hitből fakadó ima megszabadítja a beteget, és az Úr talpra állítja. Ha pedig bűnöket követett el, bocsánatot nyer.”

(Jak 5,14–15)

ISBN
978-86-86469-85-4 (VMMI), 978-86-70820-34-0 (DGYMLK)
Oldalszám
70 oldal
Sorozat címe
Borító/Kép
Molnár Tibor: A zentai kórházkápolna története c. könyvének borítója
Szerző
/sites/default/files/2020-02/korhazkapolna_book.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Felelős szerkesztő
Felelős szerkesztő
Olvasószerkesztő
Korrektor
Grafikai szerkesztő
A borítón felhasznált alkotás
Kiadás éve

Festett világ

Színészek és szerepek
Tárgyszó
Oldalszám
216 oldal
Sorozat címe
Fülszöveg

Garay Béla könyve Szabadka, illetve már tovább lépve, Vajdaság színházi életét dolgozza fel a XIX. század közepétől kezdve századunk elejéig. A szerző erénye az, hogy az egykorú sajtóban, folyóiratokban és a lexikonokban közzétett szövegek tanulmányozásával igen alapos munkát végzett, s már-már a feledésből olyan alakokat hozott fel, akiknek életútja, művészi munkája összetevő része színművészetünk történetének, így, egy kötetbe gyűjtve a teljességet jobban megköze­lítő a kép, amelyet az elmúlt évszázad színházkultúrá­járól alkothatunk. Egyrészt az innen elindult kiváló tehetségek bizonyítják a több mint százéves szabadkai színház művészi eseményekben gazdag múltját, más­részt azok a pontos adatok – színházak, kezdeménye­zések, szerzők, művek, szerepek –, amelyeket e kötet írója majdnem minden egyes portréjának megrajzolá­sakor feltüntet.

Garay Béla eddigi munkáit lapozgatva, a Festett világ című kötetének egy igen értékes új színháztörténeti szempontja is van. Ebben a munkájában – már szé­lesebb látószöggel – feltárja a tartományunkban egymás mellett élő népek színházi életét is. Rendkívül értékesek és hasznosak ezek a fejezetek nemcsak az olvasó, hanem az elkövetkező évek kutatói számára is. Mert a magyar, a szerb és a horvát színjátszás itt csaknem párhuzamosan fejlődött: a színpadi szerzők, a műfordítók, a színmű­vészek már a múlt században megtalálták az egymás felé vezető utat és – amint az ezekből az írásokból is kiderül – testvéri együttműködésük nemegyszer igen termé­kenyítő volt. A vajdasági szerb színjátszás – részben szabadkai, részben bácskai, bánáti származású – nagy alakjainak bemutatása sokban hozzájárul ennek a törek­vésnek érvényesítéséhez. Sőt egy-egy fejezete – pél­dául Jovan Đorđević, Antonije Hadžić, Pero Dobrinović, Dimitrije Ružić, Dragomir Krančević szín­művészi pályájának leírása – ennek a kötetnek legérté­kesebb fejezetei közé tartozik.

Az ötvenhat pályaképet tartalmazó könyvet har­minchét, ma már dokumentumértékű arckép egészíti ki.


 

Borító/Kép
Garay Béla: Festett világ c. könyvének borítója
Szerző
/sites/default/files/2020-06/Garay_Bela_Festett_vilag.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Szerkesztő
Szerkesztő
Szerkesztő
Szerkesztő
Szerkesztő
Borítóterv
Kiadás éve

Dohányos falu

Bácsgyulafalva története, dohánytermesztése, szókincse és népdalai CD-melléklettel
ISBN
978-86-86469-72-4
Oldalszám
208 oldal
Fülszöveg

Bácsgyulafalva (Telečka) története nem nyúlik vissza az ókorig, a középkori históriák is hallgatnak még róla, hiszen nyoma sem volt akkor a Telecskai-dombokon épült településnek. Az Alföld derékig érő fűtengerét, a gyomnövények irdatlan erdejét éppen százharminc évvel ezelőtt kezdte irtani emberi kéz. Sok száz, sok ezer munkáskezet tört fel a szerszámok nyele addig, amíg a mai település helyén megszelídült a puszta, a gilicetövis benőtte földek búzát, kukoricát kezdtek teremni. S mennyi veríték árán futottak végig az alig hullámzó dombokon az első dohánysorok! A Temesközből származó dohánykertész-telepesek már akkor hittek abban, hogy ez a növény az új falunak jólétet biztosíthat. Nem csalódtak. A dohány építette föl a falut. Eredményesen zárult a harc a pusztával... A kötet egy telepes falu szorgalmas és kitartó népéről és a sok-sok munkával járó dohánykertészkedésről szól.

Borító/Kép
Lábadi Károly: Dohányos falu c. könyvének borítója
Szerző
/sites/default/files/2020-02/Labadi_Dohanyos_book.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Felelős szerkesztő
Szerkesztő
Olvasószerkesztő
Korrektor
Grafikai szerkesztő
Kiadás éve
Kötés

Egy nemzedék elindul

A szabadkai fiatalok harcos évei — 1931–1940
Előszó/utószó

A harmincas évek új korszakot nyi­tottak a szabadkai Népkör életében. A merészebb és nagyobb távlatokat nyitó kibontakozás előtt az egyesület annyit nyújtott tagságának, amennyit akkor a közreműködésre kész polgároktól, kis­iparosoktól, kisgazdáktól s a velük együttérző – és együtt élő – entellektüelektől várni lehetett. (...) A kezdeményezők a széle­sebb ifjúsági rétegekből igyekeztek egy tömör egységet teremteni, olyan ifjú­sági kört, amely a puszta egyesületesdin túl komolyabb, nagyobb visszhan­got keltő vállalkozásokra kész.

(részlet az előszóból)

Oldalszám
128 oldal
Sorozat címe
Borító/Kép
Lévay Endre: Egy nemzedék elindul c. könyvének borítója
Szerző
/sites/default/files/2020-02/Levay_Endre_Egy_nemzedek_elindul.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Szerkesztő
Szerkesztő
Szerkesztő
Szerkesztő
Szerkesztő
A borítón felhasznált alkotás
Sajtó alá rendezte
Kiadás éve

A kisbíró

Kupuszina élete a hirdetések tükrében (1953–1955)
Előszó/utószó

Az 1950-es évek elején Kupuszina a színmagyar vajdasági falvak közé tartozott. A II. világháborút követő nehéz évek korszaka ez, a szocialistának nevezett társadalmi berendezkedés kezdete. A falu alig éledezik a háborúban és annak végén megélt megrázkódtatások után. A kötelező termékbeszolgáltatás érvényben van. A faluban a közigazgatást a Helyi Népfelszabadító Bizottságnak nevezett hatalmi szerv vezeti, amely 1945-ben létesült, 1952 után pedig csak Községi Népbizottság néven létezett. Még megvannak a járások, s Kupuszina Apatin járáshoz tartozott, mint volt az korábban is. A település közigazgatási alkalmazottai voltak az elnök, a titkár, a katonareferens, az anyakönyvvezető, a pénztáros, a községi előfogatos, a csőszök, a községi milícia, a kisbírók. A Népbizottságnak még külön tanácsai is voltak, valamint elvileg a népgyűléseken is születhettek döntések.

(részlet a Bevezetőből)

ISBN
978-86-80644-11-0
Oldalszám
232 oldal
Felelős kiadó
Borító/Kép
Silling István: A kisbíró c. könyvének borítója
Szerző
/sites/default/files/2020-02/Silling%20Istvan_A_kisbiro_.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Szerkesztő
Olvasószerkesztő
Korrektor
Grafikai szerkesztő
Recenzens
Recenzens
Kiadás éve

A zentai csata

Monografiai részlet Zenta város történetéből
Tárgyszó
Előszó/utószó

Abban az időben senki sem kételke­dett a tétel igazságában, hogy Magyarország felszabadítása a török iga alól – európai érdek. Lengyel és Németország felett a bi­zonytalanság Damocles kardja függött attól fogva, hogy Buda elesett, – s e fenyege­tés tényleg a zentai csata napján szűnt meg létezni. Érdemes volt hát azzal behatóbban foglalkozni, kivált oly embernek, mint szerző, ki a helyszínéhez közel lakva, ennek pon­tos ismerete által a jelentéseket, úgy szólva, localizálni képes.

(részlet az Előszóból)

Oldalszám
79 oldal
Borító/Kép
Dudás Gyula: A zentai csata c. könyvének borítója
Szerző
/sites/default/files/2020-02/zentai%20csata.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Kiadás éve

Az idő mérlegén

Ortutay Gyula életműve
Tárgyszó
Oldalszám
62 oldal
Felelős kiadó
Sorozat címe
Fülszöveg

Ortutay Gyula a szabadkai születésű írók, művészek és tudósok között a legsokolda­lúbb egyéniség, az egyetlen, aki magas rangú külföldi elis­merésekben részesült, s több akadémiának is a tagja volt. Születésének nyolcvanadik év­fordulója jó alkalmat nyújtott egykori tanítványának, majd közeli munkatársának, Katona Imrének arra, hogy megírja pályaképét és értékelje mun­kásságát. Annál is inkább, mert az a tizenkét év, amióta a neves néprajztudós nincs az élők sorában, nem mosta el a vele kapcsolatos közvetlen benyomásait, emlékeit, szemé­lyes megfigyeléseit, tapasztala­tait. 

Monográfiánk szerzője – a mindennapok rutinmunkája mellett vele együtt dolgozva a magyar folklór hihetetlenül gazdag és értékes anyagának begyűjtésén, rendszerezésén, feldolgozásán és publikálásán – közvetlen közelről ismerte meg az embert, a tudóst a ma­ga kendőzetlen valóságában. Éppen ez a közvetlen viszony, az együtt megélt idő, a min­dennapok és az ünnepi pilla­natok apró-cseprő eseményei, történései, villanásai, a beszél­getések során megfogalmazó­dott gondolatok, gondolatszik­rák, ötletek képezik azt a kapcsolatot, amely a szerzőt mesteréhez köti és lehetővé teszi számára, hogy többé-kevésbé teljes, komplex képet alkosson róla, az örökké te­vékeny, örökké szervező és ki­vételesen gazdag életművet létrehozó emberről, aki kedves tudományáért, a folklórért, an­nak felvirágoztatásáért minden lehetőt megtett egy olyan idő­ben, amikor a néprajzot, nem is kevesen, nacionalista tudo­mánynak tartották. 

A portré felvázolása közben nemcsak a politikus és köz­életi dolgozó pályáját ismer­hetjük meg, hanem az iskolát teremtő, európai hírű tudós népköltészetről, a népéletről alkotott nézeteit is. Megtud­juk, mi volt tudományos gon­dolkodásában az újdonság, amellyel világszerte ismertté tette a magyar néprajzot, s amellyel kontinensünk etnoló­giájára is termékenyen hatott. Ugyanakkor azonban nem hallgatja el azt sem, hogy po­litikusi tevékenysége megaka­dályozta a népélet minden te­rületét átfogó egyetemes kon­cepció kidolgozásában. 

Az idő mérlegén egy színes személyiség arcélét raj­zolja meg hitelesen és a szak­ember igényességével értékeli alkotásait. Ezáltál az évforduló alkalmából a szülőváros nevé­ben is méltóképpen tiszteleg életműve előtt, amelynek leg­jobb darabjai minden bizonnyal kiállják az idő próbáját. 

Borító/Kép
Katona Imre: Az idő mérlegén
Szerző
/sites/default/files/2020-02/Katona_Imre_Az_ido_Merlegen.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Szerkesztő
Szerkesztő
Szerkesztő
Sajtó alá rendezte
Recenzens
Recenzens
A borítón felhasznált alkotás
Kiadás éve
Kötés

A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén (1945–1955) / Konsolidacija Titovog režima na Potisju (1945–1955)

 

 

ISBN
978-963-7237-89-8 (MNLCSML), 978-86-89039-02-3 (ZTL), 978-86-86469-60-1 (VMMI)
Oldalszám
377 oldal
Borító/Kép
A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén (1945–1955) c. könyv borítója
/sites/default/files/2020-02/Sajti-Molnar_book.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Felelős szerkesztő
Felelős szerkesztő
Felelős szerkesztő
Szerkesztő
Szaklektor
Fordító
Korrektor
Grafikai szerkesztő
Tartalomjegyzék
Kiadás éve
Kötés

A magyar közösség Szerbiában

Kisebbségi jogok az Európai Unió normáinak tükrében CD-melléklettel
Előszó/utószó

Ez a kiadvány azzal a céllal készült, hogy – tizenhárom évvel Slobodan Milošević bukása után – áttekintést adjon a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek jogállásáról és a vajdasági magyarok helyzetéről.

2009-ben a Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek – köztük a magyarok – jogi helyzetét áttekintő országtanulmányok készültek.

A Szerbiában élő kisebbségek jogállásáról és a vajdasági magyarok helyzetéről huzamosabb ideje nem készült alaposabb elemzés. A vajdasági magyar pártok és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) sem tartott eddig még csak tematikus értekezletet sem a magyar közösség általános helyzetéről és jövőjéről.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, majd a Magyarságkutató Tudományos Társaság évkönyvei, tematikus tanulmánygyűjteményei után (2007. november végén) az Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület készített egy ún. fehér könyvet A vajdasági magyarság helyzete címmel.

Hat év elmúltával szükségesnek mutatkozott egy, a vajdasági magyarok életének fontosabb területeit (a népességet, gazdaságot, foglalkoztatást, társadalmi életet, jogi helyzetet, a döntéshozatalban való részvételt, nyelvhasználatot, oktatást, kultúrát, tájékoztatást, hagyományápolást stb.) felölelő kritikai szemléletű tanulmány elkészítése, amely a közvita és a további feladatok kijelölésének alapjául szolgálhat.

 (részlet a Bevezetésből)

ISBN
978-86-86469-69-4
Oldalszám
332 oldal
Borító/Kép
Bozóki Antal: A magyar közösség Szerbiában c. könyvének borítója
Szerző
/sites/default/files/2020-02/Bozoki_A%20magyar%20nemzeti_book.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Felelős szerkesztő
Szerkesztő
Olvasószerkesztő
Korrektor
Grafikai szerkesztő
Szöveggondozó
Szöveggondozó
Szöveggondozó
Kiadás éve

Ami az életrajzokból kimaradt

A szerző szerteágazó ismerete, a felkutatott adatok gazdagsága azt a színezetet és hangulatot teljesíti ki Zombor és Nyugat-Bácska múltjának elbeszélésében, ami a történelemből hiányzik: eleven képet fest a régió jeles figuráiról, köztük Csihás Benőről, a Donoszlovitsokról, a Falcione családról, Ábrahám Pálról, Sinkó Ervinről, Rónay Istvánról, a Spitzerekről, a Fratricsevics famíliáról, a Fernbachokról, Herceg Jánosról, Csávosi Sándorról, Kiss Józsefről… A múlt emberképét ez az érdeklődés tovább árnyalja korabeli újságcikkek felkutatásával, hozományleltár közlésével, vándorkönyvek bemutatásával, céhbizonyítványokkal. A gyűjteményben hajdani intézményekről, létesítményekről, objektumokról is olvashatunk, továbbá olyan emberekről – malmosokról, hangszerépítőkről, tanítókról stb. –, akik apró fogaskerékként segítették az élet szerveződését tájainkon. A kötet rendkívül értékes dokumentációs anyaggal kerül az olvasó elé.

ISBN
978-86-86469-63-2
Oldalszám
201 oldal
Sorozat címe
Borító/Kép
Pogány Margit:  Ami az életrajzokból kimaradt – borító
Szerző
/sites/default/files/2020-02/Pogany_book.pdf
Műfaj
Szerzői minősítések
Felelős szerkesztő
Szerkesztő
Sorozatszerkesztő
Olvasószerkesztő
Korrektor
Grafikai szerkesztő
Kiadás éve
Kötés