Skip to main content

Bosnyák István

Baranyai B. István
irodalomtörténész
kritikus
egyetemi tanár
szerkesztő

A fotó forrása: https://www.magyarszo.rs/hu/2009_03_23/kozelet/21189/Elhunyt-Baranyai-Bosny%C3%A1k-Istv%C3%A1n.htm

Az általános iskolát Darázson és Vörösmarton, a tanítóképzőt 1960-ban Szabadkán végezi. 1964-ben az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Tanszékén diplomázik. 1974-ben Újvidéken az Etika és forradalom Sinkó Ervin életművében című munkájával az irodalomtudományok doktora címet szerez. 1965 és 1967 között általános iskolai tanár Laskón. 1967-től a Magyar Tanszéken dolgozik, előbb mint tanársegéd, majd mint docens, később egyetemi rendkívüli, 1987-től pedig mint egyetemi rendes tanár. 1969 és 1974 között az újvidéki Hungarológiai Intézet tudományos titkára, 1981 és 1983 között a Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézetének igazgatója. 1963-tól a Symposion szerkesztője, 1965-ben pedig az Új Symposion három számának főszerkesztője. 

További publikációk
Nehéz honfoglalás (rend. Varga István). Szabadkai Népszínház, 1978.
A Rátkától az Áthúzott versekig. In. Szóakció. (Adalékok egy nemzedéki szellemiség rajzához). 2. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1982.
Domonkos István: Áthúzott versek 1
(Új Symposion. 1973/94.)
Széljegyzetek egy költő-újságíró költészetéről. In. Bosnyák István: Mű és magatartás. Esszék, kommentárok. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék. 1987.
A Rátkáról kommentár gyanánt
(Ifjúság. 1963. október 17.)
A Rátkától a Kikiig. Szubjektív jegyzetek Domonkos István költői metamorfózisáról a Kiki-ciklus kapcsán
(Új Symposion. 1968/33., p. 10.)
Valóban mi lesz velünk? (Domonkos–Tolnai: Valóban mi lesz velünk)
(Új Symposion. 1969/45., p. 16–17.)
Nyílt levél Utasi Csabához (Redőny)
(Új Symposion. 1975/120., p. 139–140.)
Kapcsolat nélküli kapcsolatok, viszonytalan viszonyok.
(Híd. 1977/2., p. 242–246.)
Bonyolult örömök. In. Bosnyák István: Szóakció. (Adalékok egy nemzedéki szellemiség rajzához). 2. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1982.
Ár ellen. In. Bosnyák István: Sokágú síp. Kiadatlan tanulmányok, cikkek, kritikák a magyar irodalom tárgyköréből. Dotnet, Budapest, 2012.
Csak ember vagyok. In. Bosnyák István: Sokágú síp. Kiadatlan tanulmányok, cikkek, kritikák a magyar irodalom tárgyköréből. Dotnet, Budapest, 2012.
Időtálló intelem jelennek és jövőnek. In. Bosnyák István: Sokágú síp. Kiadatlan tanulmányok, cikkek, kritikák a magyar irodalom tárgyköréből. Dotnet, Budapest, 2012.
A lírikus és műfordító szakmai országjárása. In.Bosnyák István: Sokágú síp. Kiadatlan tanulmányok, cikkek, kritikák a magyar irodalom tárgyköréből. Dotnet, Budapest, 2012.
A feltárás és az átértelmezés úttörő szenvedélye. In. Bornyák István: Sokágú síp. Kiadatlan tanulmányok, cikkek, kritikák a magyar irodalom tárgyköréből. Dotnet, Budapest.
Idegenség és panaszos aktivizmus. In. Bosnyák István: Szóakció. (adalékok egy nemzedéki szellemiség rajzához). 2. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1982.
Fehér Kálmán: Fürjvadászat 1
(Új Symposion. 1973/94.)
Úttörő folklorisztikai kiadvány (Szomjas a vakló, 66 vajdasági magyar erotikus népmese, Burány Béla gyűjtése)
(Híd. 1985/1.)
Egy este a Tribübön. Két vitanyitó előadás Huszár Zoltán: Vakmeleg c. verseskötetéről
(Ifjúság. 1961. november 23.)
Lutanja i saznanja. In. Bosnyák István: Sokágú síp. Kiadatlan tanulmányok, cikkek, kritikák a magyar irodalom tárgyköréből. Dotnet, Budapest, 2012.
Maurits Ferenc: A szociális érzékenység festő-poétája. In. Bosnyák István: Mű és magatartás. Esszék, kommentárok. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1987.
Fontos új adalék népmeseképünkhöz
(Híd. 1984/10.)
Vázlatok egy portréhoz. Sinkó-variációk '63–'73. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1975.
Ember a forradalomban. Vázlatok egy portréhoz II. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1977.
Sinkó Ervin a horvát irodalomban. Bibliográfiai tájékoztató 1945–1959. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1979.
Miroslav Krleza – Sinkó Ervin: Két antibarbarus. In. Bosnyák István: Mű és magatartás. Esszék, kommentárok. Forum Könyvkiadó Intézet, 1987.
Sinkó Ervin Krleža-képe
(Híd. 1986/12.)
A Mester és a Tanítvány életrajzi párhuzamai
(Híd. 1987/3.)
Az etikus fantázia kisregényei (Sinkó Ervinről)
(Híd. 1988/11.)
A tékozló fiú megállói 1898–1945
(Magyar Szó. 1998. október 3.)
Becskereki Szabó György. Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, Újvidék, 1996.
Megújhodás – megoszlás nélkül?. In. Bosnyák István: Szóakció. (Adalékok irodalmunk szellemrajzához). 1. Forum Könyvkiadó Intézet, 1980.
Szóakció. (Adalékok irodalmunk szellemrajzához). 1. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1980.
Vilgápor. In. Bosnyák István: Sokágú síp. Kiadatlan tanulmányok, cikkek, kritikák a magyar irodalom tárgyköréből. Dotnet, Budapest, 2012.
Az esztétizmus politikumától a radikális ellenesztétizmusig . In. Bosnyák István: Szóakció. (Adalékok egy nemzedéki szellemiség rajzához). 2. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1982.
Kontra Ferenc: Nagy a sátán birodalma. In. Bosnyák István: Sokágú síp. Kiadatlan tanulmányok, cikkek, kritikák a magyar irodalom tárgyköréből. Dotnet, Budapest, 2012.
Drávaszög és Tisza mente pályázati regényekben. Drávaszögi keresztek. In. Bosnyák István: Sokágú síp. Kiadatlan tanulmányok, cikkek, kritikák a magyar irodalom tárgyköréből. Dotnet, Budapest, 2012.
Drávaszög és Tisza mente, pályázati regényben (Az 1987. évi regénypályázat díjazott műveinek zsűrielnöki méltatása)
(Híd. 1988/7–8.)
Tóth Ferenc: Jób etikája és bukása. In. Bosnyák István: Mű és magatartás. Esszék, kommentárok. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1987.
Nemzedéki távlatból. Tóth Ferenc költészete. In. Bosnyák István: Sokágú síp. Kiadatlan tanulmányok, cikkek, kritikák a magyar irodalom tárgyköréből. Dotnet, Budapest, 2012.
Nemzedéki kritikus, egyéni arcéllel. In. Bosnyák István: Szóakció. (Adalékok egy nemzedéki szellemiség rajzához). 2. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1982.
Utasi Mária. In. Bosnyák István: Sokágú síp. Kiadatlan tanulmányok, cikkek, kritikák a magyar irodalom tárgyköréből. Dotnet, Budapest, 2012.
Az első alapos Kázmér-portré
(Új Symposion. 1980/185.)
Varga Zoltán: Parabola etikáról és humanizmusról. In. Bosnyák István: Mű és magatartás. Esszék, kommentárok. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1987.
A praxison innen. In. Bosnyák István: Szóakció. (Adalékok egy nemzedéki szellemiség rajzához). 2. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1982.
Műfajavató könyv – de... (Zabosné Geleta Piroska: Így zajlott az életem)
(Híd. 1985/2.)
Drávaszög és Tisza mente pályázati regényekben. In. Bosnyák István: Sokágú síp. Kiadatlan tanulmányok, cikkek, kritikák a magyar irodalom tárgyköréből. Dotnet, Budapest, 2012.
Egy aktivista (szemellenzős) naplója
(Új Symposion. 1965/1.)
Egy aktivista (szemellenzős) naplója. In. Bosnyák István: Sokágú síp. Kiadatlan tanulmányok, cikkek, kritikák a magyar irodalom tárgyköréből. Dotnet, Budapest, 2012.
A versvermelés stratégiája
(Új Symposion. 1980/186.)
Széljegyzetek egy költő-újságíró költészetéről
(Új Symposion. 1975/117–118.)
A Szakadó. In. Bosnyák István: Mű és magatartás. Esszék, kommentárok. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1987.
A lírikus és műfordító szakmai országjárása (Fehér Ferenc: Egyazon ég alatt)
(Híd. 1985/6.)
A Száz panaszról, kommentár gyanánt
(Új Symposion. 1967/24–25.)
Társadalmi dinamizmusunk értékes felvételei (Kalapis Zoltán: Vándorok és letelepülők)
(Híd. 1985/9.)
Társadalmi dinamizmusunk értékes felvételei. In. Bosnyák István: Sokágú síp. Kiadatlan tanulmányok, cikkek, kritikák a magyar irodalom tárgyköréből. Dotnet, Budapest, 2012.
A Kázmér-sztereotípiák forrásánál
(Magyar Szó. 1975. január 15.)
A sivatag-lét lírikusa
(Új Symposion. 1970/67.)
A sivatag-lét lírikusa. In. Bosnyák István: Mű és magatartás. Esszék, kommentárok. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1987.
Ellen-köszöntő az Ellen-máglyához (Koncz István: Ellen-máglya)
(Híd. 1988/1.)
Ellen-köszöntő az Ellen-máglyához. In. Bosnyák István: Sokágú síp. Kiadatlan tanulmányok, cikkek, kritikák a magyar irodalom tárgyköréből. Dotnet, Budapest, 2012.
Drávaszög és Tisza mente, pályázati regényben (Az 1987. évi regénypályázat díjazott műveinek zsűrielnöki méltatása)
(Híd. 1988/7–8.)
Ladik Katalin: Láttam a kutyákat
(Híd. 1991/7–8.)
Egy repertórium tanulságai I.
(Híd. 1977/2.)
Egy repertórium tanulságai II.
(Híd. 1977/5.)
Egy repertórium tanulságai. In. Bosnyák István: Szóakció 1. (Adalékok irodalmunk szellemrajzához). Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1980.
Podolszki József. In. Bosnyák István: Sokágú síp. Kiadatlan tanulmányok, cikkek, kritikák a magyar irodalom tárgyköréből. Dotnet, Budapest, 2012.
Két antibarbarus, avagy Krleža és Sinkó irodalomszemlélete a harmincas években
(Üzenet. 1985/5.)
Sinkó Ervin jobbik szabadsága
(Új Symposion. 1976/140.)
Az etikus ember realizmusa
(Híd. 1969/9.)
A forradalom „nem létező” etikai problémái
(Új Symposion. 1969/48–49.)
Forradalmak rögös útján. Előszó Sinkó Ervin kiadatlan ifjúkori könyvéhez
(Létünk. 1988/5.)
Sinkó Ervin Petőfi-képe
(Tanulmányok. 1972/4.)
B. Szabó György József Attila-recepciója
(Hungarológiai Közlemények. 1981/48.)
Szakirodalom az alkotóról
Önmagunkról egy műfaj ürügyén
Etikai avantgarde
Szerző
A csalódottság vallomásai. In. Herceg János: Összegyűjtött esszék, tanulmányok. 2. köt. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Belgrád, 2001.
Szerző
Az íróságtól menekülő író és az ő igazsága
Szerző
Egy vajdasági moralista. In. Hornyik Miklós: Szabálytalan napló. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1981.
Szerző
Az életmű etikai tartalma. Bosnyák István doktori értekezéséről. In. Szeli István: Történő történelem. Tanulmányok, kritikák, cikkek. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1981.
Szerző
Az élet mint műalkotás. In. Bányai János: Könyv és kritika II. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1977.
Szerző
Bosnyák István: Vázlatok egy portréhoz. In. Herceg János: Összegyűjtött esszék, tanulmányok. 3. köt. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Belgrád, 2003.
Szerző
Egy vázlat, amelyből nem lesz portré
Szerző
Ember a történelem sorsfordulóiban
Szerző
Etikusról etikusan. In. Vajda Gábor: Források és partok. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
Etikusról etikusan
Szerző
Előtörténetünk akarás-változatai. In. Vajda Gábor: Források és partok. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
Bosnyák István szövegei Sinkóról
Szerző
Vázlatok egy portréhoz
Szerző
A semmi peremén. In. Utasi Csaba: Vonulni ha illőn. Kritikák, tanulmányok. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1982.
Szerző
A számonkérés szenvedélye. In. Herceg János: Összegyűjtött esszék, tanulmányok. 3. köt. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Belgrád, 2003.
Szerző
Vázlatok egy portréhoz
Szerző
Bosnyák István: Nehéz honfoglalás. In. Gerold László: Drámakalauz. Tanulmányok, esszék és színikritikák jugoszláviai magyar drámákról és előadásaikról. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék
Szerző
Bosnyák István: Sinkó Ervin II. Ember a forradalomban, ember a soron kívül. In. Forrás: 1979/1.
Szerző
Érték és valóság (A szociorajztól a társadalmilag humanizált esztétikai értékig). In. Alföld. 1979/12.
Irodalmunk archeológiája
Szerző
Egy könyv kettős tükörben
Szerző
Könyvek a vajdasági magyar irodalomról
Szerző
Bosnyák István adalékai irodalmunk „szellemrajzához” (Szóakció I.). In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
Személyesen nemzedéki adalékok irodalmunk történetéhez (Bosnyák István: Szóakció II.). In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
Symposionista önreflexió. In. Losoncz Alpár: Hiányvonatkozások. Társadalomfilozófiai témák. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1988.
Szerző
Időszerűen az irodalomról
Az alkotás ethosza
Szerző
A Symposion-mozgalom szabálytalan története. In. Mozgó Világ. 1983/2.
A Symposion-nemzedék dokumentumai. In. Forrás. 1983/1.
Szerző
Már és még
Szerző
Balkániában. Bosnyák István: Kis éji Ady-breviárium Anno Domini 1989, Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, Újvidék, 1993. In. Harkai Vass Éva: Ezredvégi megálló. Műhelytanulmányok, kritikák. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1998.
Szerző
A Szenteleky-hagyomány szellemében. Bosnyák István munkásságáról.
Szerző
Évszázadunk rondabugyrai
Pokoljáró kirándulások (Bosnyák István: Pörök, táborok, emberek I.)
Egy jelentős kordokumentum
Szerző
Elolvasom

A TOTALITARIZMUSOKRÓL


"Millió ember halála - az csak egy adat.
Egyetlen ember halála -
az már tragédia."


Három évvel az első után jelent meg Bosnyák István antifasiszta, antisztálinista és antizsdánovista írásai gyűjteményének második kötete, (Pörök, táborok, emberek I-II. Forum, 1994., JMMT, 1997.). Az akár egységes nagytanulmánynak is tekinthető munkában a szerző a háromésfél évtizeden át folytatott irodalomtörténeti, történelmi, gazdaságpolitikai, erkölcsi, lélektani, szociológiai vizsgálódásainak összegezését adja közre - egyetlen témára, a huszadik századi totalitarizmusok mechanizmusára vonatkozóan. Tárgyának jellegéből eredően kétpólusú a tanulmány, egyfelől a jobboldali, másfelől a baloldali totalitarizmust, vagyis a fasizmust és a sztálinizmust helyezi sokoldalú vizsgálatainak górcsöve alá.

Bosnyák dokumentáló-feltáró dolgozatait olvasva az első és legelrettentőbb felismerés az emberiség ellen elkövetett bűnök apokaliptikus méreteinek tudatosulásából fakad. Értetlenül áll a ma embere a fasizmus áldozatairól tudósító számadatok előtt, a sztálini táborok létrehozásában és - bármennyire nem ideillő szóként hat - üzemeltetésében felőrölt életek száma pedig egyenesen felfoghatatlan. A Szovjetuniónak körülbelül 66 millió polgára lett a folyamatos represszió áldozata 1917 és 1959 között. Ép ésszel be nem látható azoknak az ember-megsemmisítő monstre programoknak a kifundálása és megvalósítása, amelyek például Adolf Eichmann vagy Andrija Artuković, vagy Sztálin agyából pattantak ki. A meg nem értés mögött azonban eleve értetődően ott dobol és dübörög az imperativus: "Nem felejteni!"

Bosnyák István háromésfél évtizedes kutatómunkájával, elemzéseinek, tanulmányainak és értelmezéseinek sorával "antisztálinista csöppeket" emelt ki a "sztálinizmus és neosztálinizmus mocskos óceánjából", a magyar, az osztrák-horvát, a szerb, a jugoszláviai és a romániai magyar, valamint a cseh antisztálinizmus kiemelkedő képviselői, Lukács György, Karlo Štajner, Danilo Kiš, Sinkó Ervin, Méliusz József és Arthur London életművének egy-egy szegmentumát állította egymás mellé. A mozaikból - Bosnyák szóhasználatával élve - egy valóságos negatív univerzumot lehet rekonstruálni, áttekinthetővé tenni a táborok fenomenológiáját, a kirakatpörök mechanizmusát, a totalitarizmus jogi, etikai, metafizikai konstrukcióját, a művészet- és tudománypolitika deviációját, valamint az áldozatok és a végrehajtók típusértelmezését meghaladóan a jellegzetesen huszadik századi, egyedi embersorsok galériáját is feltárva. Munkájának alapindíttatását Bosnyák István Danilo Kišt idézve határozza meg: "az író (...) csupán annyit tehet, hogy kenotáfiumot, azaz jelképes irodalmi síremléket állít e világ rondabugyraiban nyomtalanul és jeltelenül elmerült milliók emlékének".

Bosnyák István könyve megrázó kenotáfiuma a totalitarizmusok áldozatául esett millióknak.

Különös azonban, hogy mennyire más az ilyen kollektív tragédiáknak az erkölcsi és az emberi súlya. A mottóul választott gondolat már utal erre: erkölcsileg egyetlen tragédia ugyanannyit nyom a latban mint többek tragédiája; az egyén azonban mégis a saját tragédiáját érzi nagynak, a másét kisebbnek. A Misna Szanhedrin című traktátus szerint az isteni Igazság szempontjából egyetlen ember megölése azonos a világ lerombolásával; a föld valamennyi emberének gyilkosa sem volna bűnösebb, mint a hajdani magányos Káin, s még csak rombolásban sem tenne túl rajta.

Az egyén azonban - bármilyen mély erkölcsiségű is legyen -, mások kollektív gyötrődését sohasem szenvedheti meg egyéni tragédiaként. Erről Bernard Shaw írta a következőket: "Amit az ember maga el tud szenvedni, az a legnagyobb szenvedés, amit a földön elszenvedhet. Ha éhen hal, az összes éhhalálokat szenvedi el, amelyek valaha világon voltak vagy lesznek. Ha önnel együtt tízezer asszony hal éhen, az ön szenvedése egyetlen fájdalommal sem nagyobb vagy több; hogy sorsát más asszony is osztja, az ön éhségét nem fokozza tízszeresére. Ne hagyja magát megtéveszteni 'az emberi szenvedés szörnyű összegétől'. Nincs ilyen összeg... A szegénység és szenvedés nem sokszorozódik."

A jugoszláviai magyar irodalom története. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 2007.
Szerző
In memoriam Bosnyák István (1940–2009)