Skip to main content
Csányi Erzsébet profilképe

Csányi Erzsébet

egyetemi tanár
szerkesztő
irodalomtörténész
kritikus

1956. február 12-én született Adán. Az általános iskolát szülővárosában, a gimnáziumot Zentán fejezi be. 1975-ben az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékére iratkozik, melyet 1980-ban fejez be. 

Rövid ideig az Újvidéki Televízióban dolgozik, majd másfél évig az adai középiskolában magyartanár. 1982-ben munkaviszonyba kerül az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézetében (a majdani Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken). 1984-ben védi meg magiszteri dolgozatát Írói világkép a polihisztorikus regényekben címmel az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén. 1995-ben ugyanitt doktorál A regény öntudata (metanarratív próza a jelenkori magyar és szerb irodalomban) című értekezésével.

Egyetemi éveitől kezdve az Új Symposion folyóirat harmadik, Sziveri-féle nemzedékének volt a tagja, vers- és tanulmányírással foglalkozott 1977 és 1983 között. Kritikát, esszét és tanulmányt 1976 óta közöl hazai és külföldi folyóiratokban, lapokban. Foglalkozott Tolnai Ottó, Sziveri János, Fenyvesi Ottó, Gion Nándor, Végel László, Domonkos István, Ladik Katalin, Hernyák Zsóka, Esterházy Péter, Petri György, Garaczi László, Ivo Andrić, Kertész Imre, Robert Musil művészetével. Rendszeresen részt vesz a hazai és a külföldi tudományos-szakmai tanácskozásokon. 2015-ben elindította és szerkeszti a Philos negyedévi folyóiratot (tudomány–irodalom–művészet). Tevékenysége szerves része a tudományszervezés és a diákköri tehetségfejlesztés, a tudományos utánpótlás kinevelése. A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, melynek alapítója és vezetője, 2002-ben tartotta meg az 1. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciát, melyhez egy vajdasági magyar felsőoktatási magazin is tartozik: a Stúdiumnak alapító főszerkesztője.

2012 és 2018 között az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője volt. 

Tudományos szakterületei: magyar irodalomtörténet komparatisztikával és irodalomelmélettel (ezen belül: az összehasonlító irodalomtudomány, világirodalmi, délszláv-magyar komparatisztikai és irodalomelméleti  kutatások), vajdasági magyar popirodalom, a farmernadrágos próza.

Kritikát, esszét és tanulmányt 1976 óta közlök hazai és külföldi folyóiratokban, lapokban: Új Symposion, Híd, Üzenet, Polja, Rukovet, Tiszatáj, Hitel, Forrás, Ex Symposion, Kalligram, Iskolakultúra, Parnasszus, Vár Ucca Műhely, Tanulmányok, Hungarológiai Közlemények, Alföld, Dnevnik, Magyar Szó, Családi Kör stb.

Az emlékezet selyemszála
(Üzenet. 2002/1.)
Romantikus szépségvágy groteszk díszletek között
(Új Symposion. 1978/163.)
Identitás-játék Hernyák Zsóka Morze című könyvében
(Philos. 2017/3–4. sz., p. 91–96.)
A Majtényi-szövegvilág továbbíródása
(Híd. 2001/7–8.)
A Majtényi-szövegvilág továbbíródása
(Híd. 2001/7–8.)
Titkosírás (Tolnai Ottó: Rovarház)
(Hungarológiai Közlemények. 2000/2.)
A szellemi háborgás nemei. In. Magyar Szó. 1989. június 3.
Elolvasom
Búcsú Danyi Magdolnától
(Magyar Szó. 2012. november 12.)

Búcsú Danyi Magdolnától

Danyi Magdolna az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Tanszékéről vonult nyugdíjba. Sokoldalú kollégánk volt, aki költőként, irodalomtudósként, szerkesztőként, egyetemi tanárként is megállta a helyét.

Fiatalon, 24 évesen vette át az Új Symposion folyóirat szerkesztését Újvidéken, az Ifjúsági Tribün legendás korszakában, és nemzedéktársaival – 1974-től 1980-ig alakítva a folyóirat arculatát – jelentős szerepet játszott szellemi életünkben, a vajdasági magyar humán értelmiségiek kinevelésében.

1980-ban diplomál, majd 1981–83 között DAAD-ösztöndíjasként Bielefeldben posztgraduális tanulmányait folytatja, szövegelmélettel, valamint a német költészettel foglalkozik. 1986-ban védi meg Paul Celan metaforikus főnévi szóösszetételeiről című magiszteri dolgozatát, majd 1990-ben Költői kifejezésformák jelentéstani értelmezése Pilinszky János költészetében című doktori disszertációját.

Danyi Magdolna irodalomszemléletét költészetében és tanulmányaiban is kivételes elmélyültség és művészi érzék jellemezte, munkásságáért Sinkó-, Híd- és Üzenet-díjban részesült. Emlékét megőrizzük!

Szakirodalom az alkotóról
Elolvasom
A magyar szaknyelv térnyerése – Arany János-éremmel tüntették ki dr. Csányi Erzsébet egyetemi tanárt, a Felsőoktatási Kollégium elnökét, a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia főszervezőjét

A magyar szaknyelv térnyerése

Arany János-éremmel tüntették ki dr. Csányi Erzsébet egyetemi tanárt, a Felsőoktatási Kollégium elnökét, a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia főszervezőjét

Hét tudós vehette át hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián az Arany János-elismeréseket, a kitüntetéseket Pálinkás József, az MTA elnöke adta át a külső tagok fórumán. Az elismerésben részesült külhoni magyar tudósok között van Csányi Erzsébet újvidéki egyetemi tanár, a Felsőoktatási Kollégium elnöke, a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia főszervezője, aki – mint az indoklásban olvasható – nagymértékben hozzájárult a magyar nyelv közéleti színtereinek bővítéséhez, valamint a vajdasági magyar tudományos élet egészének fellendítéséhez.

– A Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia egyedülálló rendezvény itt Vajdaságban, már tíz éve folyamatosan minden évben meg tudjuk szervezni, úgyhogy az egyetemi hallgatók életében is az erre való felkészülés, a részvétel tervezhető. Ugyanakkor az Újvidéki Egyetem struktúrájába is beépült, a rektor is támogatja, minden évben valamely egyetemi kar a társszervezőnk. A rendezvény az Újvidéki Egyetemnek a kétnyelvű egyetemi modellként való működéséhez nagyban hozzájárul, tehát, a magyar szaknyelv térnyeréséről van szó az univerzitás keretében – hallottuk a most Arany János-éremmel kitüntetett Csányi Erzsébettől. Mint kifejtette: a konferencia a vajdasági magyar felsőoktatásban a magyar nyelv gyakorlásához teremt nyilvános pódiumot. A hallgatók lehetőséget kapnak, hogy magyar nyelven ismertessék az eredményeket, olyan tudományos szakterületről, amelyeket nagy hányaduk egyébként szerbül tanul, szerb nyelven felel a vizsgán.

– A VMTDK munkájába lelkesen bekapcsolódtak a tudományos kutatók, egyetemi tanárok is, tavaly már 41 tagú tudományos bizottság kísérte figyelemmel a szekciókban folyó munkát. A múlt évben már 150 részvevője volt a konferenciának, s a hallgatók mindegyikének van témavezetője, tehát a konferencián való részvétel egész évben feladatot ró tanárra, egyetemi hallgatóra egyaránt. Az említett 150 hallgató közül 50 a Kárpát-medence más régióiból érkezik, s ezáltal a VMTDK-nak megvan a különböző tudományos iskolák stílusait felmutató jellege is – hallottuk Csányitól.

A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium egyebek között társszervezője a konTEXTUS konferenciának, amely mára már Kárpát-medenceivé vált, s az irodalomnak, nyelvnek, színháznak és egyéb társadalomtudományos tudományágnak az interdiszciplináris kutatásáról van szó. Társzervező az Újvidéki Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke és a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar is, valamint mindkét fakultás társkiadója a projektum részeként évente megjelenő kiadványoknak.

Csányi Erzsébet Arany János-elismeréséhez minden kétséget kizáróan hozzájárult az is, hogy az Újvidéki Egyetemen az általa vezetett Felsőoktatási Kollégium szervezésében 2005-től a hallgatók három tárgyat magyarul is felvehetnek órarendbe iktatva: a pedagógiát, a pszichológiát és a szociológiát.

– A tartományi kormány külön keretből tudja támogatni ezek megszervezését. Szeretnénk ezt fejleszteni, hogy még jobban jelen legyen a magyar nyelv mint szaknyelv az Újvidéki Egyetem újvidéki és szabadkai karain – hallottuk Csányi Erzsébettől.

Felelősséggel a magyarságért és a tudományért. In. MTA. 2012. május. 7.
Elolvasom

Szövetszöveg

 

CSÁNYI ERZSÉBET KÉT TANULMÁNYKÖTETÉRŐL

Csányi Erzsébet az összehasonlító irodalomtudomány vizs­­gálódási terepét igyekszik a kon­TEXTUS projektum immár hatodik konferenciájához és hatodik kötetéhez érkezett műhelymunka koordinálásával az intermedialitás, a diszciplínaköziség és a kulturális kommunikáció megváltozott poétikai, szemantikai térségeire kiterjeszteni. Ugyanezt a komparatiszti­kai célkitűzést folytatja Farmernadrágos próza vajdasági tükörben című kötetében, amely­ben a vajdasági magyar jeans-próza négy meghatározó hatású regényét vizsgálja a műfaj amerikai gyökereihez visszavezetve, és a horvát, valamint szerb irodalom környezetében elhelyezve.

A jeans-próza sajátos narratív világa a magyar irodalomban a Vajdaságban hódított igazán teret. Magyarországon is jelentős hatása volt az angolból fordított Üvöltés beat-antoló­giának és Kerouac Úton című regényének, de a társadalmi renddel szembehelyezkedő, vagy éppen a konfrontáció elől módszeresen kitérő, a létben sodródó, peremvidékre szorult, felnőni képtelen vagy nem akaró, tengő-lengő, a társadalom szempontjából fölösleges hőstípus és az őt megjelenítő nyelvi világ nem volt szimpatikus a magyarországi irodalompolitika számára, így az alkotók néhány kísérlet után jószerével letértek erről az irányvonalról. Az egykori jugoszláv államalakulat határai közé ékelt vajdasági alkotókat erősebb impulzusok érték. A szerb, a horvát és szlovén alkotótársaik fordításai révén gyorsan és folyamatosan szívhatták magukba nyugati filozófusok gondolatait, ismerhettek meg idegen nyelven született műveket, fedezhettek fel poétikai eljárásokat. A fiatal délszláv művészeti műhelyekkel tartott lazább-szorosabb kapcsolataik során magukévá tették a neoavantgárd és a konceptuális művészet eredményeit, ami kétségkívül hozzájárult a jeans-narratíva gyors gyökérveréséhez, valamint az is, hogy a vajdasági magyar írók ezáltal találtak adekvát formát, nyelvet, hangütést saját peremlétük megfogalmazásának artikulálására, végső soron megértésére. „A far­mernadrágos elbeszélő megszólalása első pillanatától sugallja a világba vetettségnek azt az állapotát, amely az ellentétezésnek nem a hagyományos-konfliktusos, hanem kitérésre épülő változatát jelenti: kilépést-kimenekülést a szigetlét, buroklét felé” (CSÁNYI 2010a 25.) – írja a szerző a regénymodellről, amely poétikai törést hozott magával a beat-kultúrából, a modern és a posztmodern közötti időszakban, szakított a mimetikus valóságviszonyok ábrázolásával, erősen figyelt a nyelvre, mint médiumra, nyomatékosan jelezte nyelvimmanens mivoltát, s fölhagyott a szimulatív, metonimikus jelhasználattal, nyitott a zeneiség és a vizualitás szövegbevonzása, beleszövése irányába, illetve egyéb, heterogén elemek műbe építése felé. Ezek a narráción kívüli metaelemek könnyedén integrálódnak a műbe, ugyanis a jeans-próza poétikája zaklatott ritmust diktál, szentesíti a montázst és a fragmentumot. Annak ellenére, hogy ez a prózatípus a konceptualizmus önértelmező diskurzusa mentén helyezhető el, az elbeszélő szólama mégsem intellektuális, hanem spontán, hőse pedig álmodozó, és olykor patetikus, ezért is menekül az intézményes világból az emberi szabadság megtestesüléseként értelmezett robinsoni „szigetre”, legyen az ténylegesen csupán egy nyaralás, vagy akár egy buli.

A vajdasági magyar irodalom interkulturális diskurzusát Csányi Erzsébet az egymást átható kulturális kódok deltájának metaforájával írja le, olyan helyként tételezvén azt, ahol találkozik a kezdet és a vég, a Nyugat és a Balkán, és egymás felé áramolnak az impulzusok, „ahol eleve a születés és elhalás, a létrejövés és megszűnés minduntalan kiújuló drámája zajlik” (CSÁNYI 2010a 8.), „ahol érintkezik a vég és a kezdet” (CSÁNYI 2010a 31.). A kisebbségi kultúrát a sok, vagy legalábbis több irányba gyökerező identitás jellemzi, ami esetünkben a volt jugoszláviai kulturális kontextusában magyar identitásként képződött meg, alkotóművészeink látszólag természetesen élték meg ezt a „plurális kódrendszer” (Virág Zoltán) által meghatározott önazonosságot, viszont fel kellett vállalniuk a kódrendszerek közti átlépések traumáit is. Erre vonatkozóan szögezi le a szerző, hogy: „A határ maga is deltaszituáció: felbomlás, identitásvesztés, önmegkérdőjelezés, önmegszüntetés, szinte a halál átlépése és valami többlettudással való újjászületés. A delta gyűjtőmedencéje az Én és a Másik, az otthon és az idegen, a kicsi és a nagy, a forrás és a cél, a periféria és a centrum, a marginalitás-mi­noritás és a dominancia közötti ingalétnek.” (CSÁNYI 2010a 33.) A deltaszituáció ambivalens állapotának ilyen megközelítésével Csányi Erzsébet komparatisztikai vizsgálódásaiba bevonja a transznacionális és posztkolonialista, valamint areális irodalom- és nyelvelméletek ered­ményeit és következtetéseit is.

Csányi Erzsébet tanulmánykötetének homlokterében Tolnai Ottó Rovarház, Domonkos István Kitömött madár, Végel László Egy makró emlékiratai és Gion Nándor Testvérem, Joáb című regénye szerepel, ezeket vizsgálja szűkebb-bővebb párhuzamban a jeans-próza horvát és szerb reprezentánsaival és amerikai origóival összevetve az elbeszélő szólamát, a nyelvi és képi narrációt, a zenei és a verbális kód közti átjárás lehetőségei, a szövegek stilisztikai vetületei, többnyelvűsége, morálfilozófiai tartalma, beszédszerkezeti felépítése szempontjából. Végkövetkeztetése, hogy az 1960-as években az említett négy regény formateremtésével, nyelvszemléletével és autentikus világképével világlátásbeli elmozdulásokat is hozott, amelyek nyomán átrendeződtek a kor helyi irodalmi erőviszonyai is: „Az irodalomtörténeti kontextusok, szövegmezők, prózatörténeti ívek fokozatos kirajzolódása nyomán […] joggal állítható, hogy a vajdasági magyar irodalom egész sor jelentős prózaművet tud felmutatni ebből az időszakból, Gion, Tolnai, Domonkos regényei, kisregényei a modellkánon olyan megvalósulásai, amelyek a délszláv irodalmak és a magyar irodalom összefüggésében is előremutatóak. […] A vajdasági léttapasztalatban lecsapódó sokféle idegenség-élmény egy fokozott intellektualizmust, önreflexiós tudatműködési készséget, a plurális nyelvhasználat párhuzamos tükörjátékait fejlesztette ki. Ez az attitűd eleve ignorálta a kisebbségi író frusztrált missziós szerepeit, mert becsvágya sokkal nagyobb volt: a teljesség, a szabadság, a ’modernség luxusa’”. (CSÁNYI 2010a 130–132.)

A kötet szemelvényeket közöl J. D. Salinger, Jack Kerouac, Danilo Kiš, Dragoslav Mihai­lović, Bora Čosić, Momo Kapor, Milisav Savić, Vidosav Stevanović, Antun Šoljan, Ivan Slamnig, Gion Nándor, Tolnai Ottó, Domonkos István és Végel László regényeiből, így egyfajta illusztrált tankönyvként is használható főiskolákon, egyetemeken.

A vajdasági magyar irodalomban a múlt század hatvanas éveinek legelején történt paradigmaváltás háttérbe szorította a mimetikus művészetkoncepciót, helyébe sajátosan élmény­alapú, a kerek és lezárt formákkal szembefeszülő spontán szövegalakzatokat helyezte, amelyek egyszerre reflektáltak a szerzői „én”-re, a szövegre, mint teremtett textusra, és a mű anyagára, vagyis a nyelvre. Ezt a modern és posztmodern között történt szemléletváltást egyaránt indukálták a neoavantgárd poétikája, valamint a vajdasági magyar szerzőkhöz horvát, szerb és szlovén közvetítéssel eljutó nyugati filozófiai, poétikai, nyelvfilozófiai stb. eredmények, amelyek megtermékenyítő fúzióba léptek a hiteles megszólalást kereső fiatalok formaképzetével. Csányi Erzsébet irodalomtörténész kutatásai és elemzései szerint ennek az új érzékenységet középpontba állító mentális reprezentációnak a kialakulásában meghatározó szerep jutott a jeans-próza befolyásának, ami Tolnai Ottó, Végel László, Gion Nándor, Domonkos István regényei mellett áthatotta és irányváltásra ösztönözte a vajdasági magyar költészetet is. Lírai szövegmezők című kötetében a vajdasági magyar versterek és kultúraközi kontextusok vizsgálata nyomán a teremtett költői szubjektum, a Baudelaire-i „persona” megképződését járja körül az egyéni és közösségi identitásformálás, valamint a művészet régiólétesítő szerepének szempontjaiból.

Tanulmányai Tolnai Ottó, Sziveri János, Fenyvesi Ottó és Ladik Katalin költészete köré szerveződnek, Hatástörténeti vizsgálódásai során szerb, horvát és szlovén alkotók műveivel veti össze a vajdasági magyar poézis jelenségeit. Elemzéseit különböző szempontokból indítja, a verseket térpoétika, nyelvfilozófia, vizualitás, medialitás, nyelvi kódoltság szempontjából szemléli, hogy megfejtse a „persona” és az „idegen”, a „külső” és belső”, a „közeli” és a „távoli”, az „emlékezet” és a „feledés”, a „lírai” és az objektív” stb., viszonyának költészetté transz­ponálását, zenei-gondolati nyelvbekódoltságának mikéntjét.

A fordulat, amit Csányi Erzsébet tanulmánykötetében körbejár, elsősorban a lírai szerepminták terén ragadható meg. Tolnai Ottó radikálisan antipoétikus költészete az előtte érvényes érzelmes, patetikus költői szerepmodellek gyökeres bomlasztására irányult, és „ez a korszerűbb irodalomkoncepció Tolnainál a beaudelaire-i depoétikus alapállásra építette a neoavantgárd szabadasszociációs technikákat és kötetlen szabadversformákat, s így jutott el a groteszk és abszurd révén defetisizált szubjektumig.” (CSÁNYI 2010b 13.)

Másfelől fontos támpontot nyújt a kutató számára az interkulturális szövegháttér föltárása, a „régió – fúzió – vízió” (CSÁNYI 2010b 22.) kulcsszavak mentén kijelölhető kulturális egy­másba hatolás, ami során a teljes világot magáénak tudni kívánó poétikai szándék magához vonzza mindazt, ami számára idegenségként, másságként, sokféleségként képződik meg. Ez az integráló törekvés viszont nem egyenes vonalú, mert az „én” és a „más”, a „saját” és az „idegen” egymáshoz közeledése nem feltétlenül simulékony, ugyanakkor a tényekkel szembesülés revelációs mezője önvizsgálatra is kényszerít, mintegy tükör elé állít, miközben az identitást megőrző szándék egyfajta elvágyódási kényszerrel gazdagodik. Tolnai költői „én”-szerepével szemben Csányi Erzsébet a korai Sziveri-versek szubjektumát állítja. Szerinte ez „az elidegenedett, szerepjátszó költői én paradox módon nem póz, hanem egy korszerű, életképes lírai irány megszólalását biztosítja […] a hűvös, visszafogott, elidegenedett költői teret paradox módon átizzítja valamiféle sütő szenvedély.” (CSÁNYI 2010b 37.)

Sziveri János költészetének elemzése jelentős teret nyer a kötetben, a kutató végigkíséri poézisének alakulási ívét, ami során az összehasonlító irodalomtudomány szempontjaiból különösen fontos megállapításokat tesz Sziveri és Vasko Popa költészetének párhuzamairól.

„Az avantgárd létrehozza az ún. direktlírát, az indulatosan felmutatott közvetlenséget, a faragatlan beszédet – szemben a modernisták másfajta nemzedékeivel, az esztétizáló stilisztákkal” – szögezi le Csányi Erzsébet (CSÁNYI 2010b 80.), immár egy harmadik típusú költői habitust boncolgatva. Fenyvesi Ottó poétikájáról értekezve a szabadság képzetét megteremtő feledés motivációs hatását, a feledés poétikai működését járja körül, s immár nem a „personát” fedezi fel a versekben, hanem éppenséggel a költői én deperszonalizációjára mutat rá. Leszögezi, hogy Fenyvesi „költészete a modern-posztmodern korszakküszöböt jelzi azokkal a sajátos, csupán kultúraközi összefüggések tükrében kirajzolódó vonalakkal, amelyek a korabeli jugoszláv farmernadrágos prózához, neoavantgárdhoz, multimediális rock­költé­szethez kötik”. (CSÁNYI 2010b 81.)

A múlt század új művészeti praxisának a vajdasági magyar irodalmon belüli megjelenését taglaló Lírai szövegmezők kötetet Ladik Katalin verbo-voko-vizuális művészetének értelmező megközelítésével zárja Csányi Erzsébet. A tárgyalt szerzők között Ladik költészete támadta legradikálisabban a hagyományos lírai pozíciókat, és Csányi ennek kapcsán teszi legexplici­tebb megállapításait. Érdemes idézni ezeket, mert teljességben kivetíthetők a vajdasági neoavantgárd törekvések, a modernségtől a posztmodernig jutás közti paradigmaváltás egészére. Csányi összegzése szerint „a művészet csak akkor válhat autentikussá […], ha önmagáról gondolkodva önmagáról szól, ha fokozottan konstruálttá válik, ha feltárja műhelytitkait és szervezőelveit, ha rákérdez az ábrázolásmód mikéntjére és koncepciójára, ha önreflexiós technikákat dolgoz ki. Önértelmező, átgondolt, ’hideg’ gesztusművészet, metaművészet keletkezik. […] … a műalkotásnak többé nincs narratív, kommunikatív, mimetikus és expresszív szerepe. A mű feladata, hogy önnön létrejövetelét és anyagát mutassa meg, hogy a műben megragadott léttapasztalat mediális függőségének felismerését a befogadó számára is érzékelhetővé tegye. Kulcskérdés a világhoz/tapasztalathoz való hozzáférhetőség módja, annak nyelvi aspektusa, a nyelvi jelek materialitása, anyagisága/medialitása.” (CSÁNYI 2010b 84–85.)

Fekete J. József

Kiadások:

CSÁNYI 2010a = Csányi Erzsébet: Farmernadrágos próza vajdasági tükörben. A vajdasági magyar jeans-próza természetrajza. Bölcsésztudományi Kar – Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, Újvidék, 2010, 245 oldal

CSÁNYI 2010b = Csányi Erzsébet: Lírai szövegmezők. Vajdasági magyar versterek, kultúraközi kontextusok. Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Újvidék, 2010, 96 oldal

Elolvasom
Kiváló TDK Szervezői Díjban részesült dr. Csányi Erzsébet

Kiváló TDK Szervezői Díjban részesült dr. Csányi Erzsébet

Eddigi kimagasló színvonalú munkája alapján Kiváló TDK Szervezői Díjban részesült dr. Csányi Erzsébet, a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia főszervezője, jelentette be az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT).

A közlés szerint az elismerést december 12-én, szombaton adják majd át Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának kari tanácstermében.

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács Elnöksége (OTDT) a felsőoktatási intézményekben és karaikon folyó tudományos diákköri tevékenységet szervező munkatársak elismerésére 2013-ban alapította a Kiváló TDK Szervezői Díj elismerést. A kitüntetést évente az OTDT Elnöksége titkos szavazással ítéli oda az OTDT Vezetői Értekezlete és az OTDT Titkársága által javasolt személyeknek. Két év alatt legfeljebb 16 fő részesülhet ebben a díjban.

A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, amelynek elnöke dr. Csányi Erzsébet, 2002 óta minden évben megszervezi a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciát (VMTDK) az Újvidéki Egyetem valamelyik karán. Idén november 13-a és 15-e között tehát 14. alkalommal tartják majd meg a VMTDK-t, amelynek ezúttal a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola ad otthont. A 14. VMTDK toptémája a fény, s már lehet nevezni, a rezümék feltöltésének határideje október 1-je.

Elolvasom
Philos-konferencia 2019

Philos-konferencia 2019

 

A Philos folyóirat munkatársai 2019. június 17-én, hétfőn 15 órai kezdettel megtartották idei konferenciájukat az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara nagy tanácstermében.

A projekt célja a tudomány-irodalom-művészet tárgykörében született munkák bemutatása és eszmecsere, dialógus kialakítása. A Philos szerzői elsősorban vajdasági és külföldi doktoranduszok, fiatal kutatók, akik a társadalomtudományok, humántudományok és rokon diszciplínák területén publikálnak és valamilyen módon kötődnek a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciához is. A folyóirat és a konferencia a vajdasági magyar humán és interdiszciplináris kutatások és szellemi tájékozódás számára jelent serkentést, nyilvános szakmai fórumot. A program projektvezetője Csányi Erzsébet.

A bevezető után Novák Anikó: A szemét mint érték Tolnai Ottó Szeméremékszerek című regényében, Grabovac Beáta: Vajdasági magyar−szerb kétnyelvű személyek teljesítménye érzelmi-konfliktusos Stroop-helyzetben, Fekecs Emese: Nyelvi tájkép Székelykevén, Csányi Erzsébet: Az anyagi jólét iránti viszony a vajdasági magyar farmernadrágos próza egyes darabjaiban, Horváth Futó Hargita: Gion-művek a hangok terében (Gion Nándor: Kitalált és igaz szenttamási történetek az 1920-as és 30-as évekből - tízrészes hangjátéksorozat), Pápista Zsolt:Bipoláris fogalmak képi-sematikus struktúrájának szerepe a metaforikus jelentésalkotásban címmel tartott előadást.

A Philos-workshop keretében szerkesztési tervekről volt szó. Ezek felölelnek még néhány kutatást, cím szerint: Bordás Sándor (HU): Írói nevek és figurák – az ismerős név történetszervező ereje a mai magyar prózában, Čekić Teodóra: А szerb nyelv hatása azokra a temerini magyar anyanyelvű beszélőkre, akik az általános vagy középiskolát szerb nyelven végezték, Deák Iréna: Szülőföld-asszociációk vajdasági magyar adatközlőknél, Bálizs Ágnes: Szívvel kapcsolatos frazeologizmusok a magyar, az angol és a szerb nyelvben, Molnár Norbert:A hős útja és a föld szerepe Daniel Defoe Robinson Crusoe és William Golding A Legyek Ura című szigetregényében.

A konferenciát munkaebéd zárta.

Támogató: Bethlen Gábor Alap

Elolvasom
Mestertanár Aranyérmet kapott Csányi Erzsébet

Mestertanár Aranyérmet kapott Csányi Erzsébet

Mestertanár Aranyéremmel tüntették ki Csányi Erzsébetet, a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium vezetőjét, a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia tudományos bizottságának elnökét.

A kétévente megrendezésre kerülő, idén XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia zárórendezvényén október 31-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia épületében adta át a kitüntetést az OTDT elnöke, Szendrő Péter.

Ez volt az első alkalom, hogy vajdasági tanár kapott elismerést a tudományos diákköri tevékenységért kifejtett munkájáért. A Kitüntetésátadó ünnepi ülésen a tudományos diákköri tevékenységet segítő munkájáért összesen 58 oktató-kutató kapott Mestertanár Aranyérem kitüntetést.

Elolvasom
Mestertanár Aranyérem Csányi Erzsébetnek

Mestertanár Aranyérem Csányi Erzsébetnek

Első alkalommal vajdasági kitüntetett is van a díjazottak között

A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, Budapesten munkásságáért Mestertanár Aranyéremmel tüntették ki Csányi Erzsébetet, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara tanárát és a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia (VMTDK) főszervezőjét. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács október 31-i ünnepi ülésén jelen volt Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.

Csányi Erzsébet csaknem két évtizede fejt ki sikeres felsőoktatási tehetségfejlesztő, diákköri és tudományszervezői tevékenységet. A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, melynek vezetője, 2002-ben tartotta meg az 1. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciát, amely a külföldi résztvevők által már akkor nemzetközi jelleggel rendelkezett. A TDK-zást immár hungaricumként emlegetik, de a VMTDK nem az anyaországi TDK kihelyezett tagozataként jött létre, hanem saját szükségletből fejlődött ki és önálló modellre épülve minden évben kreatív módon megújul. Ugyanakkor innen juthatnak el a vajdasági legjobbak az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára.

A VMTDK a fiatal tudósok és művészek fóruma, amely biztosítja a Kárpát-medencei tudományos élet vérkeringésébe való bekapcsolódás lehetőségét a vajdasági magyar tudományosság ifjú képviselői számára. A VMTDK műhelyében az elmúlt mintegy húsz évben nemzedékek bontakoztak ki, erősödtek meg a tudományos, ill. művészeti önfejlesztés minden ágában, folyóiratok, kiadványsorozatok születtek, s hiánypótló jelleggel ez a rendezvény jelent a mai napig egy közös vajdasági magyar felsőoktatási közéleti színteret, amelyen a kutatásaikat bemutató hallgatók (mintegy 130–150) mellett jelen vanak az egyetemi tanárok is egész Vajdaság területéről.

Mestertanár Aranyérmeket kétévente osztanak a magyar tudományos élet azon szereplőinek, akik kimagasló eredményeket érnek el az akadémiai tehetséggondozásban, a tudományos diákkörök fejlesztésében.

A Mestertanár Aranyérem Raffaello Az athéni iskola című művének részletét ábrázolja Bognár György és Kocsis Előd szobrászművészek tervei alapján.

Elolvasom
Mestertanár Aranyérmet kapott Csányi Erzsébet

Mestertanár Aranyérmet kapott Csányi Erzsébet

Mestertanár Aranyéremmel tüntették ki Csányi Erzsébetet, a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium vezetőjét, a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia tudományos bizottságának elnökét.

A kétévente megrendezésre kerülő, idén XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia zárórendezvényén október 31-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia épületében adta át a kitüntetést az OTDT elnöke, Szendrő Péter. Ez volt az első alkalom, hogy vajdasági tanár kapott elismerést a tudományos diákköri tevékenységért kifejtett munkájáért. A Kitüntetésátadó ünnepi ülésen a tudományos diákköri tevékenységet segítő munkájáért összesen 58 oktató-kutató kapott Mestertanár Aranyérem kitüntetést.

Elolvasom
Mestertanár Aranyéremmel tüntették ki Csányi Erzsébetet

MESTERTANÁR ARANYÉREMMEL TÜNTETTÉK KI CSÁNYI ERZSÉBETET (2019)

A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, Budapesten munkásságáért Mestertanár Aranyéremmel tüntették ki Csányi Erzsébetet, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara tanárát és a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia (VMTDK) főszervezőjét. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács október 31-i ünnepi ülésén jelen volt Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.

A VMTDK a fiatal tudósok és művészek fóruma, amely biztosítja a Kárpát-medencei tudományos élet vérkeringésébe való bekapcsolódás lehetőségét a vajdasági magyar tudományosság ifjú képviselői számára. A VMTDK műhelyében az elmúlt mintegy húsz évben nemzedékek bontakoztak ki, erősödtek meg a tudományos, ill. művészeti önfejlesztés minden ágában, folyóiratok, kiadványsorozatok születtek, s hiánypótló jelleggel ez a rendezvény jelent a mai napig egy közös vajdasági magyar felsőoktatási közéleti színteret, amelyen a kutatásaikat bemutató hallgatók (mintegy 130–150) mellett jelen vanak az egyetemi tanárok is egész Vajdaság területéről.

Mestertanár Aranyérmeket kétévente osztanak a magyar tudományos élet azon szereplőinek, akik kimagasló eredményeket érnek el az akadémiai tehetséggondozásban, a tudományos diákkörök fejlesztésében.

A VMAT elnöksége gratulál Csányi Erzsébetnek, a VMAT alelnökének.

Elolvasom
A legfontosabb erőforrás az ember – A díjazottak között van Csányi Erzsébet, a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium vezetője

A legfontosabb erőforrás az ember

A díjazottak között van Csányi Erzsébet, a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium vezetője

Magyarország legfontosabb erőforrása az ember, ezért a tehetségek gyarapítása közös feladat –hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért és a Tehetségbarát önkormányzat-díj átadóján.

Novák Katalin szerint a koronavírus-járvány miatt rendkívüli körülmények vannak, sokan azt hiszik, most hátra lehet dőlni, mert elég a túlélés, de akiben tehetség, akarat és kitartás van, meglátja a rendkívüli helyzetben a lehetőséget, és akkor is dolgozik, amikor mások pihennek.

A tehetséges fiatalok, az őket felkaroló pedagógusok, a tehetség ügye mellé álló ismert emberek reményt adnak arra, hogy Magyarország képes a „kanyarban előzni” – fogalmazott az államtitkár.

Novák Katalin elmondta: a Nemzeti Tehetség Programban évente több mint hárommilliárd forintból 350 ezer tehetséges fiatalt támogatnak. Jövőre erre a célra 3,6 milliárd forintot fordítanak, az adójuk egy százalékát a programnak felajánló magyarok száma közelít a 300 ezerhez – emelte ki. Kitért arra is, hogy az idén először meghirdetett Stipendium Peregrinum ösztöndíj részeként tizenkilenc tehetséges fiatal tanulhat külföldi egyetemen az állam segítségével.

A Bonis Bona-díj célja, hogy erkölcsileg és anyagilag is elismerjék a tehetséges fiatalokat segítő szakembereket és szervezeteket. Idén életműdíjat kapott Bencze Mihály, a bukaresti Ady Endre Líceum igazgatója, Csörgő Terézia, a Lehel vezér Gimnázium volt tanára, Radnai Gyula, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, Horváth Gábor, a Piarista Gimnázium tanára, Sipos Ferenc Tibor, a soproni Petőfi-iskola igazgatója, Fábry György, az Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának volt tanára és Kraszna László, a Snétberger Zenei Tehetség Központ egykori tanára. Elismerést vehetett át továbbá ötven tehetséggondozó, -fejlesztő és -segítő szakember, köztük Csányi Erzsébet, az újvidéki Magyar Tanszék tanára, a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium vezetője.

A Tehetségbarát önkormányzat-díjat olyan önkormányzatok nyerhetik el, amelyek folyamatosan segítik a tehetséges fiatalok felkutatását, támogatását, és példamutató együttműködést folytatnak a tehetséggondozó szervezetekkel. A kitüntetést idén Budakeszi, Zalaegerszeg, Biatorbágy, Zirc, Kaposvár és Páty önkormányzata kapta.

Elolvasom
Kitüntetés Csányi Erzsébetnek
Szerző

Kitüntetés Csányi Erzsébetnek

Bonis Bona – a nemzet tehetségeiért díj 2020

Hétfőn került sor a Bonis Bona Országos Tehetséggálára Budapesten, ahol átadták a 2020-as díjakat a legsikeresebb pedagógusoknak, akik huzamosabb ideje tevékenykednek a tehetségek kinevelésében. A „Bonis bona discere” latin közmondás jelentése „jótól jót tanulni”. Magyarország a Nemzeti Tehetség Program mentén sokrétűen támogatja a Kárpát-medencében folyó értékteremtő, oktató-nevelő-alkotó munkát. A díjat egyének és szervezetek is megkaphatják.

A Bonis Bona díj idei vajdasági nyertese Csányi Erzsébet irodalomtudós, egyetemi tanár, akinek kutatói érdeklődési területe elsősorban a vajdasági magyar pop-irodalom, a farmernadrágos próza, a délszláv-magyar komparatisztika. Tevékenységének szerves része a tudományszervezés és a diákköri tehetségfejlesztés. A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, melynek alapítója és vezetője, 2002-ben tartotta meg az 1. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciát. A tudatos szakmai önfejlesztésnek ez a fóruma nemzedékeket ösztönzött és tett láthatóvá Vajdaságban.  A VMTDK keretében az elmúlt mintegy húsz év alatt sok értelmiségi pálya bontakozott ki a tudományos, ill. művészeti önkifejezés minden ágában, folyóiratok, tudományos kiadványsorozatok születtek, s hiánypótló jelleggel ez a rendezvény jelent a mai napig egy közös vajdasági magyar felsőoktatási közéleti színteret, innovatív laboratóriumot.

L. L.

Elolvasom
Budapesti díj Csányi Erzsébetnek

BUDAPESTI DÍJ CSÁNYI ERZSÉBETNEK

2020. augusztus 24-én, hétfőn került sor a „Bonis Bona - A nemzet tehetségeiért” díj Országos Tehetséggálára Budapesten, amelyen a fiatal magyar tehetségek legkiválóbb mentorainak tevékenységét ismerték el a Nemzeti Tehetség Program keretében.

A Bonis Bona-díj célja, hogy erkölcsileg és anyagilag is elismerjék a tehetséges fiatalokat segítő szakembereket és szervezeteket.

A díjazottak között van dr. Csányi Erzsébet is, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Tanszékének tanára és a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia (VMTDK) főszervezője is.

Csányi Erzsébet 1997 óta fejt ki felsőoktatási tehetségfejlesztő, diákköri és tudományszervezői tevékenységet. Nemcsak egyetemi tanárként és 2012-2018 között a Magyar Tanszék vezetőjeként, hanem a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium (2001) elnökeként is a vajdasági magyar felsőoktatás és tudományosság fejlesztésének kiemelkedő képviselője. 2002 óta aktív szervezője a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciának (VMTDK), amely azóta minden évben megmutatkozási lehetőséget biztosít mintegy 100 vajdasági és 50, a Kárpát-medence más régióiból érkező fiatal tudósnak és művésznek az Újvidéki Egyetem valamelyik karán. A VMTDK műhelyében eddig több mint 2200 egyetemi hallgató és doktorandusz mutatkozott be. A VMTDK a legtehetségesebb vajdasági magyar egyetemi hallgatók fóruma, és egyúttal biztosítja a Kárpát-medencei magyar tudományos élet vérkeringésébe való bekapcsolódás lehetőségét is. Éppen a VMTDK alkotói légkörének köszönhetően Csányi Erzsébet projektvezetésével alternatív művészeti és tudományos műhelyek és kiadói programok jöttek létre (a nemzetközi tudományos Kontextus-műhely, a Kontextus Könyvek sorozat, a DNS folyóirat, a Jelfolyam on-line folyóirat, a Stúdium felsőoktatási magazin, a Philos folyóirat, az Opus Könyvek, a Planta Könyvek, a VMTDK Könyvtár, a VMTDK TOP-TÉMÁK sorozat). Az elismerés ennek a kiterjedt és sikeres tudományszervezői, projektvezetői, kiadói és tehetségfejlesztő tevékenységnek szólt, mellyel a díjazott jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a vajdasági magyar tudományosság utánpótlása, vitalitása, közéleti jellege és koherenciája megerősödjön, intézményesültségi szintje megemelkedjen. − Magyarország legfontosabb erőforrása az ember, ezért a tehetségek gyarapítása közös feladat − hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, Novák Katalin hétfőn Budapesten, a Bonis Bona − A nemzet tehetségeiért és a Tehetségbarát önkormányzat-díj átadóján. A kitüntetéseket – amelyek tükörbe gravírozott üvegplakettből, oklevélből és pénzjutalomból álltak − Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár adta át.

Elolvasom
Díjban részesült Csányi Erzsébet (Bonis Bona, 2020)

DÍJBAN RÉSZESÜLT CSÁNYI ERZSÉBET (BONIS BONA, 2020)

A Bonis Bona díj idei vajdasági nyertese Csányi Erzsébet irodalomtudós, egyetemi tanár.

Gratulálunk!

A díjról és Csányi Erzsébet munkásságáról bővebben a Szabad Magyar Szó honlapján, az alábbi linkre kattintva olvashatnak: https://szabadmagyarszo.com/2020/08/26/kituntetes-csanyi-erzsebetnek/

Elolvasom
Átadták a Bonis Bona-díjakat Budapesten

Átadták a Bonis Bona-díjakat Budapesten

Az idei díjazottak között van Csányi Erzsébet, az újvidéki Magyar Tanszék tanára, a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium vezetője.

 Novák Katalin, a magyar Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára elmondta, a Nemzeti Tehetség Programban évente több mint hárommilliárd forintból 350 ezer tehetséges fiatalt támogatnak. Jövőre erre a célra 3,6 milliárd forintot fordítanak. A Bonis Bona-díj célja, hogy erkölcsileg és anyagilag is elismerjék a tehetséges fiatalokat segítő szakembereket és szervezeteket.

Siker és felelősség
Interjúk
Szubjektív (Csányi Erzsébet és Horváth Futó Hargita)
Szerző
Dátum
2016. szeptember 20.
Kultura na dlanu – Prof. dr. Eržebet Čanji
Dátum
2020. május 18.
Egyéb tevékenység