Cservenák Pál
A fotó forrása:
https://www.magyarszo.rs/hu/4649/vajdasag_nagybecskerek/244944/Muzsly%C3%A1n-tal%C3%A1lkoztak-a-helyt%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9szek-Muzslya.htm
Az általános iskolát Topolyán, a gimnáziumot Szabadkán (1964) végzi. Az 1967-ben Újvidéki Egyetem BTK Történelem Tanszékén diplomázik. 1966 és 1973 között a zentagunarasi általános iskola tanára, 1974-től 1976-ig a Magyar Szó újságírója. 1976 és 1979 között Topolyán a Tájékoztatási Központ újságírója és szerkesztője, 1979-től 1991-ig a Művelődési, Oktatási és Tájékoztatói Központnál fő- és felelős szerkesztő, 1985-től 1991-ig igazgatóhelyettes. 1991 és 1995 között a Munkásegyetem igazgatója. 2001-től a topolyai könyvtárban dolgozik, 2001 és 2003 között a Művelődési Ház helytörténésze és levéltárosa. 2003-tól 2007-ig a Tájékoztatási Közvállalatnál a községi lapok (Községi Napló, Opštinski dnevnik) felelős szerkesztője. 2004-től a Régió Rádió magyar és szerb nyelvű műsorainak fő- és felelős szerkesztője.
Bácska szívében
Topolya a XIX. század végén és a XX. század elején
Szeptember 15-én, kedden 19 órakor Topolyán, a Művelődési Ház színháztermében bemutatásra kerül Cservenák Pál helytörténész új könyve. Az est vendégei, akiknek a kiadványt köszönhetjük: Cservenák Pál, a kötet szerzője, Tomik Nimród szerkesztő és mgr. Pastyik László, a kiadvány recenzense.
A kötet a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság gondozásában, Topolya község önkormányzatának és a topolyai helyi közösségnek a támogatásával jelent meg.
A rendezvény szervezői (Topolya község Művelődési Háza és a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság) a járványügyi előírások betartása miatt tisztelettel arra kérik az érdeklődőket, hogy jelezzék részvételi szándékukat a 024-713-515-es telefonszámon, munkanapokon 8 és 14 óra között vagy a kultura@stcable.net e-mail-címen. Felhívják a tisztelt közönség figyelmét a kötelező maszkviselésre.
Megtartotta évi közgyűlését a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság
Muzslyán, a Petőfi Sándor MME nagytermében tartotta meg évi közgyűlését a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság, ezúttal is összekötötték a tanácskozással, amelyet szokásosan tavasszal szoktak megtartani, és kiosztották a Társaság elismeréseit, díjait.
Az összejövetel két részből állt, elsőként Surányi Roland, a VMHT elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, utána Palatinus Ervin, Muzslya helyi közösség tanácselnöke üdvözölte a vendégeket, majd Palatinus Aranka mutatta be értekezésében a helyszínt, illetve Muzslyát.
A helytörténész szemével elnevezésű tanácskozás során Korenchy László: Mikor készült a Bácskai Nagy csatorna? – A történelemhamisítás kézzelfogható bizonyítékai címmel értekezett, majd Pecze Rózsa: Stadler Lőrincz sertéshizlaló háza címmel tartotta meg előadását, valamint Csonti István: A történelmi Csanád vármegye a mai Vajdaság területén a kezdetektől napjainkig címmel mutatta be kutatásait.
A rendezvény második részében megejtették a közgyűlést, majd két könyvbemutatóra is sor került, a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság 11. Évkönyvét ismertették, valamint Cservenák Pál: Bácska szívében – Topolya a XIX. század végén és a XX. század elején című könyvét is bemutatták.
Az összejövetelen kiosztották az elismeréseket, díjakat is, az idén a Kalapis Zoltán-díjat a topolyai Cservenák Pál vehette át, a két Szabó József-díjat pedig az oromi Pósa Máriának és a muzslyai Palatinus Arankának adományozták.
Kónya-Kovács Otília
Muzslyán találkoztak a helytörténészek
A Muzslai Petőfi Sándor MME-ben tartotta meg évi közgyűlését június 19-én a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság. Eredetileg tavaly május 16-ára tervezték, de csak most tudták összehívni a helytörténészeket erre az alkalomra. A mostani találkozót is tanácskozás, kutatások ismertetése, könyvbemutató és évi beszámolók jellemezték.
Surányi Roland, a VMHT elnöke mondott köszöntőt, utána Palatinus Ervin, Muzslya tanácselnöke üdvözölte az egybegyűlteket, kiemelve, hogy a helytörténészek kincset érő munkáit a jövő nemzedékek bizonyára örömmel olvassák, tanulmányozzák. A házigazda szerepét betöltő Palatinus Aranka a helyszínről, Muzslyáról és környékéről értekezett, visszanyúlva a múltba, ismertette a falu történetét.
Három előadást hallhattak a jelenlevők A helytörténész szemével elnevezésű tanácskozáson. Elsőként Korenchy László mutatta be kutatásait Mikor készült a Bácskai Nagy csatorna? – A történelemhamisítás kézzelfogható bizonyítékai címmel. Utána Pecze Rózsa értekezett, Stadler Lőrincz sertéshizlaló háza címmel, majd a csókai Csonti István ismertette kutatásainak eredményét, A történelmi Csanád vármegye a mai Vajdaság területén a kezdetektől napjainkig címmel tartott beszámolót.
A Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság 11. Évkönyvét is bemutatták, és egy könyvbemutatót tartott a szerző, Cservenák Pál, aki Bácska szívében – Topolya a XIX. század végén és a XX. század elején című könyvét ismertette.
Az évi közgyűlésen még kiosztották a társaság díjait, elismeréseit is, ezúttal a Kalapis Zoltán-díjat Cservenák Pálnak adományozták, a két Szabó József-díjat pedig az oromi Pósa Mária és a muzslyai Palatinus Aranka vehette át.
Oromi, muzslyai és topolyai díjazottak
A Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság elismerései
Muzslyán a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület adott otthont a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság tagságának. Az évi közgyűlésen megjelenteket Surányi Roland, az egyesület elnöke üdvözölte, majd Palatinus Aranka az egyesület tagja és házigazdája köszöntötte, majd egy ismertetővel bemutatta Muzslyát az egybegyűlteknek. Korenchy László törökbecsei helytörténész, az egyesület vezetőségi tagja pedig egy tartalmas előadást tartott Mikor készült a Bácskai-Nagy-csatorna – a történelemhamisítás kézzelfogható bizonyítéka, Pecze Rózsa előadásában bemutatta Stadler Lőrincz sertés hizlaló házát, és végül a csókai Csonti István ismertette előadását A történelmi Csanád megye a mai Vajdaság területén a kezdetektől napjainkig címmel. Az előadásokat követően megtartották a társaság évi közgyűlését és bemutatták többek között a társaság 2020., valamint a 2021. évi munkatervét.
Pastyik László ismertette a társaság legújabb, 11. számú évkönyvet. Ebben az évben a következő helytörténeti írások jelentek meg:
Korenchy László „A Bánság bunkerek meséi – Törökbecsén és környékén”, István Márta, Csonti István, valamint Palatinus Aranka „Öcsém, te leszel az igazgató”, Prétz István nagybecskereki helytörténész írása, aki ez alkalommal leírja Janika Balázs születését Lukácsfalván és gyermekkorát a Bega partján. Továbbá olvashatjuk Balázs Arth Valéria, Papp László, Besnyi Károly „Közös tőről sokféle ág” című művét, Stanyó Tóth Gizella újságíró írását „Merjünk magyarok lenni” címmel, Szedlár Rudolf a spanyolnátha csantavéri áldozatairól írt, Csorba Béla, Surányi Roland írása pedig az „Ó-Becsei járás” szól. Csorba Béla, Pósa Muhi Mária „Az amerikaiak fogságában voltam” címmel írtak tanulmányt, Mák Ferenc „A Torontáli 6. gyalogezred katonája” címmel írt tanulmányt.
Ebben az évben is mint korábban három kiemelkedő helytörténésznek az írását jutalmazták: Palatinus Aranka Muzslyáról, Pósa Muhi Mária Oromról Szabó József-díjban részesültek, valamint Cservenák Pál topolyai helytörténészt, újságírót Kalapis Zoltán emlékéremmel tüntették ki.
Szerző: Précz István
