Čudić, Marko

műfordító
egyetemi tanár

1978-ban Zentán született, kétnyelvű családba. Az általános iskolát és a gimnáziumot szülővárosában szerb tagozaton végzi. A Belgrádi Egyetem Filológiai Karának Hungarológia Tanszékén 2001-ben szerez oklevelet. Magiszteri dolgozatát (Danilo Kiš és a kortárs magyar irodalom) 2005-ben védi meg, doktori disszertációját (Utazásregény a huszadik századi magyar irodalomban) pedig 2011-ben. A Belgrádi Egyetem Hungarológia Tanszékén 2003 óta tanít modern magyar irodalmat és fordításelméletet, pillanatnyilag rendkívüli tanári rangban (2017 óta).

Főbb érdeklődési területei: komparatisztika, szerb–magyar irodalmi összefüggések, a műfordítás elmélete és gyakorlata. Eddig 4 önálló kötete és 13 fordításkötete jelent meg.

Fordítóként jegyzett művek: 

1. Deže Kostolanji, Ševa, 2. Peter Hajnoci, Opusteli persijski grad, 3. Viktorija Radič, Danilo Kiš: život, delo i brevijar, 4. Oto Tolnai, Pesnik od svinjske masti. Roman jednog radio-intervjua, 5. Peter Zilahi: Tri plus 1, 6. Andraš Heveši: Pariska kiša, 7. Deže Kostolanji: Zlatni zmaj, 8. Laslo Krasnahorkai: Melanholija otpora, 9. Laslo Marton: Ubica L.M., 10. Arpad Nađ Abonji: Do Budimpešte i nazad., 11. Đerđ Špiro: Prolećna izložba, 12. Peter Hajnoci: Smrt je izjahala iz Persije, 13. Laslo Krasnahorkai: Ide svet.

Fordításkötetek
További publikációk
Szemelvények a magyar irodalom utóbbi néhány évtizedének szerbiai recepciójából
(Szépirodalmi Figyelő. 2018/6., p. 27–39.)
Aleksandar Tišma fragmentumai a magyar irodalomról
(Alföld. 2018/8., p. 52–67.)
Prilog izučavanju srpsko-mađarskih jezičkih interferencija na severu Vojvodine. In. Filološki pregled. 2003/2., p. 87–102.
Osvrt na Tišmin prevod Kertesovog romana Besudbinstvo. In. Philologia. 2004/2., p. 163–171.
Újabb adalékok a magyar-szerb viszonylatú észak-Vajdasági nyelvi interferenciajelenségek tanulmányozásához
(Hungarológiai Közlemények. 2004/3., p. 93–99.)
Fiktivni svet varošice (palanke) Šarseg u dvama romanima Dežea Kostolanjija. In. Grad u jeziku, književnosti i kulturi. 2005., p. 17–26.
A Klárisok Danilo Kiš fordításában
(Hungarológiai Közlemények. 2005/3., p. 43–48.)
Jedna malo poznata prevodilačka avantura Danila Kiša: tri mađarske pesme Mihajla Vitkovića
(Filološki pregled. 2005/1., p. 125–140.)
Danilo Kiš töredékes József Attila-képe. In. „Híres vagy, hogyha ezt akartad...” József Attila recepciója külföldön. 2005., p. 235–242.
Kolevka u vazduhu. Imre Kertes, Kadiš za nerođeno dete. In. Koraci. 2006/5–6., p. 198–201.
(Književna istorija. 2006/130., p. 599–610.)
Poslednja faza Kišovog tumačenja mađarske lirike: susret sa poezijom Đerđa Petrija
(Zbornik Matice srpske za književnost i jezik. 2006/2., p. 145–153.)
Kritikai hangok polifóniájában (Végel-symposion. Tanulmányok Végel László műveiről)
(Tiszatáj. 2007/2., p. 76–84.)
Univerzitetska nastava književnosti malih naroda Srednje i Istočne Evrope – jedan predlog za reformu nastave mađarske književnosti na Filološkom fakultetu u Beogradu. In. Savremene tendencije u nastavi jezika i književnosti. 2007., p. 135–143.
Antiratni glas u delima Endrea Adija, Mihalja Babiča i Friđeša Karintija. In. Glas u jeziku, književnosti i kulturi. Philologia. 2007., p. 15–25.
Polifoničnost kritičko-teorijskih glasova (Végel-symposion. Tanulmányok Végel László műveiről) In. Filološki pregled. 2007/2., p. 145–149.
Roman-intervju Ota Tolnaija: Pesnik od svinjske masti. In. Zrenjaninske novine. 2008. március 20.
Nastavljanje nenastavljivog ili manjinska književnost koja je emigrirala u matičnu državu (O časopisu Ex Symposion). In. Beton. 2008. május 27.
Egy élet lírai törmeléke (Ibrahim Hadžić: El nem olvasott és új versek)
(Tiszatáj. 2008/6., p. 154–158.)
Mogu li se Rani jadi tumačiti kao ironična verzija romana o umetniku? In. Rukovet. 2008/5–6., p. 14–16.
Lep prilog zamrloj komparatistici. Marija Cindori Šinković: Endre Adi u srpskoj književnosti (1906-2006). In. Rukovet. 2008/5–6., p. 79–81.
Az utazó szubjektum rekonstruálásának kísérlete (Esterházy Péter: Hahn-Hahn grófnő pillantása)
(Hungarológiai Közlemények. 2008/1, p. 34–42.)
Az atipikus utazásregény (auto)poétikai legitimálása (Mészöly Miklós: Pontos történetek, útközben)
(Hungarológiai Közlemények. 2008/3., p. 72–79.)
On the Translation of Kertész' Sorstalanság (Fatelessness) into Serbian. In. Comparative Central European Holocaust Studies. 2009/97–109.
Lehet-e a Korai bánatot a művészregény ironikus változataként értelmezni?
(Forrás. 2009/2., p. 28–31.)
Prevodilac kao kleptoman. In. Mostovi. 2010/1., p. 148–152.
Gde su granice prevodilačke slobode u proznim tekstovima?
(Komunikacija i kultura. 2010/1., p. 74–83.)
Kosztolányi Dezső prózája szerb nyelven, eltérő fordítói poétikák tükrében. In. Kihez vagy mihez hű?. 2010., p. 34–38.
Rubni mozaik složene simbolike
(Sarajevske sveske. 2011/32–33., p. 467–475.)
Višestruki nivoi žanrovske parodije – roman putovanja Petera Esterhazija. In. Letopis Matice srpske. 2011/6., p. 1085–1108.
Guliverijada Karintija – od angažovanog antiratnog romanesknog pamfleta do univerzalne alegorije. In. Književni list. 2011/9–10., p. 22
(Auto)ironičan prikaz ženske superiornosti u »guliverijadi« Friđeša Karintija. In. Žene: rod, identitet, književnost. 2011., p. 365–375.
Paralelni tokovi – mali panoptikum savremene mađarske književnosti. In. Tekstura. 2012/3., p. 10–11.
A mi-ők ellentét artikulációi a peremvidéki 'nemzedéki regényekben'
(Hungarológiai Közlemények. 2012/2., p. 56–64.)
Roman putovanja u mađarskoj književnosti XX veka (Đula Krudi, Friđeš Karinti, Antal Serb, Šandor Marai, Mikloš Meselj i Peter Esterhazi)
(Zbornik matice srpske za književnost i jezik. 2012/1., p. 211–216.)
Jedan pogled na savremenu mađarsku književnost. In. Danas. 2012. október 21., p. 8–9.
(Post)kolonijalizam u (post)socijalističkom ruhu: Laslo Krasnahorkai po treći put u Kini. In. Kultura. 2013/138., p. 45–60.
Laslo Krasnahorkai po prvi put na srpskom jeziku: teškoće uvođenja dela u drugi jezički i kulturni konteks. In. Kulture u dijalogu. Književnost i multikulturalnost knjiga 2. 2013., p. 133–146.
A Valse triste fordítási nehézségeiről – két szerb nyelvű változat tükrében. In. A tizenkét legszebb magyar vers. 2013., p. 274–284.
A halál pillanatának esztétikai kihangsúlyozása az Aranysárkánban és a vele járó fordítói nehézségek. In. Godišnji zbornik radova Univerziteta u Novom Sadu i Učiteljskog fakulteta na mađarskom nastavnom jeziku. 2013., p. 12–20.
Jedan lirski element u romanu Zlatni zmaj Dežea Kostolanjija, sagledan iz prevodilačke perspektive. Philologia. 2013/11., p. 71–78.
Odnos erosa i tanatosa u romanu Putnik i mesečina Antala Serba. In. Paradigme, uticaji, recepcija. Edicija Filološka istraživanja danas. 2013., p. 121–134.
Fordításelmélet, kritika és kommentár a Hídban a hetvenes évek elejétől napjainkig (Kronológiai áttekintés, megjegyzésekkel). In. Mozgalom, kultúraformálás, irodalmi gondolkodás. Tanulmányok a Híd történetéből. 2014., p. 168–184.
O problemima prevođenja Tužnog valcera Šandora Vereša, na osnovu uvida u dva različita srpska prevoda. In. Srbija između Istoka i Zapada. Nauka, obrazovanje, kultura, umetnost. Knjiga 4., 2014., p. 67–82.
Današnji položaj teorije i tehnike (književnog) prevođenja kao posebnog predmeta na Katedri za hungarologiju. In. Humanizam: kultura ili iluzija. Knjiga 2., 2015., p. 367–379.
Glavne poetičke odlike ranih mađarskih putopisa i romana putovanja. Filološki pregled. 2015/1., p. 53–68.
Állandósult átmeneti állapotok Krasznahorkai László regényeiben. In. Átmenetdiskurzusok. Irodalom- és kultúrtörténeti tanulmányok., 2015. p. 83–90.
Maraijev romansijerski omaž Đuli Krudiju. In. Philologia. 2015/2016., p. 61–67.
Néhány széljegyzet a vajdasági magyar identitás karakterológiájához. In. Ki vagy te, vajdasági magyar? Írások az identitásról és annak hiányáról., p. 27–40.
The Phenomenon of Deliberate ‘Language Loss’ in the works of István Domonkos and László Végel. In. Minority Languages in Education and Language Learning: Challenges and New Perspectives. 2017., p. 239–251.
Najvažniji mađarski književni internet-portali. In. Virtuelna kultura. 2016., p. 171–183.
Az identitástrauma/traumatikus identitás nyelvi aspektusai(i). Aleksandar Tišma gondolatai a nyelvről. In. Hungarológiai Közlemények. 2017/2., p. 91–102.
Kratak pregled razvoja neohelenskih studija u Mađarskoj do kraja dvadesetog veka. In. Filološki pregled. 2017/2., p. 93–106.
Prilog izučavanju vremena i prostora u Krudijevim pripovetkama o Sindbadu. In. Philologia. 2017/15., p. 37–46.
Identitás, trauma, nyelv: Aleksandar Tišma és Danilo Kiš gondolatai a nyelvről. In. „Európai identitás(ok), identitások Európában”. 2017., p. 112–124.
Uz temat, Srpsko-mađarska kulturna i književna prožimanja
(Književna istorija. 2017/163., p. 85–86.)
Hungarološka koncepcija Aleksandra Tišme
(Književna istorija. 2017/163., p. 123–140.)
Aleksandar Tišma fragmentumai a magyar irodalomról
(Alföld. 2018/9., p. 52–67.)
Szemelvények a magyar irodalom utóbbi néhány évtizedének szerbiai recepciójából
(Szépirodalmi Figyelő. 2018/6., p. 27–39.)
Szerző
Čudić, Marko
„Kultura kao epidemija”. In. Letopis Matice srpske. 2007/6.
Szerző
Čudić, Marko
Szakirodalom az alkotóról
László Krasznahorkai: Preparirani kit
Szerző
Jergović, Miljenko
Subotnja matineja. 2013. november 16.
Interjúk
A meghunyászkodás tragikusan antikulturális mentalitás – Marko Čudić és Szabó Gábor beszélgetése. In. Műút. 2015. december.
Szerző
Szabó Gábor
Díjak, ösztöndíjak
Bazsalikom Műfordítói Díj
Dátum
2004.
Sinkó-díj
Dátum
2006.
Miloš N. Ɖurić Szerb Műfordítói Díj
Dátum
2019.
Tagságok
Szerb Műfordítók Egyesülete