Skip to main content

Czakó Tibor

költő
író
műfordító
gyógyszerész

Tanulmányait Zágrábban és Pécsett végzi. Munkatársa több két háború közötti lapnak, mellékletnek, folyóiratnak (Jugoszláviai Magyar Újság, Vajdasági Írás, Kalangya, Hétről-Hétre, Magyar Élet, Őrtűz stb.). Lovas István szerint, mivel Czakó Tibor apját 1945-ben „népellenséggé nyilvánították”, „jobbnak látta környezetet változtatni”. Szarajevóba költözik, ott él az ötvenes években. A nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia (szerk. Borbándi Gyula, 1992) szerint Czakó 1964-től Németországban, Kaiserslauternben(?) él, az Új Látóhatárban publikál. Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona (1990) szerint Czakó 1946-ban elhagyja Magyarországot, és 1981-től Németországban él(?). Szerepel a Vagyunkban (1928), a Bácsmegyei Napló Almanachjában (1929), A Mi Irodalmunk Almanachjában (1961) és az Ákácok alatt (1933) című novellaantológiában.

Kiadványok
A színpadi beszéd
(Híd. 1952/5.)
Szerző
Lovász Pál: Vándorút. In. Délvidéki Magyarság. 1942. augusztus 1.
Szerző
Stadler Aurél verseskönyve
(Kalangya. 1934/2. )
Szerző
A reménytelenség írója. In. Irodalmi Újság. 1978/5–6.
Szerző
Vajdaság, irodalom, 1948
(Új Látóhatár. 1982/3–4.)
Szerző
Szakirodalom az alkotóról
Szubjektív értékmérleg Czakó Tibor verseskötetéről. In. Vajdasági Írás. 1929/13.
Fekete kenyéren. Czakó Tibor verseskönyve
Szerző
Czakó Tibor: Fekete kenyéren. In. Láthatár. 1942/2.
Szerző
Két jugoszláviai verseskönyv
Szerző
Két világ. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1972.
Szerző
Drámakalauz. Tanulmányok, esszék és színikritikák jugoszláviai magyar drámákról és előadásaikról. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1998.
Szerző
Ki volt Létmányi József-Etelka?
Szerző