A fotó forrása: https://suistorija.wordpress.com/subotica-mozaik-istorije-xx-vek/galerija-likova/jevrejska-zajednica/

Az elemi iskolát Makón végzi, Szabadkán (1903) érettségizik, Pesten jogot hallgat. Fiatalon a Budapesti Napló szerkesztőségéhez kerül. A Borsszem Jankó munkatársa, tudósítja a szabadkai lapokat. 1908-tól elvállalja a Bácsmegyei Napló felelős szerkesztői posztját. Ettől kezdve Szabadka sajtóéletének egyik vezéralakja. Különösen a világháború utáni másfél évtizedben van fontos szerepe, amikor a jugoszláviai magyar irodalom szerveződik. Fenyves Ferenc szerkesztésében és előszavával jelenik meg a Napló Vagyunk (1928) című irodalmi almanachja, amely azt volt hivatva bizonyítani, hogy a „vajdasági írók szívében, lelkében, gondolkozásában miként keltenek visszhangot a vajdasági és általános emberi problémák, miként tudják ezt kifejezni, vagyis, hogy mennyire irodalom a vajdasági irodalom”. Fenyves Ferenc néhány irodalmi tanulmány és szépirodalmi szöveg szerzője. Szerepel a Dettre–Radó által szerkesztett Vajdasági magyar írók almanachjában (1924) és a Bácsmegyei Napló Almanachjában (1929).