Gruber Enikő
A fotó forrása: https://www.korosiprogram.hu/osztondijasaink/gruber-eniko
Az általános iskolát és a gimnáziumot is Zentán végzi 2004-ben. 2009-ben az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Tanszékén diplomázik. 2012-ben Budapesten A délvidéki magyarság identitásának alakulása címmel művelődéstörténeti PhD-diplomát szerez.
Új könyv
Hódi Sándor 100 interjú tükrében
Gruber Enikő könyve Hódi Sándorról
„Akasztják a hóhért!” – szoktuk mondani, ha valamelyik közszereplőről vagy közíróról saját eszközeivel írnak, vagy mondanak nyilvános kritikát, most azonban, az Ada-napi ünnepség keretében július 4-én, a Városháza dísztermében tartott könyvbemutatón szó sem volt kritikáról, hanem inkább dicséretről, mert a fiatal adai Gruber Enikő új műfajt bevezető könyvével a szintén adai Hódi Sándor eddig munkásságát elemzi 100 interjú tükrében.
Maga a könyv is, a bemutató is a meglepetés erejével hatott, hisz a többség most is azt gondolta, hogy Hódi Sándor egy újabb könyvéről lesz szó. Ehelyett azonban egy fiatal, tehetségesnek induló szerzőé, Gruber Enikőé volt a főszerep, hisz ahogy elmondta, a még csak Amerikában honos interjú-elemzés keretében egy termékeny író, közíró, társadalomtudós és pszichológus, Hódi Sándor eddigi interjúit tette górcső alá, és ennek eredményeképp új látószögből vázolta fel pályáját.
A hallgatóság soraiban ülve, számomra imponálónak tűnt, hogy milyen magabiztosan beszélt az ifjú szerző az elemzői módszereiről, és szemléletesen ecsetelte, milyen nagy feladatot vállalt, amikor az elemzés tárgyát képező interjúkat gyűjtögette az írott sajtóból és a többi médiából, majd azokat válogatta, kivonatolta és sorba állította, hogy egységes pályaképpé álljanak össze, a végén pedig levonhassa következtetéseit.
A bemutatón maga Hódi Sándor is örömmel és elismeréssel beszélt a könyvről és dicsérte a szerző elszántságát, kitartását, szakértelmét, mert a következtetésekkel maga is egyet ért, sőt – amint bevallotta – most már saját magát is új megvilágításban látja.
Gruber Enikő írja a könyvben: „Hódi Sándor – bármiről legyen is szó – mindig közérdekű témákat boncolgat. Pszichológusként, íróként, politikusként az életünket megnehezítő jelenségekre, a bonyolult élethelyzetekre keresi a választ, a magyarázatot. Szakmai életrajza olyan új ismereteket tartalmaz, amelyek révén elmélyültebb önismeretre tehetünk szert, könnyebben eligazodhatunk az emberi kapcsolatok világában és önmagunkon.”
Hódi Sándor elmondta azt is, hogy az idei budapesti könyvhéten ezzel a könyvvel szerepel.
Nem hagyhatom szó nélkül, hogy az érdekes, hasznos könyvben adai szerzők interjúi is említésre kerültek, sőt elemzés tárgyává is váltak. Ezeket az interjúkat az idők folyamán Apró István (2), Csincsik Zsolt, Király János (4) és Krizsán Mónika készítette Hódival.
A könyv kiadója a zentai székhelyű Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, támogatója a Szülőföld Alap és az adai önkormányzat.
Az érdeklődők a könyvet az adai könyvtárban szerezhetik be.
Király János
ÚJ KÖNYVEK
Történelem, kultúra, szellem
A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete kiadásában látott napvilágot a 2014-ben indult Létünk Könyvek sorozat harmadik és negyedik kötete. Két fiatal kutató, doktorjelölt, a folyóirat állandó munkatársai kaptak lehetőséget, hogy kutatásaikat önálló kötetben is bemutathassák.
Gruber Enikő Történelem, kultúra, szellem című könyve művelődéstörténeti tanulmányokat tartalmaz. A szerző több évszázadot átívelő délvidéki kultúraalapító törekvéseket, történelemalkotó eseményeket vizsgál; a titeli prépostság történetétől a Pionírújság magyarságképéig terjed érdeklődése. A Ferenc-csatorna ásásának történetét, Kempelen Farkas térségünkben kifejtett munkásságát, 19. és 20. század eleji Bács-Bodrog vármegyei útleírásokat mutat be, feltárja a Budavári Palota előtt álló, Róna József alkotását jelentő, a zentaiak által állíttatott Savoyai-szobor keletkezéstörténetét. A kötet recenzensei dr. Ispánovics Csapó Julianna, dr. Rajsli Ilona és dr. Szilágyi Mária voltak. Szilágyi Mária szerint „Gruber Enikő hiteles források segítségével, mégis érdekes részletekkel megtűzdelve írja történeteit, amelyek tudományosak, történelmi kútfőkre támaszkodnak, de ugyanakkor szórakoztatóak is, és ez a kettősség a könyv legnagyobb erénye.”
A város mint (ellen)érv
Roginer Oszkár A város mint (ellen)érv című kötetének recenzensei dr. A. Sajti Enikő, dr. Hózsa Éva és dr. Toldi Éva. A szerző Újvidék városnak az 1960-as, az 1970-es és az 1980-as években a jugoszláviai/vajdasági magyar irodalomban való megjelenését értelmezi Tolnai Ottó, Domonkos István, Ladik Katalin, Sziveri János és Végel László művein keresztül. Miként előszavában mondja: „Célja megmagyarázni az esztétikai és társadalom-politikai reprezentációs mechanizmusokat, valamint körvonalazni azokat a módosulásokat, amelyek elvezettek addig a narratív ficamig, amely egy performatív aktus enunciációja által végül egy önálló és hibridizált szubjektumban mutatkozott meg, majd leválasztotta őt az előző, más központokból meghatározott hegemonisztikus hatalmi struktúrák vonatkozásairól is.”
Recenzense, A. Sajti Enikő véleménye szerint „nem hagyományos irodalomtörténetről van szó, amit a szerző nyíltan felvállal, hanem eme öt emblematikus szerző város tereihez kötődő személyes kapcsolatának, az utcákkal, terekkel, hidakkal, intézményekkel és épületekkel való viszonyának bemutatásáról”.
Mindkét kötetet dr. Novák Anikó szerkesztette. A sorozatszerkesztő: dr. Bence Erika
Szokatlan Hódi-pályarajz
Joggal kérdezheti bárki, ki is az a Gruber Enikő. Elsőkötetesről van szó, aki mellesleg igen fiatal, mindössze huszonhárom éves. Jelenleg az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének végzős hallgatója. Most jelent meg a Hódi Sándor 100 interjú tükrében című könyve. Vele készítettem a beszélgetést.
- Másfél-két évig dolgoztam a kiadványon. Voltak olyan időszakok, amikor félre kellett tennem, például a vizsgaidőszakokban, vagy ha éppen más elfoglaltságom akadt. Nehézségekbe is ütköztem, mert számos interjú már nincs meg, pénzszűke miatt nem archiválták őket. A meglévők közül a legtöbb elektronikus formában volt, kazettán vagy DVD-n. Ezeket először le kellett gépelnem, utána foghattam hozzá a munkához.
* A cím egy módszerre utal. Mit fed ez a technika?
- Az interjú mint kutatási módszer világszerte újnak számít, a Vajdaságban pedig én alkalmaztam először. Az interjú attól válik módszerré, hogy nem elégszünk meg a kérdéseinkre kapott válaszokkal, hanem az alany élményeit megpróbáljuk az ő értelmezésében megélni. Azt kell szemléltetnünk, ahogyan ő látja a különböző dolgokat, eseményeket.
* A könyv tehát teljes mértékben Hódi Sándor szemléletét tükrözi.
- Az elkészült interjú magán hordozza készítőjének nézeteit, reflexióit. Ebből kiindulva a könyv az én gondolkodásmódomat is tükrözi, hiszen én voltam az, aki eldöntöttem, milyen kérdéskörök azok, amelyek fontosak a neves pszichológus életrajza és a munkássága szempontjából. Igaz, hogy dr. Hódi Sándor szavait, gondolatait idézem, a válogatás révén azonban az én világmeglátásom is körvonalazódik.
* Miért jelentős az interjú mint kutatási módszer az életrajz szempontjából?
- Lényege, hogy egyes szám első személyt használunk, ellentétben a legtöbb biográfiával, amelyek egyes szám harmadik személyben íródnak. Első esetben olyan, mintha az interjúalany és az olvasó beszélgetnének, a készítő megszűnik létezni. Az utóbbi az olvasót eltávolítja az interjúalanytól, és kísértésnek teszi ki a kérdezőt, hogy erőteljesebben beleavatkozzon az életrajzba. Fennáll az a veszély, hogy nem megfelelően tolmácsolja a mesélő szavait, tudatosan vagy tudattalanul átértelmezi őket.
* A munkád során nemcsak száz beszélgetést tudtál összeszedni dr. Hódival kapcsolatban, ahogyan a címben szerepel. Összesen hány interjút olvastál el?
- Harminc év alatt több mint kétszáz Hódi-interjú jelent meg, ezekből választottam ki százat. Mivel nem fedtek minden témakört és fontosabb mozzanatot, egy saját interjút is kellett készítenem, amelyben minden olyan kérdést feltettem, ami hiányzott a koncepció szempontjából. A másik ok, amiért szükség volt a plusz egy interjúra, az, hogy Hódi Sándor módosíthassa azt, amit ma másképp gondol, mint korábban.
* Megesett, hogy megváltoztattad az eredeti szöveget?
- Arra törekedtem, hogy hűen ábrázoljam a szavait, és azt írjam le, ami megjelent. Amikor egy kérdéscsoporttal foglalkoztam, megtörtént, hogy öt interjút vágtam össze. A harmincéves alkotói korszak elejéről éppúgy származhat a beszélgetés, mint a közepéről vagy a végéről, ha összeolvasva egészet képez. Összevágáskor tudtam beépíteni a megváltoztatott véleményt, a lábjegyzetben feltüntettem egy adott rész forrását.
* Gondolkoztál-e azon, hogy ezzel a módszerrel egy másik személyiség életrajzát is megírd?
- Én voltam az úttörő itt, a Vajdaságban, de úgy gondolom, hogy még egy ilyen könyvvel beskatulyáznám magamat, és nem tudnám már úgy élvezni a munkát, mint az elsőnél.
* Azok, akik nem ismerik a kötetedet, azt gondolhatják, hogy unalmas, tudományos közlemény. Kinek ajánlod valójában?
- Az egyszerű ember is találhat magának hasznosítható gondolatokat, mert Hódi Sándor beszél az egészségről, a betegségről, a családról, a nemzettudatról, a hatalomról, az igazságról, az elnyomásról. Nem olvasmányként képzelem el a könyvet, hanem segédeszközként: ha valaki egy témával kapcsolatban bizonytalan, fellapozza, és megtudhatja, hogyan vélekedik életünk nagy kérdéseiről az elismert pszichológus.
