Skip to main content

1957-ben született Bácskossuthfalván pedagógus családban. A szabadkai Matematikai és Nyelvi Szakgimnáziumban folytatott tanulmányok után az Újvidéki Egyetem Bölcsészkarán szerez könyvtárosi oklevelet.

1979-től a Bácstopolyai Népkönyvtárban dolgozik, amelynek 1981-től a vezetője, majd annak önállósulása után, 1989 és 1992 között igazgatója. 1986-ban könyvtárosi szakvizsgát tesz. Könyvtárvezetési munka mellett aktívan részt vesz a közéletben is (irodalmi színpad vezetése, állandó publikálás tartományi és helyi lapokban magyar és szerb nyelven, számos jelentős író–olvasó találkozó szervezője és moderátora stb.)

1992-től Magyarországon él. Két évig a horvátzsidányi ÁMK-ban dolgozik mint a peresznyei művelődési ház és klubkönyvtár vezetője. Az óvodai és általános iskolai oktatásban (horvát nyelv tanítása, napközis nevelő) is részt vesz. 1994-től 1998-ig a celldömölki Kresznerics Ferenc könyvtárban könyvtárosként dolgozik. A helyi Új Kemenesalja lapban rendszeresen publikál, és néhány szakmai írása is megjelenik különböző szaklapokban. Ezt követően a celldömölki Pauz Westermann Könyvkiadó tördelőszerkesztője. 2000-ben szoftverüzemeltetői képzettséget szerez. 2001-től a Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézetben dolgozik ügyvivő szakértőként.

2003-ban kezdi meg doktori tanulmányaimat a Pannon Egyetem Nyelvtudományi és Neveléstudományi Doktori Iskolájában a Pedagógusképzés pedagógiája alprogramban. Értekezését 2010-ben védi meg. 2010 és 2012 között a Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézete Scientia Pannonica című online tudományos folyóirat főszerkesztője. 2012-ben egyetemi adjunktussá nevezik ki. 2020-tól az Egyetem Digitális Módszertani Intézetének munkatársa.

További publikációk
Biblioteka – Nužno zlo?. In. Godišnjak Biblioteke Matice srpske. 1989. 60-63. p.
A Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar 25 éve: Tudományos művek bibliográfiája
(Veszprém, Magyarország : Pannon Egyetem (2018))
On the Education for Librarians: a Few Conclusions of a Study. In. Eruditio – Educatio. 2010/3–4., p. 71–94.
Zsolnai József bibliográfia. Kötetek, tanulmányok, cikkek, recenziók
(Iskolakultúra. 2011/10–11., p. 1–24.)
Magyar nyelvű pedagógiai szaklapok a Vajdaságban 1945-től napjainkig. In. Bognárné Kocsis Judit (szerk.) Tanulmányok a pedagógia világából. Írások a Neveléstudományi Műhelyből. Pannon Egyetem, Veszprém, 2014., p. 69–83.
A könyvtári tevékenység átalakulása a 21. század első éveiben. In. Géczi János–Tölgyesi József (szerk.) Neveléstudomány, sors, idő. A 90 éves Orosz Sándor köszöntése. Pannon Egyetem, Veszprém, 2016., p. 181–188.
Kreativitás és elszigeteltség (A két Bolyai munkássága). In. Paksi László–Györe Géza–Tóth-Márhoffer Márta–Bognárné Kocsis Judit (szerk.) A pedagógia útjain. Köszöntőkötet a 60 éves Zsolnai Józsefné Mátyási Mária tiszteletére. Pannon Egyetem, Veszp., 2013.
Jovan Dučić (1871–1943) művei magyar fordításban: Bibliográfia. In. Faragó Kornélia (szerk.): Szerb–magyar kulturális kapcsolatok történetéből / Из историје српско-мађарских културних веза. [Књ.] 2. Matica srpska, Újvidék, 2019., p. 93–114.
Self-imposed obligate mobility int the life of József Zsolnai from professional aspect. In. Ivanović, Josip (szerk. ): Mobility. Final program and abstracts. Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, szabadka, 2019.
A bibliográfiák hasznáról. A magyar neveléstudósok életműbibliográfiáiról. In. Ollé János (szerk.): V. Tanárképzés Napja Konferencia: Kortárs pedagógiai szakirodalom. Pannon Egyetem, Veszprém, 2019.
A kvalitatív módszer megjelenése az Országos Neveléstudományi Konferencia absztraktjaiban. In. Varga Aranka–Andl Helga–Molnár Kovács Zsófia: Neveléstudomány. Horizontok és dialógusok. MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, PTE, Pécs, 2019.
Zsolnai József a pedagógiai szaklapok alapítója és ezek helye és szerepe életművében. In. Tölgyes József (szerk.): Neveléstudományi kutatások aktuális és történeti kontextusban. MTA Veszprémi Területi Biz. Neveléstud. Szakbiz., Veszprém, 2018.
A pedagógiai szaklapok alapításának helye és szerepe Zsolnai József életművében. In. II. Oktatás határhelyzetben Konferencia. Programfüzet. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad, 2018.
A pedagógiai professziogramhelye Zsolnai József pedagógiai rendszerében In. A Magyar Tudomány Ünnepe „Határtalan tudomány”. „Tudományágak integráló és integrált szerepe”. VEAB, Veszprém, 2018.
„A könyvtárnok hivatása egyike a legmagasztosabbaknak”. In. Állam- és nemzetstratégiai mérföldkövek II. Ausztria és Magyarország a dualizmus válságától a versailles-i békerendszerig – kihívások és válaszok nemzetközi konferencia. 2018.
Zsolnai József az 1990-es években kifejtett munkássága a korabeli (szak)sajtó tükrében. In. Kissné Zsámboki Réka–Horváth Csaba (szerk.): „Diverzitás a hazai és nemzetközi neveléstudományi kutatásokban és a pedagógiai gyakorlatban”. S. E. K., Sopron, 2017.
Zsolnai Józsefnek az Országos Közoktatási Intézet élén (1990–1995) kifejtett tevékenyége a korabeli (szak)sajtó tükrében. In. Innováció, kutatás, pedagógusok. HuCER 2017. Absztrakt kötet. HERA, Budapest, 2017.
Már 1786-ban, a településalapítás évében felépült az iskola. Bácskossuthfalva közoktatásának fejlődéstörténete
(Neveléstörténet. 2016/3–4.)
Tanító is jött a telepesekkel 1786-ban / The School-Teacher Came with Pioneers in 1768. In. Márhoffer Nikolett–Szekeres Nikoletta–Szücs-Rusznak Karolina (szerk.): Horizontok és dialógusok II. Absztraktkötet. PTE, Pécs, 2016.
Bácskossuthfalva közoktatásának 230 éves fejlődéstörténete. In. Garaczi Imre (szerk.): A fenntarthatóság perspektívái a Kárpát-medencében. Multidiszciplináris vizsgálatok. Humán Tudományokért Alapítvány, Veszprém, 2016.
Savanyú Jóska. In. Németh Tibor (szerk.): Kemenesaljai életrajzi lexikon. Kemenesaljai Regionális Ifjúsági Szervezet, Csörge, 2014.
Rács Reich Imre. In. Németh Tibor (szerk.): Kemenesaljai életrajzi lexikon. Kemenesaljai Regionális Ifjúsági Szervezet, Csörge, 2014.
Mende Bódog. In. Németh Tibor (szerk.): Kemenesaljai életrajzi lexikon. Kemenesaljai Regionális Ifjúsági Szervezet, Csörge, 2014.
Györe Géza–Németh Tibor: Illés Árpád. In. Németh Tibor (szerk.): Kemenesaljai életrajzi lexikon. Kemenesaljai Regionális Ifjúsági Szervezet, Csörge, 2014.
Györe Géza–Gergye Tamás: Haller Frigyes Gusztáv. In. Németh Tibor (szerk.): Kemenesaljai életrajzi lexikon. Kemenesaljai Regionális Ifjúsági Szervezet, Csörge, 2014.
Gömbös Antal. In. Németh Tibor (szerk.): Kemenesaljai életrajzi lexikon. Kemenesaljai Regionális Ifjúsági Szervezet, Csörge, 2014.
Boross Mihály. In. Németh Tibor (szerk.): Kemenesaljai életrajzi lexikon. Kemenesaljai Regionális Ifjúsági Szervezet, Csörge, 2014.
Magyar nyelvű pedagógiai szakírás Vajdaságban 1945–1990. In. Garaczi Imre: Nemzetpolitika és magyarságtudomány. Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, Veszprém, 2014.
Magyar nyelvű pedagógiai szakírás Vajdaságban 1945–1990. In. Torgyik Jugit (szerk.): Sokszínű pedagógiai kultúra. International Research Institute, Komárom, 2014.
Magyar nyelvű pedagógiai szakírás Vajdaságban 1945–1990. In. Torgyik Jugit (szerk.): II. Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia. International Research Institute, Komárom, 2014.
Eltűntethető/enyhíthető-e a digitális szakadék?. In. Szily Ildikó (szerk.): „Társadalmi egyenlőtlenségek és az oktatási rendszer Európában.” A pedagógia esélyei... Pannon Egyetem, Pápa, 2013.
Paradigma vagy új technológiai eszközök?. In. Horváth H Attila–Paksi László–Tóth-Márhoer Márta (szerk.): A tanári tudás. Pannon Egyetem, Veszprém, 2013.
A könytárostanár-fogalkozás professziógramja. In. Bencéné Fekete Andrea (szerk.): Lehetőségek és alternatívák a Kárpát-medencében. Módszertani tanulmányok. Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar, Kaposvár, 2011.
Kérdőíves felmérés iskolai könyvtárosok valamint könyvtárostanárok képzettségéről, könyvtárpedagógiáról, kiemelkedően fontos kompetenciákról és a szakmán belül elfoglalt helyükről. In. Iskolakönyvtáros. 2009/36.
A könyvtárostanár helye és szerepe a közoktatásban
(Tudásmenedzsment. 2009/2.)
Iskolakönyvtárosok és kultúraközvetítés. Egy felmérés eredményei. In. Garaczi Imre–Szilágyi István (szerk.): Társadalmak, nyelvek, civilizációk. Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, Veszprém, 2008.
Az iskolai könyvtárak és könyvtárhasználati ismeretek oktatása a dualizmustól napjainkig. In. Scientia Pannonica. 2008/2.
Szubjektív és szabálytalan jegyzet hivatkozásokról, irodalomjegyzékről. In. Scientia Pannonica. 2007/1.
Könyvtáros(tanár) a számítógép bűvkörében. In. Kiss Éva (szerk.): Pedagógián innen és túl. Zsolnai József 70. születésnapjára. Pannon Egyetem BTK, PTE , Pápa, Pécs, 2007.
Helyismereti adatbázis készítése a Szirén könyvtárkezelő rendszerben. Néhány gondolat a celldömölki tapasztalatok alapján. In. A Vas megyei könyvtárak értesítője. 1998.
Számadás ötven év terméséről (Csáky S. Piroska: A Forum Könyvkiadó bibliográfiája 1957–2006). In: Könyvtári levelező/lap, 19. évf. 10. szám, 2007. október, 38-39.
Szerző
Könyvtörténet
(Híd. 1988/9.)
Szerző
Fehér Ferenc-bibliográfia I. Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, Újvidék, 1991.
Szerző
Irodalmunk múltjából. In. Magyar Szó. 1988. április 2.
Szerző
Szakirodalom az alkotóról
Györe Géza: Könyvtárostanár-képzés Magyarországon. Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézett, Pápa, 2010.
Györe Géza Bazsalikom Műfordító Díjához
Szerző
Elolvasom
Miért izgalmas olvasmány a bibliográfia? Dr. Györe Géza a topolyai könyvtár vendége volt

Miért izgalmas olvasmány a bibliográfia?

Dr. Györe Géza a topolyai könyvtár vendége volt

Csütörtökön este a Juhász Erzsébet Könyvtár Vendégségben itthon elnevezésű beszélgetéssorozatának vendége dr. Györe Géza,  a topolyai könyvtár egykori igazgatója, a Pannon Egyetem adjunktusa volt. Náray Éva, a könyvtár jelenlegi igazgatója és Pastyik László bibliográfus, Györe Géza egykori tanára faggatta a jelenleg Veszprémben élő könyvtárost, bibliográfust, egyetemi előadót.

Az est központi témája a Forum Könyvkiadó Intézetnél nemrég megjelent, A horvát és a szerb irodalom magyar recepciója című, nagyszabású, mintegy hat és félezer tételt tartalmazó, két évszázadot felölelő, reprezentatív munka volt, mellyel Györe Géza kiérdemelte az idei Bazsalikom Műfordítói Díjat.

A könyvtár padlástermét megtöltő érdeklődő közönség arról is hallhatott, hogyan került 1992-ben az est vendége egy kis őrvidéki faluba, ahol horvát nyelvet tanított, majd Celldömölkre, onnan Pápára. Mint mondta, elsősorban könyvtárosnak tartja magát, de bibliográfus is. Jelenleg a veszprémi Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézetének adjunktusa, így természetesen a nagy precizitást követelő bibliográfusi munka mellett a neveléstudományok területén is nagy jártasságra tett szert. Megtudtuk az is, hogy előkészületben van egy újabb könyve, de foglalkoztatja a vajdasági magyar perszonális bibliográfia (a Fehér Ferencről szóló bibliográfiája 28 évvel ezelőtt, 1991-ben jelent meg) és a könyvtárpedagógia is.

Elolvasom
Irodalmak között. Györe Géza: A horvát és a szerb irodalom magyar recepciója, Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2019.
Szerző

Irodalmak között

Györe Géza: A horvát és a szerb irodalom magyar recepciója, Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2019

„Legyen az én szavam tiszta, attól kezdve, hogy kibuggyan lelkem rejtett, saját magam számára is ismeretlen részéből, egészen addig, amíg beletorkollik annak a valakinek az enyémmel egyívású lelkébe, aki meg akarja majd hallgatni és be akarja fogadni.”

                                                               (Ivo Andrić)

 

Hiánypótló kötet a Forum Könyvkiadónál nemrég megjelent összefoglaló, retrospektív bibliográfia, melyet dr. Györe Géza többéves munkájának eredményeként vehet most kézbe az olvasó, a kutató. A horvát és a szerb irodalmi művek magyar  fordításainak és ezeknek az irodalmaknak a magyar irodalomra gyakorolt hatásával foglalkozó írásműveket, valamint a délszláv irodalom magyar nyelvre fordítóival kapcsolatos szövegek adatait rendezte egy kötetbe.

Dr. Györe Géza 1957-ben született Bácskossuthfalván. Könyvtárosi oklevelét az Újvidéki Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén szerezte. 1979-től a topolyai Művelődési, Oktatási és Információs Központ munkatársa, majd a könyvtári egység vezetője, illetve az önállósult Topolyai Népkönyvtár igazgatója. 1992-től Magyarországon él. 2001-től a Veszprémi Egyetem Neveléstudományi Intézetének munkatársa. 2010-ben PhD-fokozatot szerzett neveléstudományból, 2012-től a Pannon Egyetem adjunktusa.

Amint a kötet bevezetőjében olvashatjuk (mely a szerző megjegyzéseit tartalmazza a bibliográfia elkészítéséről, valamint részletes útmutatót a jegyzék használatához), a volt Jugoszláviában élénk fordítói tevékenység folyt délszláv nyelvekről magyarra és fordítva. Ebben az időben még az adatok megőrzésének és terjesztésének hagyományos, azaz papíralapú formájáról beszélhetünk, manapság viszont az információs technológiák adta lehetőségek alapjában alakították át a bibliográfiai tevékenységet, ami nem mindig vált annak előnyére. A szerző bevallása szerint, amikor dr. Faragó Kornélia ötlete alapján belevágott ebbe a munkába, nem is sejtette, mire is vállalkozott, kutatása során azonban sok-sok bibliográfiakészítési, állományfeltárási, nyelvészeti, történelmi, irodalomtörténeti, kapcsolattörténeti tudással gazdagodott.

S valóban, ez a komplex, terjedelmes és alapos kutatómunkát igénylő bibliográfia mélységében és tartalmában is olyan értéket képvisel, feldolgoz és rendez jegyzékbe, amely bizonyítja ezen a  régió irodalmainak egymásra tett kölcsönhatását már a 19. század előtti időszakból is. Györe Géza bibliográfiája a 1801-tól 2016-ig terjedő időszakból származó fordítások jegyzékét összesíti. A kötet a következő fejezetekből áll: I. Bibliográfiák (a témához kapcsolódó bibliográfiák, könyvjegyzékek adatait közli), II. Antológiák (a megjelent gyűjteményes kötetek adatait tartalmazza), III. Népköltészeti és folklóralkotások (a népköltészeti alkotások és más, a folklórhoz kapcsolódó, ismeretlen szerzőjű írások fordításai), IV. Egyes szerzők (a horvát és a szerb szerzők műveiről készült fordítások), V. A horvát és a szerb művek fordításáról, fordításairól (a fordítással kapcsolatos elméleti írások, valamint a horvát és a szerb irodalom jelentősebb fordítóival kapcsolatos írások), VI. A horvát és a szerb irodalom recepciójának kutatóiról (a témával foglalkozókkal kapcsolatos tételek), VII. Magyar szerzők a horvát és a szerb irodalomról ( a témában vágó írások adatai),  Felhasznált irodalom (a szerző által használt nyomtatott források), és a Szerzők, fordítók, recepciókutatók mutatója.

Dr. Györe Géza szerint fontos lenne a vajdasági magyar nyelvű lapok teljes körű és mélységű feldolgozása is, amely azonban még várat magára, de ígérete szerint ezek feltárása lesz a munka folytatásának fő iránya. A szerző Mészáros Tibort, a Márai-hagyaték gondozóját idézi a bibliográfus végeláthatatlan munkája kapcsán: „Bár a bibliográfia a teljességre törekszik, de „sorsa” a befejezetlenség. Ezért csak abbahagyni lehet, befejezni nem.”

Interjúk
Interjú Györe Gézával
Szerző
Egyéb tevékenység