Skip to main content
A szerző profilképe

Juhász Géza

Fekete János
irodalomtörténész
kritikus
egyetemi tanár
szerkesztő

Az elemi iskolát szülőhelyén végezte, gimnáziumba Szabadkán, Verbászon járt, Szabadkán érettségizett 1944-ben. Az újvidéki Tanárképző Főiskolán magyar–szerbhorvát szakos, az ELTE-n magyartanári diplomát szerzett 1962-ben. 1965-ben Budapesten bölcsészdoktori fokozatot szerzett, 1969-ben a Papp Dániel és a soknemzetiségű Vajdaság rajza műveiben című doktori disszertációjával az irodalomtudomány doktora címe lett. 1945 és 1948 között Feketicsen és Topolyán ifjúsági vezető, az Ifjúság Szava újságírója. 1948 és 1953 között a szabadkai tanítóképző tanára. 1953-tól a 7 Nap irodalmi rovatának vezetője, 1954-től az eszéki tanítóképző, 1955-től pedig az újvidéki gimnázium tanára. 1956 és 1958 között az újvidéki Szép Szó irodalmi tribün egyik szerkesztője. 1959 és 1975 között a Forum Könyvkiadó szerkesztője, 1967-től felelős szerkesztője. 1975-től 1992-ig az újvidéki Művészeti Akadémia tanára, előbb mint egyetemi rendkívüli, 1981-től pedig egyetemi rendes tanára.

Szerkesztői munkásság
Fordításkötetek
Sajtó alá rendezte
Szófacsarás mint forma. In. Dolgozók. 1977. június 23.
Szerző
Az első nagy világégés előestéjén
(Üzenet. 1988/3.)
Szerző
Egy vidék népének sorsa
(Magyar Szó. 1989. december 9.)
Szerző
„Csak egyfajta virág virítson?”
(Magyar Szó. 1998. június 20.)
Szerző
Könyv és irodalom kapcsolatáról. In. Dolgozók. 1988. november 24.
Szerző
Csépe Imre novellái
(Híd. 1957/8.)
Szerző
Csépe Imre: A kisparaszti lét- és magatartásforma. In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
Ötven éve legalább ötvenedszer... (Csuka Zoltán: Az idő mérlegén). In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
„Folyó helyett híd” (Emlékezés Csuka Zoltánra)
(Üzenet. 1997/11–12.)
Szerző
Kölcsönös és folyamatos magyar–délszláv kulturális és irodalmi kapcsolatok dokumentumai (Dávid András: Délszláv epikus énekek – magyar történeti hősök)
(Üzenet. 1979/7–8.)
Szerző
Dávid András, a tudós pedagógus. In. Magyar Szó. 1996. augusztus 10.
Szerző
„A gyűlölet könyve”. In. 7 Nap. 1954. június 6.
Szerző
Mű és ember együttállása. In. Magyar Szó. 1990. október 27.
Szerző
Költészetünk új hajtásai
(Híd. 1960/2.)
Szerző
Dudás Kálmán: Vád helyett. In. Láthatár. 1941/7.
Szerző
Odafigyelés mások munkájára
(Üzenet. 1986/1–2.)
Szerző
Állhatatosság és kongenialitás
(Magyar Szó. 1996. január 18.)
Szerző
„Ha nem lesik, felét sem mondom” In. Magyar Szó. 1973. szeptember 22.
Szerző
Lesz-e hang némaságunkra ráfelelni?
(Üzenet. 1978/6–8.)
Szerző
Fehér Ferenc: Azt az egy szót keresve. In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
„Bácskában írt csendes, vétkes verseim” (Öt éve halt meg Fehér Ferenc)
(Üzenet. 1994/11.)
Szerző
A szintézis felé: írások Bori Imréről. In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
Új vonások a Kosztolányi-arcképen
(Üzenet. 1986/11.)
Szerző
Bosnyák István adalékai irodalmunk „szellemrajzához” (Szóakció I.). In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
A választás dilemmájáról egy történelmi korszak keretében
(Üzenet. 1978/5.)
Szerző
Regény mint kordokumentum. In. Családi Kör. 1991. október 31.
Szerző
Eredmények és tennivalók színháztörténetünk kutatásában
(Üzenet. 1984/1–2.)
Szerző
Színháztörténetünk nagy és fontos fejezete. In. Magyar Szó. 1990. december 15.
Szerző
A drámatörténész és kritikus térségünk magyar színműveiről. In. Magyar Szó. 1999. július 3.
Szerző
Gyermekekről – nem csak gyermekeknek
(Üzenet. 1977/10.)
Szerző
Herceg János: Irodalom és forrásvidéke. In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
Szegény bohóc egy szánalmas vidéki cirkuszban (Herceg János: Gogoland)
(Üzenet. 1993/1–2.)
Szerző
Költészetünk új hajtásai
(Híd. 1960/2.)
Szerző
Egy kisiklott személyiség életrajza. In. Magyar Szó. 1997. március 1.
Szerző
Szókimondás – színesen, elegánsan
(Üzenet. 1981/12.)
Szerző
Az ország szélén. In. Dolgozók. 1979. július 26.
Szerző
Nyelvünk tükre. In. Dolgozók. 1979. március 29.
Szerző
Rendhagyó élet- és közéleti pálya. In. Magyar Szó. 1995. december 24.
Szerző
Költészetünk új hajtásai
(Híd. 1960/2.)
Szerző
Üvegcserepek egy mozaikhoz
(Üzenet. 1981/6.)
Szerző
Javítható optimista? In. Magyar Szó. 1983. augusztus 6.
Szerző
Regények az elidegenült ifjúságról (Bányai János, Major Nándor és Végel László könyve). In. Juhász Géza: Könyvek országútján. Tanulmányok, cikkek. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1973.
Szerző
Sajátos nézetek szerint
(Híd. 1960/12.)
Szerző
Lemerülni a kincsesbányákba
(Híd. 1985/4.)
Szerző
Nem lehet igaz író, aki...
(Üzenet. 1990/6.)
Szerző
Dr. Mészáros Sándor
(Üzenet. 1996/9.)
Szerző
London hűtlen szerelmese. In. Dolgozók. 1979. november 22.
Szerző
Gyermeklelkek a pányván
(Üzenet. 1977/12.)
Szerző
„Mintha csak az utókornak dolgozott volna”. In. Magyar Szó. 1998. december 19.
Szerző
A publicisztika és szépirodalom határán
(Híd. 1960/6.)
Szerző
Ifjúkori élmények, gyermekkori színhelyek. In. Magyar Szó. 1985. február 23.
Szerző
„Nemcsak értékben, de jelentőségben is több... miden eddiginél” (Sinkő Ervin: Elítéltek)
(Juhász Géza: Párhuzamok és kapcsolatok. Színháztörténeti tanulmányok. Szabadkai Szabadegyetem, Szabadka, 1998.)
Szerző
Fejlődő kritikánk
(Híd. 1959/11.)
Szerző
Művész, gondolkodó és kritikus: B. Szabó György
(Üzenet. 1988/11.)
Szerző
„Nem panaszkodott, csak belehalt” (76 éves volna, de már 33 éve elhunyt B. Szabó György
(Üzenet. 1996/9.)
Szerző
Lírai útirajz. In. Dolgozók. 1988. november 3.
Szerző
Szeli István: Mikroközösségünk kulturális életének mozgásirányai. In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
„Létezni pedig annyi, mint vágyódni az Abszolútum után” (Szenteleky Kornél színművei)
(Juhász Géza: Párhuzamok és kapcsolatok. Színháztörténeti tanulmányok. Szabadkai Szabadegyetem, Szabadka, 1998.)
Szerző
„Mindig új meglepetéseket tartogató, különös világ”. In. Magyar Szó. 2000. július 10.
Szerző
Ha ti szóltok, én már kiáltok! (Janoš Urban: Obale pod suncem)
(Üzenet. 1976/8.)
Szerző
Az író és szülőföldje egymásra találása (Urbán János: Tűzsziget II. – Plameno ostrvo II)
(Üzenet. 1981/4.)
Szerző
„A csönd hozzám lopódzott” (Urbán János hetvenéves)
(Üzenet. 1991/4.)
Szerző
Az irodalomtörténeti és kritikai szempont egysége (Utasi Csaba: Vonulni ha illőn). In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
Az irodalom és olvasó szolgálatában. In. Magyar Szó. 1984. március 10.
Szerző
Írók görbe tükörben. In. Dolgozók. 1979. június 14.
Szerző
A szülőföld ihlető ereje (a kishegyesi és feketicsi származású írókról)
(Üzenet. 1980/11.)
Szerző
Egy társulatot nagykorúsított
(Magyar Szó. 1992. augusztus 22.)
Szerző
„A vajdasági magyarság kultúréletének kettős ünnepe” (Weigand József színművei)
(Juhász Géza: Párhuzamok és kapcsolatok. Színháztörténeti tanulmányok. Szabadkai Szabadegyetem, Szabadka, 1998.)
Szerző
Illúzió nélküli valóságszemlélet
(Híd. 1961/11.)
Szerző
Akit az ínség ütött állon
(Híd. 1965/3.)
Szerző
Zákány Antal: A mozdíthatatlan sors költője. In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
Versek a térben ... az időben... (Ács Károly költészetéről)
(Üzenet. 1984/11.)
Szerző
A jugoszláv költészet szubjektív tükre (Ács Károly: Kiásott kard)
(Üzenet. 1985/12.)
Szerző
Leszámolás egy korszakkal?
(Híd. 1960/5.)
Szerző
Mások modorában saját mondanivaló
(7 Nap. 1977. július 22.)
Szerző
Szépítetlen szépirodalom. In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
Bátorság és még valami (Bogdánfi Sándor: Minden és még valami
(Üzenet. 1981/3.)
Szerző
Harc a gúny fegyverével (Bogdánfi Sándor, a szatirikus)
(Üzenet. 1982/12.)
Szerző
„Az írásban láttam életem célját”. Tíz éve hunyt el Bogdánfi Sándor
(Magyar Szó. 1997. január 25.)
Szerző
A színművet „nemcsak a művészet síkján mérik” (Bogdánfi Sándor: Vass Péter)
(Juhász Géza: Párhuzamok és kapcsolatok. Színháztörténeti tanulmányok. Szabadkai Szabadegyetem, Szabadka, 1998.)
Szerző
Személyesen nemzedéki adalékok irodalmunk történetéhez (Bosnyák István: Szóakció II.). In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
A legelesettebbeket felemelni, a legelesettebbeknek írni (a hetvenéves Brindza Károly munkásságáról)
(Üzenet. 1989/12.)
Szerző
Azonosulás történelmi hősökkel és dilemmáikkal (Burány Nándor történelmi regényeiről)
(Üzenet. 1982/1–2.)
Szerző
Azonosulás történelmi hősökkel és dilemmáikkal. In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
Szakirodalom az alkotóról
Egy kimaradt fejezet. In. Magyar Szó. 1966. január 16.
Szerző
A bibliográfia dicsérete
Szerző
Lőkös István : Juhász Géza: Könyvek országútján. Tanulmányok, cikkek.
Szerző
A jugoszláviai magyar könyv negyedszázada. In. Kortárs. 1975/7.
A garabonciás írója
Szerző
Könyvek a vajdasági magyar irodalomról. In. Irodalomtörténeti Közlemények. 1981/3.
Szerző
A proletár valóság költője
Szerző
Irodalmunk élő könyve
Szerző
Juhász Gézáról, köszöntőként. In. Magyar Szó. 1984. december 29.
Szerző
Tájegység-ismereti alapozás
Szerző
Kultúránk alapító-építő résztvevője. In. Magyar Szó. 1999. december 4.
Szerző
Díjak, ösztöndíjak
Egyéb tevékenység
Szerkesztő
Szerkesztő
Recenzens
Szerkesztő
Szerkesztő
Bevezetőt írta
Bevezetőt írta