Skip to main content
A szerző profilképe

Juhász Géza

Fekete Ákos
irodalomtörténész
kritikus
egyetemi tanár
szerkesztő

A fotó forrása: Magyar Szó. 2005. március 5.

Az elemi iskolát Bácsfeketehegyen végzi, gimnáziumba Szabadkán és Verbászon jár. Szabadkán érettségizik (1944). 1948-ban az újvidéki Tanárképző Főiskolán magyar–szerbhorvát szakos, 1962-ben az ELTE-n magyartanári diplomát szerez. 1965-ban Budapesten bölcsészdoktori fokozatot szerez (Papp Dániel 1868–1900). 1969-ben Újvidéken irodalomtudományból doktorál (Papp Dániel és a soknemzetiségű Vajdaság rajza műveiben). 1945-től 1948-ig Bácsfeketehegyen és Topolyán ifjúsági vezető, az Ifjúság Szava újságírója. 1948 és 1953 között a szabadkai ta­nítóképző tanára. 1953-tól 1954-ig a 7 Nap irodalmi rovatának vezetője. 1954 és 1955 között az eszéki tanítóképző, 1955 és 1959 között az újvidéki gimnázium tanára. 1956-tól 1958-ig az újvidéki Szép Szó irodalmi tribün egyik szerkesztője. 1959-től 1975-ig a Forum Könyvkiadó szerkesztője, 1967-től felelős szerkesztő. 1975 és 1992 között az újvidéki Művészeti Akadémia egyetemi rendkívüli, 1981 és 1992 között egyetemi rendes tanára.

Sajtó alá rendezte
Szófacsarás mint forma. In. Dolgozók. 1977. június 23.
Szerző
Az első nagy világégés előestéjén
(Üzenet. 1988/3.)
Szerző
Egy vidék népének sorsa
(Magyar Szó. 1989. december 9.)
Szerző
„Csak egyfajta virág virítson?”
(Magyar Szó. 1998. június 20.)
Szerző
Könyv és irodalom kapcsolatáról. In. Dolgozók. 1988. november 24.
Szerző
Csépe Imre novellái
(Híd. 1957/8.)
Szerző
Csépe Imre: A kisparaszti lét- és magatartásforma. In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
Ötven éve legalább ötvenedszer... (Csuka Zoltán: Az idő mérlegén). In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
„Folyó helyett híd” (Emlékezés Csuka Zoltánra)
(Üzenet. 1997/11–12.)
Szerző
Kölcsönös és folyamatos magyar–délszláv kulturális és irodalmi kapcsolatok dokumentumai (Dávid András: Délszláv epikus énekek – magyar történeti hősök)
(Üzenet. 1979/7–8.)
Szerző
Dávid András, a tudós pedagógus
(Magyar Szó. 1996. augusztus 10.)
Szerző
„A gyűlölet könyve”
(7 Nap. 1954. június 6.)
Szerző
Mű és ember együttlátása
(Magyar Szó. 1990. október 27.)
Szerző
Költészetünk új hajtásai
(Híd. 1960/2.)
Szerző
Dudás Kálmán: Vád helyett. In. Láthatár. 1941/7.
Szerző
Odafigyelés mások munkájára
(Üzenet. 1986/1–2.)
Szerző
Állhatatosság és kongenialitás
(Magyar Szó. 1996. január 18.)
Szerző
„Ha nem lesik, felét sem mondom”
(Magyar Szó. 1973. szeptember 22.)
Szerző
Lesz-e hang némaságunkra ráfelelni?
(Üzenet. 1978/6–8.)
Szerző
Fehér Ferenc: Azt az egy szót keresve. In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
„Bácskában írt csendes, vétkes verseim” (Öt éve halt meg Fehér Ferenc)
(Üzenet. 1994/11.)
Szerző
A szintézis felé: írások Bori Imréről. In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
Új vonások a Kosztolányi-arcképen
(Üzenet. 1986/11.)
Szerző
Bosnyák István adalékai irodalmunk „szellemrajzához” (Szóakció I.). In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
A választás dilemmájáról egy történelmi korszak keretében
(Üzenet. 1978/5.)
Szerző
Regény mint kordokumentum. In. Családi Kör. 1991. október 31.
Szerző
Eredmények és tennivalók színháztörténetünk kutatásában
(Üzenet. 1984/1–2.)
Szerző
Színháztörténetünk nagy és fontos fejezete
(Magyar Szó. 1990. december 15.)
Szerző
A drámatörténész és kritikus térségünk magyar színműveiről
(Magyar Szó. 1999. július 3.)
Szerző
Gyermekekről – nem csak gyermekeknek
(Üzenet. 1977/10.)
Szerző
Herceg János: Irodalom és forrásvidéke. In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
Szegény bohóc egy szánalmas vidéki cirkuszban (Herceg János: Gogoland)
(Üzenet. 1993/1–2.)
Szerző
Költészetünk új hajtásai
(Híd. 1960/2.)
Szerző
Egy kisiklott személyiség életrajza
(Magyar Szó. 1997. március 1.)
Szerző
Szókimondás – színesen, elegánsan
(Üzenet. 1981/12.)
Szerző
Rendhagyó élet- és közéleti pálya. Keck Zsigmond (1907–1980) (1)
(Magyar Szó. 1995. december 24–26.)
Szerző
Költészetünk új hajtásai
(Híd. 1960/2.)
Szerző
Üvegcserepek egy mozaikhoz
(Üzenet. 1981/6.)
Szerző
Szerző
Regények az elidegenült ifjúságról (Bányai János, Major Nándor és Végel László könyve). In. Juhász Géza: Könyvek országútján. Tanulmányok, cikkek. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1973.
Szerző
Sajátos nézetek szerint
(Híd. 1960/12.)
Szerző
Lemerülni a kincsesbányákba
(Híd. 1985/4.)
Szerző
Nem lehet igaz író, aki...
(Üzenet. 1990/6.)
Szerző
Dr. Mészáros Sándor
(Üzenet. 1996/9.)
Szerző
London hűtlen szerelmese. In. Dolgozók. 1979. november 22.
Szerző
Gyermeklelkek a pányván
(Üzenet. 1977/12.)
Szerző
„Mintha csak az utókornak dolgozott volna”. In. Magyar Szó. 1998. december 19.
Szerző
A publicisztika és szépirodalom határán
(Híd. 1960/6.)
Szerző
Ifjúkori élmények, gyermekkori színhelyek. In. Magyar Szó. 1985. február 23.
Szerző
„Nemcsak értékben, de jelentőségben is több... miden eddiginél” (Sinkő Ervin: Elítéltek)
(Juhász Géza: Párhuzamok és kapcsolatok. Színháztörténeti tanulmányok. Szabadkai Szabadegyetem, Szabadka, 1998.)
Szerző
Fejlődő kritikánk
(Híd. 1959/11.)
Szerző
Művész, gondolkodó és kritikus: B. Szabó György
(Üzenet. 1988/11.)
Szerző
„Nem panaszkodott, csak belehalt” (76 éves volna, de már 33 éve elhunyt B. Szabó György
(Üzenet. 1996/9.)
Szerző
Lírai útirajz. In. Dolgozók. 1988. november 3.
Szerző
Szeli István: Mikroközösségünk kulturális életének mozgásirányai. In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
„Létezni pedig annyi, mint vágyódni az Abszolútum után” (Szenteleky Kornél színművei)
(Juhász Géza: Párhuzamok és kapcsolatok. Színháztörténeti tanulmányok. Szabadkai Szabadegyetem, Szabadka, 1998.)
Szerző
„Mindig új meglepetéseket tartogató, különös világ”. In. Magyar Szó. 2000. július 10.
Szerző
Ha ti szóltok, én már kiáltok! (Janoš Urban: Obale pod suncem)
(Üzenet. 1976/8.)
Szerző
Az író és szülőföldje egymásra találása (Urbán János: Tűzsziget II. – Plameno ostrvo II)
(Üzenet. 1981/4.)
Szerző
„A csönd hozzám lopódzott” (Urbán János hetvenéves)
(Üzenet. 1991/4.)
Szerző
Az irodalomtörténeti és kritikai szempont egysége (Utasi Csaba: Vonulni ha illőn). In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
Az irodalom és olvasó szolgálatában. In. Magyar Szó. 1984. március 10.
Szerző
Írók görbe tükörben. In. Dolgozók. 1979. június 14.
Szerző
A szülőföld ihlető ereje (a kishegyesi és feketicsi származású írókról)
(Üzenet. 1980/11.)
Szerző
Egy társulatot nagykorúsított
(Magyar Szó. 1992. augusztus 22.)
Szerző
„A vajdasági magyarság kultúréletének kettős ünnepe” (Weigand József színművei)
(Juhász Géza: Párhuzamok és kapcsolatok. Színháztörténeti tanulmányok. Szabadkai Szabadegyetem, Szabadka, 1998.)
Szerző
Illúzió nélküli valóságszemlélet
(Híd. 1961/11.)
Szerző
Akit az ínség ütött állon
(Híd. 1965/3.)
Szerző
Zákány Antal: A mozdíthatatlan sors költője. In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
Versek a térben ... az időben... (Ács Károly költészetéről)
(Üzenet. 1984/11.)
Szerző
A jugoszláv költészet szubjektív tükre (Ács Károly: Kiásott kard)
(Üzenet. 1985/12.)
Szerző
Leszámolás egy korszakkal?
(Híd. 1960/5.)
Szerző
Mások modorában saját mondanivaló
(7 Nap. 1977. július 22.)
Szerző
Szépítetlen szépirodalom. In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
Bátorság és még valami (Bogdánfi Sándor: Minden és még valami
(Üzenet. 1981/3.)
Szerző
Harc a gúny fegyverével (Bogdánfi Sándor, a szatirikus)
(Üzenet. 1982/12.)
Szerző
„Az írásban láttam életem célját”. Tíz éve hunyt el Bogdánfi Sándor
(Magyar Szó. 1997. január 25.)
Szerző
A színművet „nemcsak a művészet síkján mérik” (Bogdánfi Sándor: Vass Péter)
(Juhász Géza: Párhuzamok és kapcsolatok. Színháztörténeti tanulmányok. Szabadkai Szabadegyetem, Szabadka, 1998.)
Szerző
Személyesen nemzedéki adalékok irodalmunk történetéhez (Bosnyák István: Szóakció II.). In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
A legelesettebbeket felemelni, a legelesettebbeknek írni (a hetvenéves Brindza Károly munkásságáról)
(Üzenet. 1989/12.)
Szerző
Azonosulás történelmi hősökkel és dilemmáikkal (Burány Nándor történelmi regényeiről)
(Üzenet. 1982/1–2.)
Szerző
Azonosulás történelmi hősökkel és dilemmáikkal. In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
Kisparaszti lét- és magatartásforma Csépe Imre kisprózai alkotásaiban
(Üzenet. 1976/9.)
Szerző
Tartozásunk (Csépe Imre életművéről)
(Üzenet. 1973/9.)
Szerző
A bácskai kisparaszti világ rajza. In. Alföld. 1975/3.
Szerző
Ötven éve legalább ötvenedszer... (Csuka Zoltán: Az idő mérlegén)
(Üzenet. 1979/1–2.)
Szerző
Azt az egy szót keresve (Fehér Ferenc: Madarak folyója)
(Üzenet. 1978/10.)
Szerző
A távolodás felismerése nélkül nincs közeledés
(Magyar Szó. 1989. augusztus 5.)
Szerző
„Nem bántam meg és nem szégyellem” (egy éve hunyt el Gál László)
(Üzenet. 1976/6–7.)
Szerző
Nem bántam meg és nem szégyellem. In. Juhász Géza: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1983.
Szerző
Irodalom és forrásvidéke (Herceg János prózája)
(Üzenet. 1980/1–2.)
Szerző
Rendhagyó élet- és közéleti pálya. Keck Zsigmond (1907–1980) (2)
(Magyar Szó. 1995. december 27.)
Szerző
Rendhagyó élet- és közéleti pálya. Keck Zsigmond (1907–1980) (3)
(Magyar Szó. 1995. december 28.)
Szerző
Rendhagyó élet- és közéleti pálya. Keck Zsigmond (1907–1980) (4)
(Magyar Szó. 1995. december 29.)
Szerző
Rendhagyó élet- és közéleti pálya. Keck Zsigmond (1907–1980) (5)
(Magyar Szó. 1995. december 30. – 1996. január 2.)
Szerző
Rendhagyó élet- és közéleti pálya. Keck Zsigmond (1907–1980) (6)
(Magyar Szó. 1996. január 3.)
Szerző
Rendhagyó élet- és közéleti pálya. Keck Zsigmond (1907–1980) (7)
(Magyar Szó. 1996. január 4.)
Szerző
Rendhagyó élet- és közéleti pálya. Keck Zsigmond (1907–1980) (8)
(Magyar Szó. 1996. január 5.)
Szerző
Rendhagyó élet- és közéleti pálya. Keck Zsigmond (1907–1980) (9)
(Magyar Szó. 1996. január 6.)
Szerző
Regények az elidegenült ifjúságról
(Híd. 1970/5.)
Szerző
A képzelet testet öltött játékai (Majoros Sándor: A visszhangkísérlet)
(Üzenet. 1990/3.)
Szerző
Népszerűen, tudományosan
(Dolgozók. 1981. január 15.)
Szerző
Szakirodalom az alkotóról
Egy kimaradt fejezet
Szerző
A bibliográfia dicsérete
Szerző
Juhász Géza: Könyvek országútján. Tanulmányok, cikkek
Szerző
A jugoszláviai magyar könyv negyedszázada. In. Kortárs. 1975/7.
A garabonciás írója
Szerző
Könyvek a vajdasági magyar irodalomról
Szerző
A proletár valóság költője
Szerző
Irodalmunk élő könyve
Szerző
Juhász Gézáról – köszöntőként
Szerző
Sokoldalú irodalmár (A hatvanéves Juhász Géza köszöntése)
Feltételes megállóhely (A hatvanéves Juhász Géza köszöntése)
Szerző
Tétova számvetés
Szerző
Tájegység-ismereti alapozás
Szerző
Tétova számvetés. In. Mák Ferenc: A magam iskolája. A hontalanság esszéi. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1990.
Szerző
Feltételes megállóhely. In. Szeli István: Hosszú útnak pora... Tanulmányok, kritikák. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1991.
Szerző
Kultúránk alapító-építő résztvevője
Szerző
Könyvkiadói önértékelés
Szerző
Juhász Géza könyve egy elfelejtett bácskai íróról. In. Herceg János: Összegyűjtött esszék, tanulmányok II. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Belgrád, 2001.
Szerző
Könyvkiadói önértékelés. In. Vajda Gábor: Próza és idea. Logos, Tóthfalu, 2003.
Szerző
Interjúk
Idei könyvtermésünkből
Szerző
Őszre jelennek meg a díjnyertes ifjúsági regények
Szerző
Könyvígéretek
Szerző
Pályázatok az irodalmi alkotómunka serkentésére
Szerző
Kevés a színinövendék
Szerző
Egyéb tevékenység
Szerkesztő
Válogatta
Szerkesztő
Recenzens
Szerkesztő
Szerkesztő
Bevezetőt írta