Káich Katalin

egyetemi tanár
művelődéstörténész

Az általános iskolát és a gimnáziumot (1961) szülővárosában végzi. Az Újvidéki BTK Magyar Tanszékén előbb általános iskolai, majd középiskolai tanári oklevelet szerez. 1973-ban Budapesten bölcsészdoktori fokozat tulajdonosa lesz kapcsolattörténetből, 1978-ban az irodalomtudományok doktora lesz (Szabad Lyceumok Bácskában és Bánátban 1899–1918). 

Tanulmányai befejezése után Nemesmiliticsen vállalt tanári munkát, később a zombori technikai középiskolába tette át székhelyét. 1968 és 1970 között levéltáros Zomborban, ezt követően két évig magyarországi ösztöndíjas. Visszatérésekor az újvidéki Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Intézetében kutatóasszisztens, 1979-től tudományos munkatárs, 1985-től tudományos főmunkatárs, 1990-től tudományos tanácsos. 1992-től egészen a kétezres évek közepéig az újvidéki Magyar Tanszék egyetemi tanára. 2006 és 2010 között alapító dékánja az Újvidéki Egyetem szabadkai székhelyű Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának, ezzel egy időben vendégtanár az az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Tanszékén. 2008 és 2010 között az SZTE Juhász Gyula Pedagógiai Karán tanít. 2011 októbere óta nyugdíjas. 2012-ben az Újvidéki Egyetem szenátusa professor emeritus címet adott neki.

További publikációk
Hit és dogma
(Üzenet. 1973/6–7., p. 457–460.)
Ősi küzdelmek ábrázolója (A hetvenöt éves Milan Konjović köszöntése)
(Üzenet. 1973/8., p. 576–579.)
Szellemi örökségünk újraértékelése (Bori Imre: Fejezetek irodalmunk természetrajzából)
(Üzenet. 1973/9., p. 685–686. )
A Hungarológiai Intézet öt éve
(Üzenet. 1974/1., 24–29. )
Egy életmű korszerű aspektusai (Tanulmányok – Petőfi-szám)
(Üzenet. 1974/2., p. 163–167. )
Egy életmű betetőzése (Lőrinc Péter: Bánát magyar nyelvű polgári társadalomtudománya a századforduló idején)
(Üzenet. 1974/3. 289–294. )
Egy sorsközösség vállalása (Életem, emlékeim, találkozásaim; Bertha Bulcsu: Irók műhelyében)
(Üzenet. 1974/7–8., p. 613–615. )
Közös dolgaink szintézise (Lőkös István: Hidak jegyében)
(Üzenet. 1974/10., p. 786–789.)
Beszélgetés „a” színésszel (Feliks Pašić: Razgovori sa Radmilovićem)
(Híd. 1995/9., p. 615–617.)
A zombori Tóth Kálmán Kör. In. HITK. 1970/4., p. 71–78.
Gozsdu Elek és a Szabad Lyceum. In. HITK. 1970/2., p. 13–20.
Az újvidéki Szerb Nemzeti Színház által bemutatott magyar színművek visszhangja a zombori magyar sajtóban 1880–1914-ig. In. HITK. 1971/5–6., p. 75–82.
A Bács-Bodrog megyei Történelmi társulat első évei. HITK. 1973/14., p. 79–83.
A Hungarológiai Intézet öt éve. In. Üzenet. 1974/1., p. 24–29.
A Jehova szerbhorvát fordításának keletkezéséről. In. HITK. 1974/18., p. 109–116.
Írnak-e a jugoszláviai magyar írók drámák? In. Magyar Szó. 1976. május. 7.
Követendő magatartás. In. 7 Nap. 1978. december 29.
Színháztörténeti adattár. Bilten. Dokumenti. Informacije. Sterijino Pozorje. Novi Sad. 1978–1980. In. Üzenet. 1980/7–8., p. 431.
Kapunyitás százhúsz év után. Adalékok az újvidéki Szerb Nemzeti Színház magyar kapcsolatainak történetéhez. In. Magyar Szó. 1981. március 28.
Százéves a zombori színház épülete. In. Magyar Szó. 1982. november 20.
Az ekhós szekértől a kőszínházig. A magyar nyelvű színjátszás újvidéki hagyományai. 1–2. In. Magyar Szó. 1983. október 1. és Magyar Szó. 1983. október 8.
Egy negatív színházhagyomány továbbélése. In. HK. 1984/4., p. 1159–1161.
Joakim Vujić és Pest-Buda. In. Magyar Szó. 1985. február 23.
A színészről mint alkotóművészről, önmagunkról és mindarról, ami a további létezésnek esetleg értelmet adhat. In. Üzenet. 1986/1–2., p. 50–58.
Egy téves színháztörténeti adat nyomában. In. Híd. 1995/3., p. 218–220.
Egy színész jubileumának margójára. In. Magyar Szó.1995. május 11.
Adalékok Kabos Gyula pályakezdéséhez. In. Tanulmányok. 1996/29., p. 31–39.
Elveszettnek hitt értékeink. In. Magyar Szó. 1997. április 12.
Szellemi örökségünk: volt egyszer egy Hungarológiai Intézet. In. Magyar Szó. 1999. december. 18.
Találkozás a szeretetben. In. Magyar Szó. 1999. november 13.
Az úri város nyomában: zombori barangolás. In. Új Kép. 1999. december 8.
A színész mint küldetéses ember: Bambach Róbertre emlékezve. In. Magyar Szó. 1998. augusztus 6.
Somlay Artúr nyomában a Vajdaságban. In. Magyar Szó. 1998. szeptember 19.
“Álmodtam-é csak, vagy most álmodom” In. Magyar Szó. 1999. július 24.
Az ösztön diadala – Ninkó Lina a Vajdaságban. In. Tanulmányok. 1999/32., p. 37–50.
“Az élmény igézetében”: a Harag-jelenség univerzális voltáról. In. Magyar Szó. 1998. október 31.
Nagysikerű találkozó: Kupuszina az emberi lélek oázisa volt. In. Szabad Hét Nap. 1998. április. 8.
Életerőt tükröző bibliográfia. In. Híd. 2000/5., p. 328–330.
A magyar történelem hősei és az irodalom. In. Új Kép. 2001/1–2., p. 1–3.
A tudatváltás mezsgyéjére érkezettek köszöntése. In. Magyar Szó. 2000. június 4.
Finnország és hungarológia. In. Új Kép. 2001/10–11., p. 5–6.
“Az embernek nem környezete van, hanem világa”. In. Magyar Szó. 2000. április 15.
A tulipán “megtérése” In. 7 Nap. 2000. április 5.
Színházi élet Becskereken 1847-ben: Feleky Miklós társulatának vendégszereplése. In. Magyar Szó. 2000. augusztus 5.
Játékszíni zsebkönyv. In. Magyar Szó. 2000. augusztus 12.
A “vidéki színészet pápája”. In. Magyar Szó. 2000. augusztus 19.
Egy színész házaspár a színpadon. In. Magyar Szó. 2000. augusztus. 26.
Ditrói Mór és a Thália Színészszövetkezet. In. Tanulmányok. 2000/33., p. 44–56.
A költői képzelet Annája a Délvidéken. In. Magyar Szó. 2001. május 19.
Színháztörténeti tallózások: adomák és valóság. In. Magyar Szó. 2001. augusztus 4.
Szuper Károly a Délvidéken. In. Tanulmányok. 2001/34., p. 50–62.
Sajtó és művelődés Zomborban a 19. század utolsó harmadában (1–4.) In. Magyar Szó. április 6.
A zombori magyar nyelvű sajtó művelődéstörténeti jelentősége (1872–1920). In. Az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar Évkönyve. 2002., p. 217–226.
Az értékek létrehozása nem szavak kérdése: naplótöredék 12. In. Magyar Szó. augusztus 4.
A 16. századi nagyasszonyok: Enyingi Török Bálintné. In. Új Kép. 2002/1–2., p. 9–10.
Emberek és épületek. In. Magyar Szó. 2002. augusztus 17.
Bárány Ágoston mint színikritikus. In. Magyar Szó. 2002. február 23.
Emlény 1859-ből. In. Magyar Szó. 2002. május 11.
Salviniék Nagybecskereken. In. 2002. január 5.
Péter és Pál, az újvidéki színikritikus. In. Magyar Szó. 2002. március. 9.
Szuper Károly a Vajdaságban a szabadságharc után. In. Tanulmányok. 2002/35., p. 84–95.
Periodika na mađarskom jeziku u Somboru, od 1865. do 1918. In. Donmeti. 1976/5.
Društvo slobodnog liceja. Dometi 1979/16.
Pozorišni život Madjara na teritoriji današnje Bačke u doba Joakima Vujića. In. Koraci, 1985.
Odjek predstava Srpskog narodnog pozorišta u somborskim nedeljnicima na madjarskom jeziku krajem 19. veka. In: Srpsko narodno pozorište. 1861–1918.
Mađarska premijera „Pučine“ 1904. Godine, Nušićevo delo &...&, Sterijino pozorje. 1988.
Pozorišna kritika a Novom sadu na madjarsko jeziku na prekretnici stoleća. In. Scena. Novi Sad. 1989.
Putujuće trupe i izgradnja pozorišne zgrade u Somboru 1882. godine. In: Putujuće pozorišne družine u Srba do 1944. godine, Pozorišni muzej Srbije, Beograd, 1993.
Trifkovićevo „Ljubavno pismo“ na repertoaru mađarskih putujućih trupa do 1918. godine, In: Kosta Trifković, Pozorišnu muzej–Matica srpska, Novi Sad 1994.
Operetske predstave na mađarskom jeziku u Beogradu 1908. godine, 125 godina Narodnog pozorišta u Beogradu, SANU, 1997.
Joca Savić u kontekstu komercijalnog repertoara srednjo-evropskog pozorišta, Zbornik Matice srpske za scenske umetnosti i muziku, 1997/27.
Srpske pozorišne predstave u Velikom Bečkereku prema nedeljniku Grossbetschkereker Wochenblatt (1860-1861), Zbornik Matice srpske za scenske umetnosti i muziku, 2002/26-27.
Dramsko stvaralaštvo južnoslovenskih autora na scenama profesionalnih mađarskih pozorišta u Jugoslaviji (1945-1985), Zbornik Matice srpske, za scenske umetnosti i muziku, 2002/26-27.
Nušić na sceni profesionalnih madjarskih pozorišta (1945-1985), Zbornik Matice srpske za scensku umetnost i muziku, 2005/32-33.
Pozorište na tlu Vojvodine u doba buđenja nacionalne svesti, Godišnjak, Filozofski fakultet, 2006.
Sterija na sceni mađarskih profesionalnih pozorišta. In. Jovan Sterija Popović, 1806-1856-2006, SANU. 2006.
Sazrevanje urbane kulture. In. Istorija Sombora, grad kroz vekove. Gradska biblioteka Karlo Bjelicki, 2017.
„Miért büntetne?” A Tragédia Isten képének egy lehetséges kommentálása
(Színháztudományi Szemle, 1997/32. )
A 19. századi szerb színjátszás jelmezeiről. Világszínház. 1999.
Saint-Simon és a Savoyai család – Nemzeti és európai dimenziók, Néprajzi Látóhatár, 2008/4.
(http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/10919/6/bennunk%20elo%20multjaink_tartj.pdf)
Széljegyzetek a tanítóképzés történetéhez a Bácskában. In. Neveléstörténet. 2014/3–4.
Káich Katalin: Könyvszéli jegyzet. A szülőföld szeretetének könyve. In. Hét Nap. 2012. július 11.
Szerző
Káich Katalin
A szellem megtartó ereje. In. Magyar Szó. 1998. január 10.
Szerző
Káich Katalin
Művelődéstörténeti forrásmű (Dér Zoltán: Három tudós tanár)
(Üzenet. 1976/4.)
Szerző
Káich Katalin
Színházi kultúránk felnőtté válása
(Új Symposion. 1985/11–12.)
Szerző
Káich Katalin
A történelemről írni ma
(Híd. 2011/11–12.)
Szerző
Káich Katalin
Életre kelt történelem. In. 7 Nap. 2012. március 7.
Szerző
Káich Katalin
Rendhagyó, hiánypótló könyv. Kontra Ferenc: Horvátország magyar irodalma – a kezdetektől napjainkig című kötetről. In. 7 Nap. 2012. február 29.
Szerző
Káich Katalin
Szubjektív színháztörténet
(Magyar Szó. 1997. január 18.)
Szerző
Káich Katalin
Bambach Róbert színháza – Pozorište Roberta Bambaha. Vajdasági Színháztörténeti Múzeum, Újvidék, 2007.
Szerző
Káich Katalin
Szakirodalom az alkotóról
Két színházi könyv (Faragó Árpád: Nem sírt ásunk, hanem fundamentumot; Bambach Róbert színháza. Összeállította: Káich Katalin).
Szerző
Gerold László
Híd. 2007/12., p. 86–91.
A múltban tett léptek egymás felé (Káich Katalin: A zombori színművészet története és repertóriuma (1825-1918).
Szerző
Lévay Endre
Üzenet. 1976/1–3., p. 122–124.
Interjúk
Művelődéstörténet közelről. Beszélgetés Káich Katalinnal. In. Magyar Szó. 1978. december 26.
Szerző
Reffle Gyöngyi
Sok jó előadást várok. Beszélgetés Káich Katalinnal, a Tiszai Ünnepi Játékok bíráló bizottságának elnökével. In. Magyar Szó. április 17.
Szerző
Vukovics Kovács Mária
Nagyszámú fiatal kapott lehetőséget. Interjú Káich Katalinnal, a Vajdasági Hivatásos Színházak 38. Találkozója bírálóbizottságának tagjával. In. Magyar Szó. 1988. április 26.
Szerző
Bartuc Gabriella
Nyílt tengeren a temeriniek: huszonnégy év után először lép fel magyar csoport a köztársasági színjátszó szemlén. Beszélgetés Káich Katalinnal, a Vajdasági Magyar Amatőr Szövetség szelektorával.
Szerző
Mihájlovits Klára
Egy hét a sikeres amatőr színjátszás jegyében. In. Magyar Szó. 1997. április 10.
Szerző
Kőművesné Nyári Márta
Az életet a maga teljességében élni: beszélgetés Káich Katalin tanárnővel. In. Új Kép. 2002/1–2., p. 29.
Szerző
Ugrai Krisztina
Miért szeretjük a zenés darabokat?: Káich Katalinnal a nagybecskereki magyar színjátszás történetét feldolgozó tanulmánykötetéről és a vajdasági magyar színjátszás hagyományairól beszélgettünk. In. Magyar Szó. 2002. november 9.
Szerző
Szántó Márta
“Nyitás” előtt a Színházmúzeum: Káich Katalinnal, a Vajdasági Színházmúzeum igazgatóbizottsága elnökével beszélgettünk.
Szerző
Szántó Márta
Díjak, ösztöndíjak
Jugoszláv ösztöndíj az ELTE-n végzett kisdoktori tanulmányokért
Dátum
1970.
Osztrák állami ösztöndíj színházkutatás céljából
Dátum
2006.
Színháztörténeti Életműdíj
Dátum
2008.
Magyar Érdemrend Lovagkeresztje
Dátum
2009.
Vajdasági Egyetemi Tanárok és Kutatók Életműdíja a humán tudományok köréből
Dátum
2009.
Arany János-díj
Dátum
2010.
Pro facultate
Dátum
2011.
Professor Emeritus, Újvidéki Tudományegyetem
Dátum
2012.
Magyar Életfa díj
Dátum
2014.
Pro facultate
Dátum
2016.
Tagságok
Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság
Szerb Matica Színház- és Zenetörténeti osztálya