
Kende Ferenc
A fotó forrása: Bárdi Nándor – Tóth Ágnes: Egyén és közösség. Tanulmányok. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2012.
Autodidakta. A könyv- és papírkereskedésben inas, majd a Huszadik Század kiadóhivatalának vezetője. Londonban három, Párizsban egy évet tölt. Az első világháború kitörése előtt tér haza. 1919-ben a magyar könyvkiadók és -kereskedők lapját, a Corvinát szerkeszti. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrál, majd 1926-ban Szabadkára költözik, itt Literária néven könyv- és lapterjesztő vállalatot hoz létre. Jelentős szerepe van a jugoszláviai könyvkiadás megszervezésében, a Kalangya Könyvtár és a Jugoszláviai Magyar Könyvtár köteteinek kiadásában, terjesztésében. 1934-ben a Literáriától megvonják a behozatali engedélyt, ezt követően Kende Ferenc az újvidéki Reggeli Újság kiadóhivatalát vezeti. 1941-ben Magyarországra költözik. 1932-től 1938-ig a Kalangyában közöl elbeszéléseket, cikkeket és tanulmányokat. 1933 és 1937 között a Kalangya társszerkesztője. Publikál a Hétről-Hétré-ben. Szerepel az Ákácok alatt (1933), A diófa árnyékában (1942) és a Délvidéki elbeszélők (é. n.) című novellaantológiában.