Skip to main content

Ladányi István

Kávai M.
költő
szerkesztő
író
pedagógus
irodalomtörténész
1963. október 18.

Az általános iskolát szülőhelyén és Zentán, az idegenforgalmi szakközépiskolát (1982) Szabadkán végzi. 1987-ben az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Tanszékén szerez tanári oklevelet. 2008-ban A narratív identitás kérdései önéletrajzi jellegű posztmodern regényekben a horvát, a magyar és szerb irodalomban című munkájával Zágrábban szerez PhD-fokozatot. A nyolcvanas évek legvégén a karlócai gimnázium magyartanára, majd 1991-ig a Magyar Tanszék tanársegédje. Ezt követően Magyarországra költözik, ahol 4 éven át (1992–1996) a Veszprém Megyei Levéltár levéltárosa, egyidejűleg a Veszprémi Egyetem Színháztudományi Tanszékének óraadója. 1997 és 2002 között a veszprémi Napló (segéd)szerkesztője. 2002-től a magyar mint idegen nyelv lektora Zágrábban, 2008-tól docens a veszprémi PE Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karán, 2016–2018 között ugyanezen intézmény igazgatója. 2012 és 2018 között a Sziveri János Intézet vezetője. A veszprémi Ex Symposion egyik alapítója és szerkesztőségi tagja.

Irodalmi művek
További publikációk
Távolságmutató, esszék, Veszprém, 1996
Hősök, terek, tan., Veszprém, 2012
Eresszai észrevételek, Zenta, 2013
A viszonylagosság Mészöly Miklós regényeiben In: Tanulmányok. 19. évf., 1986., p. 83–100.
Planctus ante nescia: (Martinkó András: Az Ómagyar Mária-siralom hazai és európai tükörben) In: Tanulmányok. 23. évf. 1990., p. 145–147.
Életforma mint művészet: Tandori Dezső versnarrációja In: Tanulmányok. 23. évf. 1990., p. 127–141.
B. Szabó György Régi magyar irodalomtörténete a kezdetektől 1526-ig In: Tanulmányok. 23. évf. 1990., p. 167–170.
Közelmúltunk dokumentumai: (B. Szabó György: A tér és idő árnyékában) In: Új Symposion. 1990., p. 69.
Variációk halálra és kábítószerre
(Iskolakultúra. 3. évf. 1993. január., p. 56–57.)
Soft intellectual poetry : Háy János: Welcome in Africa
(Alföld. 44. évf. 1993. január., p. 84–86.)
Lexicon O. T.: Tolnai Ottó: Versek könyve
(Tiszatáj. 48. évf. 1994. április., p. 87–92.)
Tiszteletkörök egy Csikász-szobor körül In: Magyar Napló. 6. évf. 1994. augusztus, p. 18.
Regényes utazás: Danilo Kisről
(Pannon Tükör. 1. évf. 1995., p. 8–10.)
Beke Ince Kristóf és a hazai alsófokú oktatás ügye In: Balatonalmádi és Vörösberény története – Tanulmányok. 1995., p. 270–315.
V. élet: Géczi János: 21 Rovinj
(Kalligram. 9. évf. 1996. május, p. 77–81.)
Androgin: Ladik Katalin költészetéről In: Kalligram. 11. évf. 1998. május., p. 58–62.
Kívül: Végel László Exterritórium című kötetéről
(Élet és Irodalom. 45. évf. 2001. április 6., p. 25.)
A madarak ideje – Györgydeák György alkotásairól
(Kortárs. 47. évf. 2003. szeptember., p. 17.)
Fiume a magyar népi emlékezetben In: Fiume és a magyar kultúra – Művelődéstörténeti tanulmányok. 2004., p. 51–59.
Az Adria Tolnai Ottó költészetében, különös tekintettel a Balkáni babérra In: Tolnai-symposion – tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. 2004., p. 49–69.
Jadran u pjesništvu Ottóa Tolnaija
(Kjiževna Republika. 3. évf. 2005., p. 169–175. )
Kívül In: Végel-symposion – tanulmányok Végel László műveiről. 2005., p. 136–140.
Amikor a hóhért akasztják: Egy posztmodern gesztus és fordítói utóélete
(Jelenkor. 49. évf. 2006. április., p. 383–387.)
A tábornok fordított távcsövében: Tolnai Ottó: Ómama egy rotterdami gengszterfilmben. Regény versekből
(Jelenkor. 50. évf. 2007. november., p. 1214–1218.)
Mapiranje egzila u Muzeju bezuvjetne predaje Dubravke Ugrešić
(Fluminensia. 20. évf. 2008/1., p. 117–138. )
Rétegek: Györgydeák György alkotói világáról
(Indián fiú és apja. 2009., p. 3–30.)
Azonosságkérdések és kultúraköziség: az elbeszélt esemény Miroslav Krleža Filip Latinovicz hazatérése és Ivan Slamnig Bátorságunk jobbik fele című regényében In: Regények, médiumok, kultúrák: A harmadik veszprémi regénykollokvium. 2010., p. 459–469.
A „valódi” arc megalkotottsága: Az őszinteség retorikája Sinkó Ervin Egy regény regénye, Sütő András Anyám könnyű álmot ígér és Esterházy Péter Javított kiadás című regényében In: Alteregó. Alakmások - hamismások - heteronimák. 2010., pp. 135–147.
Muzealizáció és identitás Dubravka Ugrešić: A feltétel nélküli kapituláció múzeuma című regényében In: Társadalmak, nyelvek, kultúrák. 2011., p. 128–143.
Az enumeráció mint az identitás problematizálásának alakzata a posztmodern narrációban
(Kultúra, nemzet, identitás: VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. 2011.)
Életrajzok kereszteződési pontja. Irena Vrkljan: Marina, avagy az életrajzról. In: Filológiai közlöny. 58. évf. 2012. 2.sz., p. 132–149.
Szerkesztői jegyzet In: Filológiai közlöny. 58. évf. 2012. 2.sz., p. 109–110.
Meg így: A látható város az Egy makró emlékirataiban
(Ex Symposion. 2012. 80. sz., p. 45–48.)
A szerző, az elbeszélő és a hős narratív identitásának létesítése a posztmodern önéletrajzi diskurzusban In: „Gagyog, s ragyog” (Magyar irodalom közép-európai kontextusban). 2012., p. 85–110.
"álom, ébrenlét, élet, halál": Domonkos István: A kitömött madár
(Híd. 76. évf. 2012. február., p. 47–60.)
Akhilleusz pajzsának peremén: A városi tér bejárása mint az elbeszélt azonosság létesítése Dragan Velikić A Domaszewsky-dosszié című regényében In: Topos. 1. évf. 2013. 1.sz., p. 63–72.
A feltételesség szépsége: Az identitásképzés módozatai Dragan Velikić Domaszewsky-dosszié című regényében In: Komparatív irodalmi, nyelvészeti és művelődéstörténeti tanulmányok. 2013., p. 43–59.
„én (én, mint Én)”: Szabadulásgyakorlatok a „költői én”-be zártságtól
(Tiszatáj. 68. évf. 2014. január., p. 76–83.)
A cél nélküli keresés narratívája Krasznahorkai László Az utolsó farkas című regényében In: Esemény és költészet: Az irodalomértés kortárs horizontjai a magyar és a nemzetközi tudományosságban. 2014., p. 244–251.
Egy folyóirat-publikáció pillanata: Koncz István A Tisza partján című versének első közlése: Híd, 1986. 7–8. In: Mozgalom, kultúraformálás, irodalmi gondolkodás – Tanulmányok a Híd történetéből. 2014., p. 194–200.
A Palicsi-tó mint kulturális toposz Tolnai Ottó műveiben In: Topos. 1. évf. 2004., p. 47–54.
Határon kívül?: Sziveri Vajdaságon kívüli recepciója In: Sikoly. 10. évf. 2014., p. 31–37.
Paradicsommadarak ‒ Az idegenség mintázatai Neven Ušumovič rövidprózájában
(Műhely. 37. évf. 2014. május., p. 108–110.)
Nyelvjátékok Vénusz ajkán: Varga Imre: Játék Vénusz dombján
(Műhely. 38. évf. 2015. 4. sz., p. 59–60. )
Körültekintő jelenlét: Tarján Tamás: Szemmagasságban. Olvasásírások
(Műhely. 38. évf. 2015. 3. sz., p. 67–69.)
Műfaji és mediális közvetítettség Tolnai Ottó Ómama egy rotterdami gengszterfilmben című versciklusában
(Filológiai közlöny 61. évf. 2015. 1. sz., p. 84–94.)
Referencialitás és fikció, esemény és narratív megelőzöttség horvát, magyar és szerb posztmodern regényekben In: Párhuzamok, történetek. 2016., p. 173–181.
„Legfőbb művemet fű alá viszem”: A Sziveri János-hagyaték megőrzésének és feltárásának kérdései
(Tempevölgy. 8. évf. 2016. 4. sz., p. 89–92.)
A semmit mondás változatai és jelentései Tolnai Ottó árvacsáth verseiben
(Iskolakultúra. 26. évf. 2016. november., p. 82–87.)
Hrvatski književni horizont u časopisu Új Symposion od 1965 do 1972 In: Od početaka do danas – 120 godina kroatistika u Budimpešti 2016., p. 361–368.
Térképzetek, térképzések, deterritorializáció az Új Symposion folyóirat első szerkesztői nemzedékénél (1965–1971)
(Partitúra. 11. évf. 2016. 1. sz., p. 37–46.)
A folytatásos regény műfaji sajátosságai és jelentősége az Új Symposion folyóirat első szerkesztői nemzedékénél
(Helikon. 62. évf. 2016. március., p. 425–436.)
„ja (ja kao Ja): O pjesništvu Jánosa Sziverija In: Tajna kratkog života. 2017., p. 159–185.
Problems of Genre and Mediality in Ottó Tolnai’s poem ’Old Mother’ (Ómama) In: Genres et indentité dans la tradition littéraire européenne. 2017., p. 233–243.
Az újvidéki Új Symposion folyóirat első szerkesztői nemzedékének többközpontú irodalom- és kultúrafelfogása In: Transzkulturalizmus és bilingvizmus a közép-európai irodalmakban. 2018., p. 23–31.
„történetére, mint egy légyfogóra, ráragadnak a különféle történetek” – Utószó In: A hatalom(nélküliség) horizontja. 2018., p. 361–371.
Prevođenje i kulturni identitet časopisa Új Symposion u prvim godinama izlaženja (1965-1971)
(Književna istorija. 50. évf. 2018. 164. sz., p. 125–134.)
Küldetés, kószálás, bejárás: A Szeméremékszerek körül In: Laboratorija TOLNAI laboratórium. 2019., p. 43–50.
Folyóiratok és az avantgárd mozgalmak: a Ma, a Zenit és az Út / Časopisi i avangardni pokreti: Ma, Zenit i Út In: Из историје српско-мађарских културних веза. 2 : Szerb-magyar kulturális kapcsolatok történetéből. 2019., p. 135–148.
Az elbeszélésmód sajátosságai és az Adria toposza Tolnai Ottó Világítótorony eladó – Festettvízpróza című utazáskönyvében In: Kötelezők emelt szinten Ballassitól Borbély Szilárdig. 2019., p. 247–262.
Tolnai Ottó Krik ruže (1988) című, szerb nyelven írt verseskötetének nyelvi és kulturális beágyazottsága
(Transzkulturalizmus és bilingvizmus / Transkulturalizmus a bilingvizmus. 2019., p. 167–181.)
Symposion-interjúk: Szépirodalom, tanúságtétel, irodalomtörténeti forrás?
([Szét]tördelt hagyományok : Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban. 2019., p. 10–23.)
Jugoszláviai magyar irodalom-tankönyvek és az irodalmi kánon In: A kánonok többszólamúsága. 2019., p. 133–147.
Műfordítás és kulturális identitás az Új Symposion folyóiratban
(Partitúra. 14. évf. 2019. 1.sz., p. 65–80. )
Egy folyóirat-publikáció pillanata: Symposion, 1963. február 7
(Műhely. 2019. 5-6. sz., p. 99–102.)
Belső fordítások: Tolnai Ottó verseinek horvát, szerb és szlovén műfordításairól. In: Forrás. 52. évf. 2020. június., p. 29–42.
Az Új Symposion műfajai In: „Szél el ne hordja...” : Cicelle-konferenciák, 2012–2019., p. 102–110.
A személyes és közösségi azonosság, az önéletrajziság és regényszerűség kérdései Végel László Temetetlen múltunk című művében In: Szenvedélyek, formák, vallomások – Írások Szávai János 80. születésnapjára. 2020., p. 127–137.
A hanyatlás rései: Cholnoky Jenő-szövegnyomok Tolnai Ottó írásművészetében
(Séd. 6. évf. 2020. 3. sz., p. 24.)
Emlékversek, Veszprém, 1994
Szakirodalom az alkotóról
Tisztelet az el nem kötelezetteknek (Ladányi István – Eresszai észrevételek)
Szerző
Új dimenziók (Ladányi István: Hősök, terek: Identitáskérdések és térproblémák közép‐európai regényekben)
Szerző
Ladányi István: Hősök, terek. Identitáskérdések és térproblémák közép-európai regényekben