Van még szabad hely

Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékére az idén is 30 hallgatót vehettek fel: 19-et állami költségen, 11-et önköltséges alapon. Beszélgetés dr. Láncz Irénnel, az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tanszékvezetőjével.

Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékére az idén is 30 hallgatót vehettek fel: 19-et állami költségen, 11-et önköltséges alapon. A korábbi években mintha többen lettek volna. Ezúttal huszonhatan jelentkeztek, közülük huszonkettőt vettek fel. Tehát az őszi pályázati időszakban még nyolc hallgatót vehetnek fel. Összesen 100 pontot lehetett elérni: a jelentkezők 40-et hozhattak magukkal, a felvételi vizsgán pedig 60 pontot kaphattak. A jelöltek nyelvészetből és irodalomból felvételiztek, írásbeli és szóbeli is volt, 15-15 pontot lehetett mindegyiken összegyűjteni.

– Más tanszékekhez képest nem túl jók az eredmények. Azt is mondhatnám, csalódott vagyok – nyilatkozta dr. Láncz Irén, egyetemi rendes tanár, tanszékvezető. – A legjobb eredmény 84,46 pont volt, és sajnos, voltak, akik csak 50 körül teljesítettek. Abból a 10 jelöltből, akit én vizsgáztattam, egyre mondhatom azt, hogy jól szerepelt a vizsgán. A többiek olyan dolgokat nem tudnak, amelyeket még az általános iskolában meg kellett volna tanulniuk. Ezt azért merem állítani, mert mi szervezzük az anyanyelvi versenyt, mi készítjük a teszteket, szóval, ismerem a tananyagot, és tudom, mi az, amit tudniuk kellene az érettségizett fiataloknak. A nálam vizsgázóktól megkérdeztem, miért nem tudják az anyagot, és azt mondták, grammatikát a középiskolában alig tanítottak. A tanárok jobban szeretnek irodalmat tanítani. Viszont a részeredményekből látható, hogy irodalomból sem mindenki készült fel jól a felvételire. A korábbi évekhez képest rosszabbak az eredmények. A nem megfelelő előtudás többeknek gondot okozhat további tanulmányaik során, ugyanis építünk arra, amit a középiskolában tanítottak, vagy kellett volna tanítani. 

De azért a tanszéken mégsem állhat meg az élet. Úgy tudom, folyamatban van a tanítási program akkreditációja.

– A felsőoktatási intézmények és programjaik akkreditálása az idén ősszel kezdődik. A Kar a második időszakot, tehát a márciusit választotta. Programjaink elkészültek, és készen van az akkreditácihoz szükséges anyag legnagyobb része is, és már át is adtuk az Univerzitásnak. Ha hibát találnak benne, akkor lesz lehetőségünk javításra, még mielőtt az akkreditációs bizottsághoz kerülne. Február végéig el kell készítenünk a még hiányzó részeket. Sok adat és kimutatás kell a hallgatók előmeneteléről, ezt még nem készítettük el. A Kar jelenlegi technikai felszerelése nem is teszi lehetővé, hogy könnyen áttekintsük a hallgatókkal kapcsolatban szükséges adatokat. Nem rendelkezünk ugyanis olyan szoftverrel, melynek segítségével egy-két gombnyomásra megjelenik az összes idevágó adat. Az Univerzitáson is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, mert nemcsak nálunk nincsenek meg a szükséges műszaki feltételek, hanem más karokon sem. Éppen ezért egy egységes rendszer létrehozását tervezik. Talán lesz is belőle valami. És ha igen, akkor tudjuk majd mi is kitölteni a táblázatokat.

Tudtommal modulok bevezetését tervezték. Ez most hol tart? 

– Volt egy olyan tanrendünk, amely modulokat tartalmazott, ezt a változatot azonban a kari tanács nem fogadta el. Nemcsak a miénket nem fogadták el, hanem a többi tanszékét sem. Az akkreditáció ugyanis sokba kerül. 180 000 dinár egy program (modul) akkreditálása, és ha akkreditálják, akkor még 25 000-et kell fizetni. Egyelőre nem tudjuk, ki vállalja majd a költségek fedezését. Tehát egy alapstúdiumi programunk van, amelybe bekerült minden tantárgy, amelyet a modulokba terveztünk. Kétféle választható tantárgyuk lesz hallgatóinknak a következő iskolaévtől: kötelezően és szabadon választhatók. Azt is meghatároztuk, hogy melyik szemeszterben mely tárgyak közül választhatnak. A módosított tanrend szerint tanulnak majd a harmadéves hallgatók is, akik egy korábbi változat szerint kezdték tanulmányaikat.

Elkészült a mesterképzés programja is.

– Ennek akkreditációjára szintén márciusban kerül sor. Egységes programmal indulunk, vagyis a tervezett irodalmi és nyelvészeti modult megszüntettük, de végül is a hallgatók ugyanazokat a tárgyakat tanulják majd, mint a modulos változatban. Úgy tudjuk, szeptember 1-jén írja ki az Univerzitás a pályázatot. Ha így lesz, akkor október 1-jén megkezdhetjük a mesterképzést. Már tavaly is volt pályázatunk, jelentkezők is voltak, de februárban nem akartuk kezdeni a tanévet. Tulajdonképpen azt vártuk, hogy eldőljön, kiegyenlítik-e a régi rendszer szerint diplomáltak státusát a mesterképzést végzettekével. A Szerb Parlamentnek kellett volna döntenie, de mint tudjuk, a kérdést még most sem tűzték napirendre. Remélem, azok, akik tavaly jelentkeztek, nem gondolták meg magukat, és ismét jelentkezni fognak. A közelmúltban diplomáltak közül is többen jelezték, hogy folytatják tanulmányaikat.

És a doktori programmal mi a helyzet?

– A doktori program majd a következő iskolaévben készül. Alakult egy kari bizottság, amely majd felvázolja, hogy milyen lehetne a doktori képzés. Egyelőre annyit mondhatok, hogy lesz irodalmi és nyelvészeti program is. A doktori iskola 3 éves lesz.

Úgy tudom, az alapstúdium is tovább fog tartani. Ez igaz?

– A Karon a 4+1-es modellt fogadtuk el, tehát az alapstúdium továbbra is négy éves lesz, a 4 év elvégzése után tanári és bölcsészdiplomát kapnak a hallgatók, az egy éves mesterképzés elvégzése után pedig okleveles bölcsészek lesznek a hallgatók. A bolognai folyamathoz való igazodásnak azt kellett volna eredményeznie, hogy összhangba hozzuk a felsőoktatás rendszerét az európaival. Nem ez történt, ugyanis a törvény nemcsak a 3+2-es, hanem a 4+1-es modell választására is lehetőséget ad. Mi az utóbbit választottuk. Ami nem biztos, hogy a legjobb megoldás, hiszen Nyugat-Európában és Magyarországon is csak akkor engedik be a jelöltet a tanterembe, magyarán akkor kaphat tanári diplomát, ha legalább öt évet tanult az egyetemen. Tehát a tanárképzés csak nálunk négy éves. Sőt, állítólag Magyaroroszágon még fél évvel meghosszabbítják a tanárképzést. A régi program szerint 2010-ig diplomálhatnak a hallgatók. Aki addig nem fejezi be tanulmányait, át kell térnie az új programra.

A Tanszék több rendes tanára nyugdíjba megy. Sikerült-e megoldani az utánpótlás kérdését?

– A tantárgyakat le tudtuk fedni, azaz meg tudjuk oldani tanításukat. Vannak tanársegédeink is, akik a gyakorlatokat vezetik, s ha ledoktorálnak és tanári kinevezésük is lesz, előadásokat is tarthatnak. Addig azonban néhány tantárgyból csak gyakorlati órákat tervezhettünk. Az elmúlt években egy tanársegéd-gyakornokot vettünk fel, és októbertől két lektorunk is lesz. Egy időben nem vehettünk fel fiatal munkatársakat, pedig volt szabad munkahely a tanszéken, ugyanis több kolléga nyugdíjba vonult. Az egyetemi rendes tanár nyugállományba vonulásakor két asszisztenst lehetett volna felvenni. Mivel ezt nem tették lehetővé, nem fiatalíthattuk a tanszéket. Pedig volt jónéhány tehetséges hallgatónk, akit jó lett volna itt tartanunk. Az előírások szerint a jövőben is lesznek tanársegédek az egyetemeken, de a gyakorlatokat azok is vezethetik, akik a doktori stúdiumokon tanulnak, meg jelenleg azok is, akik a magiszteri fokozaton tanulnak. Velük 1 éves munkaszerződést köt a Kar. Most van folyamatban egy pályázatunk, irodalomelméleti és irodalomtörténeti tárgyak gyakorlatainak vezetésére veszünk fel egy munkatársat. De mint említettem, ha majd doktori stúdiumunk is lesz, a doktoranduszok is tarthatják a gyakorlati órákat.