Skip to main content

Filozófus, a Filozófiai és Társadalomelméleti Intézet (Belgrádi Egyetem) munkatársa. Doktori tanulmányait az Újvidéki Egyetemen, illetve a párizsi EHESS-en végezte, posztdoktori tanulmányait a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität keretében végezte. Temerinben él. Írásai angol, francia, német, szlovén, szerb/horvát és magyar nyelven jelentek meg. Könyvei: Vakító gépezetek (Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2013), Vreme, svest i kompleksnost (IFDT - IKZS, Beograd / Novi Sad, 2018), Slepilo i kapital (Karpos, Beograd, 2018). Egy további könyv társszerzője, illetve öt könyv (társ)szerkesztője.

További publikációk
Losoncz Márk – Sipos Balázs: A tudás az intézményben – Jean-François Lyotard A posztmodern állapotának 40. évfordulóján
(Híd. 2019/8., p. 18–46.)
„Hagyományul a beavatatlan” – Hamvas Béla újraolvasása
(Híd. 2018/3., p. 63–88.)
„Markus Gabriel ontológiai pluralizmusa”
(Híd. 2018/10., p. 75–93.)
„Vajdaságiság és etnikai politizálás – a szerbiai magyarság regionális önazonosságának kérdéséhez”. In. Losoncz Márk – Rácz Krisztina (szerk.) A vajdasági magyarok politikai eszmetörténete és önszerveződése (1989-1999)., p. 39–63..
„Merre tartasz, vajdasági magyar”?, In: Márk Losoncz (ed.) Ki vagy te, vajdasági magyar? Írások az identitásról és annak hiányáról., p. 124–168.
„…a párizsi levegő, ha nem is tesz szabaddá, szabadabbá igen…”.
(Híd. 2015/6., p. 115–121.)
„…mondanivalója nem egyszer vallomásba torkollott…”
(Híd. 2015/6., p. 115–121.)
„Az egész szakadkőművesség egy tanulási folyamat…”
(Híd. 2015/9–10., p. 136–145.)
„A gyógyulást az jelentette, amikor az álom elmaradt…”
(Híd. 2015/9–10., p. 146–156.)
Fenomenalnost ekonomskega in zaslepljivanje. In. Borec. 53., p. 174–190
Šta li će biti sa tobom, postjugoslovenski svete..? / Qu’est–ce que tu seras devenu, monde post–yougoslave…? / Was wird aus dir geworden sein, post–jugoslawische Welt …? / What will have become of you, post–Yugoslav world…?
(Anachronia. 13., p. 51–81.)
Macht und indifferente (Im)Potenz in Agambens Philosophie. In. Ž. Radinković et alii (ed.) Politiken des Lebens. Technik, Moral und Recht als institutionelle Gestalten der menschlichen Lebensform., p. 55–79.
Biopolitics (with Ádám Takács). In. Global Encyclopedia of Bioethics (ed. Henk ten Have).
Engagement against/for Secrecy
(Filozofija i društvo. 2016/2.)
Belgrade 1968 Protests and the Post-Evental Fidelity: Intellectual and Political Legacy of the 1968 Student Protests in Serbia
(Filozofija i društvo, 2019/1, p. 149–164. )
Connection. In. Philosophy Today. 2019/4., p. 903–913.
Újrealizmusok. In. Extrodaesia (szerk. Horváth Balázs). 2019., p. 61.
Újmaterializmusok. In. Extrodaesia (szerk. Horváth Balázs). 2019., p. 60.
Előszó .In. Extrodaesia (szerk. Horváth Balázs). 2019., p. 9–11.
„Zašto Holokaust i filozofija?”
(Holokaus i filozofija. 2018., p. 5–13.)
Realizmusok – a viszonytól a kapcsolatig
(Ex Symposion. 2018/1., p. 75–80.)
Derrida és a komplexitás valósága
(Helikon. 2018/4., p. 466–477.)
Fenomenologije prazne intencionalnosti
(Filozofska istraživanja. 2017/3., p. 529–544.)
Hiperaktivnost kao pasivnost. In. Angažman: uvod u studije angažovanosti., p. 146–149.
Az érték, az áru, a munka - és ellenségei (Balázs Gáborral)
(Elidegenedés és emancipáció - Tanulmányok Karl Marxról (szerk. Marosán Bence Péter))
Šta je istorijska singularnost? Pojmovne dileme i izazovi
(Arche. 2015/3., p. 301–223.)
Éric Fassin: La pensée de/et la politique au-delà des alternatives insatisfaisantes
(Filozofija i društvo. 2014/4., p. 191–200.)
Pojam želje u Levinasovoj filozofiji
(Treći program. 2020/3., p. 156–163.)
Badiou és a költészet igazsága
(Tiszatáj. 2013. január, p. 87–91.)
Töredékek az anarchizmusról
(Ex Symposion. 2013/1., p. 38–44.)
Čvorovi između fašizma, post-fašizma i neoliberalizma (Losoncz Alpárral)
(Novi Plamen 6 (1–2)., p. 245–254.)
Odbijanje rada – od pohvale lenjosti do strukturalne kritike
(Stvar. 2013/5., p. 152–165.)
Koji će se subjekt boriti protiv asubjektivnosti? – pozicije subjekta u marksizmu
(Čemu. 2013/1–2., p. 19–30.)
Bergsonov pojam percepcije
(Arche. 2012/3., p. 129–140.)
Kritika lajkujućeg uma. In. Stvar. 2012/3., p. 93–107.
A lájkoló ész kritikája
(Kalligram. 2012/10., p. 82–90.)
A mindennapi én Descartes filozófiájában
(Különbség. 2011/10., p. 93–117.)
Svakidašnje ja u Dekartovoj filozofiji
(Treći program. 2011/1., p. 152–173.)
Filmesztétikák a némaság akarásától a hangmessianizmusig
(Ex Symposion. 2010/2., p. 29–34.)
Kant, identitet i Aufklärung
(Sintezis. 2008/1., p. 83–94.)
Nedostatak političkog nihilizma
(Stvar. 2009/1., p. 13–19.)
Szakirodalom az alkotóról
Egy eljövendő filozófus
Szerző
Esélyek. Losoncz Márk: Vakító gépezetek, Jelenkor.
Szerző
Újbaloldali gondolatok : Losoncz Márk: Vakító gépezetek.
Szerző
„Senki nem lehet fény önmaga számára” – Losoncz Márk: Vakító gépezetek című könyvéről
Szerző
A fennállóból való kilépés útvonalai, Losoncz Márk: Vakító gépezetek. Forum, Újvidék, 2013.
Szerző
Vreme, svest i kompleksnost. In. Politika.
Interjúk
De te fabula narratur. Gyalog a baloldalon Losoncz Márk filozófussal. In. EX Symposion
Szerző
A lájkoló ész kritikusa, Az első kötetes filozófus, Losoncz Márk. In. VajdaságMa portál. 2014. február 1.
Ez a lassú csak az új gyors. Nem elvont utópiákra, hanem reális utópiákra van szükségünk – Beszélgetés Losoncz Márkkal. In. Új Művészet. 2020. április 10.