Skip to main content
Lovas Ildikó profilképe

Lovas Ildikó

író
kritikus
szerkesztő
műfordító
1967. augusztus 18.

Lovas Ildikó 1967. augusztus 18-án született Szabadkán. 1986-ban beiratkozott az Újvidéki Egyetem Bölcsésztudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékére, ahol 1991-ben diplomázott. Végzettségét tekintve magyar nyelv és irodalom szakos tanár. 1987-ben elnyerte az Újvidéki Televízió ösztöndíját. 1991-től az Újvidéki Televízió szabadkai stúdiójának külmunkatársa, ahol 1993-tól állandó munkaviszonyban dolgozott. A Jelen-lét című kulturális magazin, a Napjaink közéleti magazin művelődési adásainak munkatársa, több ifjúsági műsor szerkesztője. 1995-től a Magyar Szó napilap művelődési rovatának állományban lévő újságírója, amely újság kulturális mellékletének, a Kilátónak 1993-tól állandó munkatársa. 1997/1998-ban Bosa Milićević Közgazdasági Szakközépiskolában magyar nyelvet és irodalmat tanított. 1998-tól 2008-ig az Üzenet folyóirat főszerkesztője. Szerkesztése alatt a folyóirat elérhetővé vált az interneten, a szerkesztőséget pedig több irodalmi rendezvényre hívták meg más folyóiratokkal együtt és önálló estekre. 1998-tól 2003-ig a Városi Könyvesházban irodalmi szervező volt, majd a Szabadkai Városi Könyvtár szerkesztőjeként kezdett dolgozni. 2009 óta a Híd című folyóirat főmunkatársa. 2018-ban részt vett az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális melléklet vajdasági létrehozásában és megjelentetésében, ugyanettől az évtől kezdődően a VM4K (Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ) koordinátora.

Közéleti tevékenységének főbb állomásai Szabadka város művelődési tanácsos pozíciója 2003 és 2010 között (egyebek között tevékenységéhez köthető a Raichle Ferenc-mellszobor, a Komor Marcell és Jakab Dezső-mellszobor, a Vermes Lajosról készült egész alakos szobor, a Szabadság madara című, 1956-nak emléket álló szobor felállítása; a nemzetközi gitárfesztivál elindítása (Guitar Open Festival); a Szabadkai Városi Könyvtár olvasótermének és palicsi fiókkönyvtárának a felújítása; a Raichle-palota felújítása; a Kosztolányi Dezső Színház állandó társulatának létrehozása; a Lifka Art Mozi létrehozása; a két intézmény székházának kialakítása az eredeti helyen, ott, ahol 1913-ban Lifka Sándor megnyitotta a város első moziját; a városi filharmónia megreformálása és Lányi Ernő nevének felvétele), 2010 és 2015 között pedig a Magyar Nemzeti Tanács kulturális tanácsos pozíciója (hozzá köthető az első, 2011-ben elfogadott Vajdasági magyar kulturális stratégia 2012–2018, amelynek máig meghatározó szerepe van a vajdasági magyar kulturális élet alakulásában; életre hívta a Gion Nándor irodalmi ösztöndíjat; kialakította – a szakmával való hosszú egyeztetés után – és a Magyar Nemzeti Tanács elé terjesztette a Vajdasági Magyar Nemzeti Színház koncepcióját, amelyet a testület el is fogadott 2011-ben; kezdeményezésére elkészült a magyar nemzeti közösség számára kiemelt jelentőségű intézmények listája 2010-ben; közbenjárásának köszönhető Petőfi Sándor egész alakos szobrának felállítása Óbecsén 2012-ben; kidolgozta a délvidéki magyarság 1944–1945-ös mártíriumának emlékére állított csúrogi emlékműkomplexum szimbolikus üzenetének koncepcióját 2013-ban; eszmei ötletadója volt a Gimnazista című egész alakos és a fiatal Kosztolányi Dezsőt ábrázoló szobor felállításának Szabadkán 2014-ben; nevéhez fűződik a szabadkai Szentháromság-szobor eredeti helyére, a városháza elé történő visszahelyezése 2013–2016 között; indítványára került felállításra Sava Babić Palicshoz kötődő szerb–magyar műfordítónak, a belgrádi Hungarológiai Tanszék alapítójának emlékszobra Palicson 2019-ben; a vajdasági magyar hivatásos színházak tájolási programjának kidolgozása; a Tanyaszínház tájolásának kiterjesztése a Bánságra; a Zentai Magyar Kamaraszínház állandó társulatának létrehozása 2013-ban; a Magyar Nemzeti Tanács intézményes bekapcsolása az aracsi pusztatemplom magyar kulturális örökségként való megóvásába – konferencia és MNT-döntés 2013-ban; a Magyar Nemzeti Tanács bekapcsolása a szabadkai zsinagóga magyar kulturális örökségként való állagmegóvásába, teljes körű felújításába, ezzel párhuzamosan pedig a Szabadkai Zsinagóga Alapítvány városi szintű testületté való átalakítása és kibővítése, mégpedig a Magyar Nemzeti Tanács és a Szabadkai Zsidó Hitközség bevonásával 2014-ben; a Bányai János Irodalmi Alapítvány létrehozása, az Emlékház és Kutatóhely elképzelésének kidolgozása 2015-ben). 

Írásai 1978 óta jelennek meg, számos novellaantológiában szerepel egy-egy alkotása. Művei az elmúlt évtizedekben szerb nyelven megjelent magyar szerzők antológiájának mindegyikében szerepelnek. Önálló, saját alkotásai mellett műfordításai is színesítik a vajdasági magyar és szerbiai közösség kultúráját.

Számos, a kortárs magyar novellisztikát bemutató idegen nyelvű antológiában is olvashatók írásai, néhány közülük: Vzvalovano Blatno jezero (Ljubljana, 2003, Študentska založba) című szlovén, a Scrittori ungheresi allo specchio (Róma, 2003, Carocci Kiadó) című olasz–magyar és a német nyelven megjelent Neue Frauen Lesebuch – Ungarische Schriftstelleinnen (Berlin, 2009, HuBook) című antológiában.

Idegen nyelven, fordításban megjelent művei: szerb nyelven: Via del Corso (Beograd, 1995); Španska nevesta (devojački, roman; Beograd, 2009); Kamenčić (roman; Beograd, 2012); német nyelven: Zugang Zur Adria James Bond in der Batschka (2008); bolgár nyelven: Izlaz na Adriatika Dzeims Bond i Backa (roman; Sofija, 2008); horvát nyelven: Izlaz na Jadran. James Bond u Bačkoj (roman; Zagreb, 2009); macedón nyelven: Шпанска невеста (Szkopje, 2014).

Egyéb alkotói tevékenysége. Műfordításai: Boško Krstić: Városháza, a szabadkai csoda (1999); Eva Grlić: Emlékezések (2000); Boško Krstić: A szecesszió Szabadkán (2002). Színházi bemutató: Spanyol menyasszony Urbán András rendezésében (Szabadka, 2014, Kosztolányi Dezső Színház). E-könyvei: Kijárat az Adriára. James Bond Bácskában (2008), Spanyol menyasszony (2010). Hangoskönyv: Španska nevesta Vedrana Božinović színművész tolmácsolásában (Szarajevó, 2018). Rádiójáték: A Kijárat az Adriára, avagy James Bond Bácskában című regénye tíz részből álló, 25 perces dramatizált hangjáték formájában került bemutatásra a Kossuth Rádióban 2009. január 5­–16. között, este 20.04 órai kezdettel. Felolvasta: Jordán Adél, rádióra alkalmazta: Németh Gábor, a hangfelvételt Tánczos Tamás készítette, zenéjét összeállította: Kakó Gyula. Szerkesztő-rendező: Zoltán Gábor. Előszó: az Élettől az életig a holokauszton át című kiadvány indító gondolatai A kis káder címmel (Újvidék–Szabadka, 2015, Forum Könyvkiadó – Szabadkai Zsidó Hitközség); Kosztolányi Dezső Édes Anna című könyvének előszava (Budapest, 2020, POKET zsebkönyv).

Kiadványok
Szómágia. In: Magyar Szó, 1993. június 5.
Szerző
Elolvasom
„Ha most megtudnám...“
(Magyar Szó, 2017. július 2.)

,,Ha most megtudnám...”

Böndör Pál: Finis, Forum Könyvkiadó, 2017

Böndör Pál Finis című, egybegyűjtött verseket tartalmazó kötetét darabokra vágja egy fotó.

A futó minden erejét – utolsó erejét, a verseny, a futás, a célbaérés akaratának fájdalmas erőfeszítését rögzítő pillanat. A fotó különböző évszámokkal, címekkel ismétlődik, amelyek korábbi kötetekre, időszakokra, költői periódusokra nyitják rá a könyv lapjait. Sokszor kellett végigpörgetni a könyvet, hogy az ember hihessen a szemének: ugyanaz a fotó, mert a ráírt szavak és évszámok megváltoztatták a képet. Megváltoztatták a benyomást.

Kapitány László elképzelése – amely alapján a könyvet Kapitány Attila megtervezte – Böndör Pál költészetéről váratlan állítást tett: a művészi erőfeszítés önmagában hordozza jutalmát és megsemmisülését: ugyanaz a fotó más szavakkal és évszámokkal más értelmet nyer, újat vagy egy régebbit, erre csak az olvasás és értelmezés adhat egy röpke időre választ, hogy aztán minden kezdődjön elölről – a valódi erőfeszítés, a művészi teljesítmény eredménye ez.

Az olvasónak – különösen, ha értő Utószó segíti a tájékozódásban – sokkal könnyebb dolga van, mint bármely kritikusnak, hivatásos olvasónak. Nem kell mást tennie, mint belefeledkezni a kötetbe. Egyébként is a költő dönt és az ő szavai, nem az őt és költészetét értelmező szavak. Azoknak is van súlyuk, de korántsem akkora, amekkorát az alkotó vállal azzal, hogy ír, aztán pedig az évtizedek verslenyomatát, akárha saját ujjlenyomatát, kötet lapjai közé préseli, megmutatva ezzel a mindenkori olvasónak azt, amit fontosnak tart. Nem véletlenül írtam ujjlenyomatot, ami nem változik sohasem, szemben a verslenyomattal. Bőrünket (ujjlenyomatostul) és életünket nem vethetjük le mint egy megunt ruhát, de verslenyomatokkal értelmezhetjük, mit ér a bőrünk és mit hordoz a (é)let(ünk) – eleai iskola és/vagy tanítvány.

Visszatérve az első mondatban ott hagyott futó fájó izmaihoz, az arcára rajzolódó kínhoz – végig kell futni a távot. Aki – esetünkben Böndör Pál költő – már nem fiatal, az tudja, hogy így van. Korábban talán hihette, hogy van választása, gyorsítani, félrenézni, megállni, inkább programozni, feladni... de az idő múlása megérttette vele, hogy a távot végig kell futni. És egy idő után elkezd ragaszkodni ehhez a tudáshoz, amit a pályán összeszedett; ebből a tudásból lett a finis, a maga többértelmű jelentésével.

A futó itt, ebben a pillanatban/könyvben találkozik a kötetben eddig megjelent, De próbálkozni lehet alcímmel. Mi lesz ebből a találkozásból? A fájó izmokkal, végső erejét megfeszítő futóval, akire a költő ráírja, hogy: de próbálkozni lehet. Nem fog célba érni? Hiszen mindannyian célba érünk a végén, ezért kell végig futni a távot, ahogyan a fényképen szereplő, testén, feje fölött a böndöri kötetcímekkel, évszámokkal átértelmezett futó teszi. Mi lesz tehát ebből a többszörös találkozásból, aminek eredménye felől a költő mégsem hagy kételyt.

Nagy verseskötet lett belőle, nagy versekkel. Azokon, akik nem emlékeznek a hangsúlyra, ahogyan ezt a szókapcsolatot tanítják, sajnos nem lehet segíteni, magukat fosztják meg az élménytől. Ugyanis minden irodalomnak vannak nagy versei, nagy kötetei. Megkerülhetetlenek. Fontosak. Többet fejeznek ki önnön üzenetüknél. Túlmutatnak azokon. A Finis ezek közé tartozik.

Nem az összefüggések vagy széttartások, vállalt versek és az opus újraértelmezései miatt, hanem azért, mert ebbe a vaskos kötetbe egybefogva látható, befogadható, olvasható, amit Böndör Pál tud a létezésről, a társadalmi viszonyokról, az egyéni és közéletről, az irodalmi létről, az egyén sokfajta kiszolgáltatottságáról, a játszmákról – amiket elsősorban önmagunkkal vívunk magunkért és ellenünkben –, hogy ne térjünk le az útról és ne térjünk el a tárgytól. A Finis pontos összefoglaló, aminek részleteit, kirakós darabjait, mozaikkockáit az egyéniből (élet) az általános felé (lét) feszítve írta szét korábbi köteteiben és kötetben eddig meg nem jelent verseiben finom-keserű iróniával.

Böndör Pál átható tekintetében sajnálatnak nyoma nincs. Kíméletlen? Igen, művészi kímletlenséggel beszél, pátosz nélkül, kicsinyesség nélkül, letisztítva önmagát szavaihoz. Lecsupaszítva önmagát soraihoz.

Szerző
Csillagok háborúja: a mi válaszunk Bata János kozmopolita kérdésére... In. Magyar Szó. 1996. november 9.
Szerző
A költő tágassága. In. Magyar Szó. 1993. július 10.
Szerző
Társtalanság és magány
(Üzenet. 1994/7–8.)
Szerző
Gondolatok egy ifjúsági regényről
(Új Symposion. 1988/273.)
Szerző
Szakirodalom az alkotóról
Becsület, bátorság, kímélet (Lovas Ildikó Rózsaketrec című regényéről)
Szerző
Pouka hrabrosti (Ildiko Lovaš: Kamenčić). In. E-novine (online)
Szabadkai érzelmek iskolája (Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony)
Szerző
Szubjektumképződés Lovas Ildikó műveiben. Részletek.
Szerző
Regény, nemcsak lányoknak (Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony. Lány, regény című művéről)
Szerző
A balkáni kémnő. In. Élet és Irodalom. 2005/22. szám.
Szerző
Lány, regény (Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony). In. Kritika. 2008/1., p. 22–24.
„Nekem megbocsát az Isten?" (Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony)
Szerző
Kijárat a regényre. (Lovas Ildikó: Kijárat az Adriára. James Bond Bácskában). In. Híd. 2006/1., p. 99–106.
Szerző
Lányregény és visszája. Léni és Leni könyve. A szabómagdaság jegyében. In. Író(k), könyv(ek), prózá(k) I–II. Forum, Újvidék. 2014–2015., p. 13–24.
Szerző
Szabadka irodalmi képe (Lovas Ildikó: A másik történet). In. Híd 1996/8–9., p. 682–685.
Szerző
A meglelt novella megtisztítása (Lovas Ildikó: Kalamáris)
Szerző
A város, ahol nem lehet beszélgetni (Lovas Ildikó: Meztelenül a történetben)
Szerző
A magányos tangótáncos szövegközi ténfergése (Lovas Ildikó: Meztelenül a történetben)
Szerző
Alkotás a háború idején (Lovas Ildikó: Kijárat az Adriára. James Bond Bácskában)
Szerző
Kezdetek és végek (Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony. Lány, regény)
Szerző
A Spanyol menyasszony életrajzi és nőtörténeti referenciakeretben
Szerző
Feljegyzések (Lovas Ildikó prózájáról, Szathmári István verséről). In. Magyar Szó. 1996. szeptember 14.
Szerző
Lovas Ildikó. In. A jugoszláviai magyar irodalom története. Újvidék. 2007., p. 267–268.
Szerző
Szerepek és szövegek között – Lovas Ildikó Spanyol menyasszony című regényéről
Szerző
„Kotorászni a múlt redőiben” (Lovas Ildikó: Rózsaketrec)
Spanyol ópium az állatkertben. Csáth Géza (és a feminizmus) mint kapcsolódási pont Lovas Ildikó Spanyol menyasszony című regénye, Szász János Ópium című filmje és az Éjszakai állatkert című novellaantológia között. In. Csáth-járó átjáró. 2009., p. 119–126
Szerző
Vivisekcija ljubavi
Szerző
Kerek fenék, lapos has. In. Élet és Irodalom. 2014. október 31.
Szerző
Szemelvények a magyar irodalom utóbbi néhány évtizedének szerbiai recepciójából
Szerző
Lásátemíkántáre
Szerző
A változékony időjárás (Lovas Ildikó: A kis kavics)
Szerző
Az újra-feltalált beszéd (Lovas Ildikó: Meztelenül a történetben)
Megrekedt pillanatok (Lovas Ildikó: Rózsaketrec)
Szerző
Színes tinták nélkül. In. Próbafüzet II. Szabadka. 1995., p. 136–138.
A városban. A mai jugoszláviai urbánus próza két szerzője: Lovas Ildikó és Szathmári István
„Miért kell csak sírnom és fáznom...” (Lovas Ildikó: Meztelenül a történetben). In. Próbafüzet III. Újvidék. 2003., p. 154–159.
Sikolyok és dörmögések (Lovas Ildikó: A kis kavics)
„Ne csak lakjunk, de éljünk is” (Lovas Ildikó: Kijárat az Adriára). In. Idegenség/érintettség. Magyar olvasókönyv 2. Szabadka. 2014., p. 112–113.
Málnaszörp és Halálos fegyver (Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony – lány, regény)
Szerző
(Lovas Ildikó: Kijárat az Adriára. James Bond Bácskában)
Szerző
Végül is a miénk ez a történet, nem? (Lovas Ildikó: A másik történet). In. Képes Ifjúság. 1997. június 18., p. 12–13.
Szerző
„Az én XX. századom” (Lovas Ildikó: Kijárat az Adriára)
Szerző
Magyar történelemtanárnő Leni Riefenstahl árnyékában
Szerző
Élet, habos torta (Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony)
Szerző
Kő a tükörben (Lovas Ildikó: Kalamáris). In. Műhely. 1994/5., p. 65–66.
Szerző
Elmebaj, szerzőség és nem/iség (v)iszonyai két kortárs magyar Csáth‐mítosz adaptációban
Szerző
A test tükörcserepei (Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony)
„A történetek tánca magányos tangó”. In. Műhely. 2002/5., p. 65–68.
Szerző
Kavics a gépezetben
Szerző
Lovas Ildikó irodalmi nyelve
Szerző
Lásátemíkántáre
Szerző
Tanga és történelem, avagy kis magyar epifánia
Szerző
Mesék romatikusokról, szadistákról. In Alföld. 2008/3., p. 97–102.
Szerző
Egy kultuszrombolási kísérlet(?)
Szerző
A változékony időjárás rosszul hat. In. Magyar Szó. 2010. december 11–12.
A magányos tangótáncos. In. Új Könyvpiac. 2001/1–2.
Szerző
(Lovas Ildikó: Meztelenül a történetben). In. Kritika. 2001/11., p. 33–34.
Szerző
Liliom és vér (Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony)
Szerző
A hely, ahol nem akar múlttá válni az idő
Krámer úrnak ellopták a kabátját? (Lovas Ildikó: A másik történet) (Túri Gábor fordítása). In. Üzenet. 1996/1–3., p. 111–114.
A hiba mint lehetőség (Lovas Ildikó: A kis kavics című regényéről). In. Kalligram. 2011/9., p. 13–14.
A kínnal telt ház
Egy szabadkai öltöztető üzenete (Lovas Ildikó: Via Del Corso)
Szerző
„de kellhet-e ma a tegnapi nap?”. In. Képes Ifjúság. 1994. november 20., p. 14–15.
Szerző
Flaubert papagájának felröppenése (Ildiko Lovaš: Via del Corso. Válogatta és fordította Vickó Árpád)
A kimondatlan poétikája – a néma érzelem
A kritika elhallgatása, a próza megszólalása (Lovas Ildikó: Kalamáris)
Szerző
Keletkezés, alakulás, változás. In. Symposion. 1996/7., p. 31–32.
Szerző
Tyúkkopasztás, angyalhajsza (Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony)
Tájkép sárgával. In. Népszabadság. 2001. április 28.
Aprógombok. In. Népszabadság. 2007. október 13.
Ön(re)konstrukció a történelem berkeiben
Térérzékelés – térteremtés. Posztmonarchia – közép-európaiság
Muskátli és háború
Történetek a Másik szemével
A vessző eddig hiányzott: lány, regény vs. lányregény
Két emlékező/önértelmező nő diskurzusa
Szerző
(Cs)áthajlások. Lovas Ildikó Spanyol menyasszony című regényének és Csáth Géza naplóinak kapcsolata
Szerző
„Te a miénk vagy” – Lovas Ildikó „nőíróságáról”
Szerző
Fél lábbal a történetben
Szerző
Kelyhek, tyúkok, liliomok
Padlás és alagsor
Szerző
Szabadkán és Újvidéken. In. Összetartozó neszek. Újvidék. 1997., p. 165–170.
Szerző
„Legyen bennünk egy nagy adag könnyedség”
Szerző
„Majd elleszel, mint Leni Riefenstahl”. In. Kalligram. 2011/9., p. 10–12.
A beéréshez közel. In. Szabad Hét Nap. 1996. április 4.
Szerző
Kétségek között. In. Hét Nap. 2005. november 30.
Szerző
Jelentés Szabadkáról. In. Üzenet. 1996/1–3., p. 115–117.
Szerző
Találkozás az Adrián. In. Magyar Szó. 2005, október 29–30.
Szerző
Rokonlelkek. In. Magyar Szó. 2007. augusztus 11–12.
Szerző
Egy másik könyv
A bácskai James Bond
Szerző
Kockásfüzet-filozófiák
Szerző
Két test között. A test természetes és/vagy kulturális értelmezése
Szerző
A másik történet. In. Műhely. 1997/5., p. 74–76.
Szerző
„A nyílvessző, amelyik célba talál...”
Interjúk
Az irodalomnak nem őszintének, hanem hitelesnek kell lennie (Lovas Ildikóval Molnár Krekity Olga beszélget)
Dátum
2013. június 13.
„Csak kopogunk a köveken...” (Lovas Ildikóval Berényi Emőke beszélget)
Szerző
„Nekem Szabadka a dolgom”. Beszélgetés Lovas Ildikóval
Spanyolmenyasszony (Interjú Lovas Ildikóval)
Szerző
„Az irodalmat veszem leginkább komolyan” (Beszélgetés Lovas Ildikóval Spanyol menyasszony című könyvéről)
Szerző
Nagy tűzhányók voltak bennem
Mi készül? (Interjú Lovas Ildikóval). In. Kalligram. 2011/9., p. 8–9.