Skip to main content

Mák Ferenc

művelődéstörténész
irodalomtörténész
bibliográfus
kritikus
szerkesztő
fordító
1956. március 16.

Pályáját 1979-ben Óbecsén, általános iskolai tanérként kezdi. 19800–1983 között – megszakításokkal – az újvidéki Magyar Szó újságírója és az Új Symposium szerkesztőségének a tagja. 1983–1985 között fordítói munkát végez folyóiratoknak – elsősorban a Létünknek és az Üzenetnek –, és az Újvidéki Televízió magyar szerkesztőségének. 1985–1988 között a szabadkai Városi Könyvtár a munkahelye, ahol a gyakorlati év után a Szentgyörgyi István vezette, Szabadka város bibliográfiája összeállításának előkészületi munkálataiban vesz részt. Emellett rendszeresen publikál a szabadkai Üzenet című folyóiratban és a 7 Nap című hetilapban. 1990–1992 között a Kecskeméten megjelenő Forrás szerkesztőségének a tagja. 1993–2006 között Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában a volt Jugoszlávia utódállamainak – Szerbia, Horvátország és Szlovénia – területi főosztályán dolgozik. 2007-től a zentai székhelyű Vajdasági Magyar Művelődési Intézet külső munkatársa, 2011–2015 között részt vesz a Délvidéki Magyar Mártírium 1944–1945 archívum létrehozásán, az Intézetben 2019-től a szlavóniai magyarság történetét kutatja. 2016 óta az irodalomtudományok doktora.

 

A Mák Ferenc által szerkesztett Délvidéki Soroló című hagyományfeltáró könyv-sorozat 2011-ben indult. Eddig megjelent kötetei:

1. Kanizsai Ferenc: Ifjabb Sóti Pál; Zenta – Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2011.

2. Draskóczy Ede: Bizonyítás egyszerű utakon; Zenta – Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2011.

3. Németh Ferenc: Ady vonzáskörében – Todor Manojlović Nagyvárad, Temesvár és Arad között 1907–1910; Zenta – Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2012.

4. Pogány Margit: Ami az életrajzokból kimaradt; Zenta – Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2013.

5. Bencz Mihály: Fehér sirály a Gyöngysziget felett; Zenta – Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2013.

6. Egy patrícius a titkok kapujában – Tanulmányok és dokumentumok Herczeg Ferenc születése 150. évfordulójának tiszteletére; Zenta – Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2014.

7. Féja Géza: Atyámfiai – Írások a bácskai magyarok sorsáról; Zenta – Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2018.

8. Veremidő – Magyarok a királyi Jugoszláviában (1918–1941) – Cikkek, tudósítások, helyzetjelentések a kisebbségi életről. A kötet anyagát válogatta, a jegyzeteket készítette és a bevezető tanulmányt írta Mák Ferenc; Zenta – Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2018.

További szerkesztések:

A koronakerület gondnoka – 100 éve született Gyetvai Péter kanonok, egyháztörténész; Péterréve, 2012.

Szabó József: A törökkanizsai kastélyparkok árnyékában; Zenta – Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2017.

Silling István: A kisbíró – Kupuszina élete a hirdetések tükrében (1953–1955); Zenta – Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2017.

Roginer Oszkár: A jugoszláviai magyar irodalom terei – A (poszt)jugoszláv magyar irodalom és a téralapú közösségi identitás-konstrukciók viszonya a sajtóban (1945–2010); Zenta – Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2018.

Németh István: Jusztika – Válogatott elbeszélések; Újvidék – Forum Könyvkiadó Intézet, 2018.

Bicskei Zoltán: A szív sorsa – A jazz és mi; Zenta – Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2018.

 

 

További publikációk
Egy száműzött, aki mindig velünk volt – Töprengések Bibó István szellemi arcképe előtt. In: Fenyvesi Ottó, Losoncz Alpár (szerk.): Ex – Évkönyv 1990. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1990.
A gondtalanság rémülete. In: Székely András Bertalan (szerk.): Barométer – Az ex – YU magyar közérzeti irodalom antológiája. Bim-bam, Thurzó Lajos Közművelődési Központ, Logos, Szabadka, Zenta, Tóthfalu, 1997.
Kanizsai Ferenc – Aki magányában siratta el egy szegény és boldogtalan ország pepitanadrágos hivatalnokait. In: Tari István (szerk.): A magyarkanizsai írótábor antológiája (2003–2007). Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény, Magyarkanizsa, 2008.
A történeti gondolkodás megújulása – Körültekintés és számvetés a mohácsi csata évfordulóján. In: Pastyik L., Vékony L., Hajvert Z., Szabó J., Németh F. (szerk): Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság Évkönyv 1., VMHT, Bajmok, 2010.
A makacs ákácok vidékén. Szenteleky Kornél kisebbségvédelmi programja – elfogadás és elutasítás
(Bárdi Nándor, Tóth Ágnes (szerk.): Egyén és közösség - Tanulmányok. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2012.)
„Ha valami nagy baj érne bennünket” – Aki látta ledőlni a tornyokat. Petrányi Ferenc apátplébános. In: A koronakerület gondnoka – 100 éve született Gyetvai Péter kanonok, egyháztörténész. Népkönyvtár - Óbecse, Péterréve, 2012.
A végtisztesség keresztjei – Mártírjaink 1944–1948. In: Szabó József (szerk.): Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság Évkönyv 3. Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesület, Bajmok, 2013.
Cziráky Imre. In: Szabó József (szerk.): Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság Évkönyv 3. Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesület, Bajmok, 2013.
Cziráky Imre. In: Horvátországi Magyarság, 2013/4. sz.
Látlak mindig, évek ezrén is – Bencz Mihály születésének 100. évfordulójára
(Bencz Mihály: Fehér sirály a Gyöngysziget felett. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2013. )
Óbecse bibliográfiája. In: Glässer Norbert (főszerk.): Óbecse a polgárosodás útján – Bečej na putu ka građanskom društvu. Óbecse Község, Óbecse, 2013.
A járásosztás bácskai vitái a Tisza mentén. In: Glässer Norbert (főszerk.): Óbecse a polgárosodás útján – Bečej na putu ka građanskom društvu. Óbecse Község, Óbecse, 2013.
Közszellemet alkotni és azt maradandólag fenntartani. In: Glässer Norbert (főszerk.): Óbecse a polgárosodás útján – Bečej na putu ka građanskom društvu. Óbecse Község, Óbecse, 2013.
Najádok a kobaltkék pusztaság felett – Leidenfrost Gyula, az Adria magyar kutatója. In: Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság Évkönyve 4. Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság, Topolya, 2014.
Régi fehértemplomi bibliotékák. In: Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesület Évkönyve 5. Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesület, Topolya, 2015.
Egy közös hazának vagyunk szabad polgárai – A fehértemplomi magyar sajtó. In: Besnyi Károly (szerk.): Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesület Évkönyv 6. Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesület, Topolya, 2016.
„Valami zsibong, valami forrong a népben”– Jeszenszky Ignác. In: Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesület Évkönyve 7. Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesület, Topolya, 2017.
A délvidéki tájak vándorai. In: Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesület Évkönyve 8. Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesület, Topolya, 2018.
Rákóczi emléke a bácskai irodalomban – Dömötör Pál ódái. In: Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság Évkönyve 9. Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság, Topolya, 2019.
„A mi arcunk már egyre keményebb” In: Mogyorósi Erika (szerk.): Múlt és jövő között – Csuka Zoltán 1901–1984. Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd, 1991.
Jámbor Pál párizsi emlékei. In: Békési I., Jankovics J., Kósa L., Nyerges J. (szerk): Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon I–III. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság – Scriptum Kft., Budapest, Szeged, 1993.
A délvidéki honismeret és a helytörténetírás kialakulása. In: Bárdi Nándor (szerk.): Források és stratégiák. A II.összehasonlító magyar kisebbségtörténeti szimpózium előadásai, Székelyudvarhely 1997. augusztus 21-22. Pro-Print Kiad., Csikszereda, 1999.
A szerb nemzetpolitika stratégiai célkitűzései és a Vajdaság, mint politikai probléma. In: Bárdi Nándor (szerk.): Globalizáció és nemzetépítés. Teleki László Alapítvány, Budapest, 1999.
Horvátország 1991–1999. In: Bárdi Nándor, Éger György (szerk.): Útkeresés és integráció – Válogatás a határon túli magyar érdekvédelmi szervezetek dokumentumaiból 1989–1999. Teleki László Alapítvány, Budapest, 2000.
Az új nemzeti politika és a HTMH (1989–1999): In: Hajduk Márta, Bagossy László (szerk.): Magyar világháló – A világban élő magyarok ezredévi üzenetei. Omis Kiadó, Budapest, 2001.
The Ideological Basis of the Southern Slav Agraroan Reform 1919–1941. In: Hungarian Minorities and Central Europe: Regionalism, National and Religious Identity, Pázmány Péter Catholic University Faculty of Humanities, Piliscsaba, 2001.
Ujlaki Kornél Dezső – A Drávaszög lelkiismerete, aki királydrámában ünnepelte a magyar hűséget. In: Acta Hungarica - Universitatis Essekiensis 1. J. J. Strossmayer Egyetem Bölcsészettudomány Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Eszék, 2008.
A Szent Korona legszebb gyöngye. In: Domonkos László: A kicserélt város - Fiume: volt és van. Unicus Kiadó, Budapest, 2010.
Az öreg halász és a magyar tenger. In: Garády Viktor: Régi dicsőségünk a tengermelléken. Pragma, Eszék, 2011.
A továbbélni-tudás forrásvidékén – Magyar sajtó a Délvidéken 1914–1944
(Paál Vince (szerk.): Magyar sajtószabadság és -szabályozás 1914–1989. Médiatudományi Intézet, Budapest, 2013.)
U mirisu lovora – O poeziji Eve Viole – A babér illatában. In: Eva Viola: Staro more – Az öreg tenger – Il vecchio mare. Art-Ars, Rijeka, 2013.
Befalazott gótika – A fiumei magyarokról. In: Cseke Péter (szerk.): Szigetek - szórványok a Kárpát-medencében és Észak-Amerikában. Korunk - Komp-Press, Kolozsvár, 2016.
Magyar politikai enciklopédia (címszavak). Polgári Magyarországért Alapítvány, Mathias Corvinus Collegium, Tihanyi Alapítvány, Budapest, 2019.
Díjak, ösztöndíjak
Szakirodalom az alkotóról
Jelek az élő irodalom térképén (Mák Ferenc: A magam iskolája). In: Üzenet, 1991/1. sz.
Szerző
„Rejtőzködő öntudat” (Mák Ferenc Fényességek titkai című könyvéről). In: Forrás, 1992/12. sz.
Szerző
Otthonunk e táj. In: Népújság, 2009. április 16.
Szerző
Vezérfonal eltitkolt történelmünk megismeréséhez. In: Temerini Újság, 2009. június 11.
Szerző
„Mert nem igaz, hogy mi, mai nemzedékek úgy születtünk, hogy előttünk itt nem volt semmi”. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2009/9. sz.
Szerző
Mi is az a Délvidék?
Szerző
Egy bibliográfia a Délvidékért. In: Bácsország, 54. sz. (2010)
Otthon a munkában – A Berzsenyi-díjas Mák Ferenc köszöntése
Szerző
Adalékok az egyház identitásmegtartó szerepéhez a Bácskában
A bácskai magyarság migrációtörténetéhez
Búcsú a „hűtlen fekete földtől”
Válaszok Trianon kérdéseire
Szerző

Válaszok Trianon kérdéseire

Mák Ferenc: Veremidő – Magyarok a királyi Jugoszláviában (1918–1941)

1920. június 4-ével, a trianoni békediktátum aláírásával, a délvidéki magyarság először került kisebbségi sorba. Ebben az új helyzetben, az SZHSZ Királyság egyik nemzeti kisebbségeként, a magyarság értelmiségének, politikai vezető rétegének egy sor olyan kérdést kellett feltennie, megvitatnia és megkeresnie rá a választ, amelyet a történelem során eddig sohasem.

Hogyan védje meg nemzeti identitását a délvidéki magyarság az új délszláv államban? Hogyan viszonyuljon a közösség az új államhoz? Miként szervezhető meg a magyar irodalom, sajtó, oktatás a kisebbségi lét keretei között? Mik a magyar ifjúság kilátásai a királyi Jugoszláviában? A felsoroltak csak néhány az akkori legégetőbb kérdések közül.

 

A fentiekre a délvidéki magyar értelmiség a két világháború között intenzíven kereste is a válaszokat. Napilapok, folyóiratok hasábjain, a nyilvánosság előtt fejtették ki javaslataikat, meglátásaikat. Ezen írások nem ismeretlenek a történelmünk iránt érdeklődők számára, hiszen számos eszmetörténeti munka feldolgozta már őket. A korabeli szövegeket teljes terjedelmükben elolvasni azonban leginkább csak gyakorló történészeknek volt szerencséjük. Mák Ferenc a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet gondozásában megjelent Veremidő – Magyarok a királyi Jugoszláviában (1918–1941) című kötetében ezekből a szövegekből ad közre egy terjedelmes válogatást.

A kötet korabeli vezércikkeket, vitairatokat, tudósításokat, helyzetjelentéseket, elemzéseket tartalmaz. Ezek olyan korabeli neves lapokból származnak, mint amilyen a Bácsmegyei Napló, a Hírlap, a Híd, a Reggeli Újság, a Kalangya, a Magyar Szemle vagy éppen a Magyar Kisebbség. Az írásokat a kor jeles délvidéki magyar újságírói, írói, közéleti személyiségei jegyezték, mint például Dettre János, Szenteleky Kornél, Csuka János, Gráber László és Lévay Endre. A szövegeket a szerző nyolc téma – a magyar kisebbség társadalmi-politikai helyzete, demográfia és népegészségügy, gazdasági élet, oktatásügy, egyházak, a helyi társadalom átalakulása, a magyar irodalom, közösségépítés – köré építi. A válogatást Mák Ferenc tanulmánya vezeti fel, és a kötetbe gyűjtött írások szerzőinek rövid életrajza zárja.

A Veremidőt elolvasva az első szó az elismerésé. Tiszteletet parancsol az a kutatómunka, amely megelőzte a könyv megszületését. A szerzőnek ugyanis több, mint két évtized sajtótermeinek legjavát kellett megvizsgálnia, hogy megjelenhessen ez a szöveggyűjtemény. De Mák Ferenc nemcsak összegyűjtötte a korabeli írásokat, hanem gondosan át is válogatta. Úgy kerültek be a különböző vezércikkek, tudósítások, vitairatok, hogy együtt egy átfogó képet nyújtsanak az olvasónak a királyi Jugoszlávia magyarságának helyzetéről. A végeredmény egy több, mint hatszáz oldalas kötet. Azok kedvéért, akiket eltántorítana a nagy terjedelem a könyvtől, tegyük hozzá, hogy a kötet nagyon olvasmányos, ugyanis a napi sajtóban megjelent írásokról van szó. Így a szövegek rövidek, tömörek és lényegre törőek, ahogy hajdanán a Bácsmegyei Naplóban vagy éppen a Hírlapban megjelentek.

 

A Veremidő számos eddig kevésbé ismert témát boncolgat. Többek között számos írás foglalkozik a 30-as évek magyar ifjúságának helyzetével. Betekintést kaphatunk az akkori ifjúsági szervezetek működésébe, megláthatjuk azt, hogy egy magyar fiatal milyen felsőoktatási intézmények közül választhatott a királyi Jugoszláviában, képet kapunk az akkori pályakezdő fiatalok gondjairól, miközben a szemünk előtt bontakozik ki a szabadkai Híd folyóirat köré épülő ifjúsági mozgalom. De külön érdemes kiemelni Tóth Bagi István Pusztulunk, veszünk… című 1935-ben megjelent tanulmányát is, amelyben a szerző különböző kimutatások alapján igyekezett a jugoszláviai magyarok egészségi állapotát felvázolni. Ez egy szomorú olvasmány, hiszen Tóth Bagi leírta, hogy húsz magyar többségű településen 1919 és 1932 között a csecsemőhalálozás 17,52 és 24,08 százalék között mozgott, minden ötödik magyar tuberkulózisban halt meg, és a jugoszláviai magyarság átlagéletkora mindösszesen 32 évet tett ki. Emellett az ország kisebbségeinek körében a magyarok vezették a betegségi statisztikákat többek között a vesebetegségek területén, amelynek oka a nagy fokú alkoholfogyasztás volt, valamint az idegbetegségek és az öngyilkosság adatai is a magyarság körében voltak a legmagasabbak. Továbbá megállapítja, hogy a születések száma egyharmadával csökkent, rohamosan megcsappant a házasságok száma és 15 040 magyar vándorolt ki külföldre 1918 és 1930 között. Tóth Bagi István végül megállapítja, hogy a magyarság lélekszáma egy emberöltő alatt 14 százalékkal fogyatkozott.

 

A fenti példák is bizonyítják, hogy milyen aktuális kérdéseket feszeget a könyv, mert sajnos a népességfogyás ma is ugyanúgy égető problémája közösségünknek, mint nyolcvan-kilencven évvel ezelőtt. Igaz, manapság a tuberkulózis vagy éppen a csecsemőhalandóság már nem tizedel bennünket, de az elvándorlás vagy éppen az öngyilkosságok magas száma sajnos ma is a mindennapjaink része. Korunk ifjúsága ma is felteszi a kérdést: melyik felsőoktatási intézményt válasszam? Ezért a békediktátum mélyreható következményeinek megértésében Mák Ferenc kötete fontos olvasmány, nem pusztán a történészeknek, a múlt iránt érdeklődőknek, hanem mindenkinek, aki szívén viseli a vajdasági magyarság sorsát, mert sok mai kérdésre is választ kaphatunk ebből a kötetből. Sokszor közösségünk egy-egy égető problémája kapcsán érdemes elolvasnunk, mit is írtak elődeink nyolcvan-kilencven évvel ezelőtt. Mák Ferenc érdeme, hogy ezeket az írásokat egy kötet formájában kézbe adta számunkra.