Mivel születésekor megszűnt a bácsújlaki tanyasi iskola, apja Tordán kapott tanítói állást, később az egész család Zentára került, ahol elvégezte a középiskolát. Zentán városházi hivatalnok volt. Harcolt a világháborúban, súlyos sérüléssel orosz fogságba került. Hazatérése után előbb rokkant munkanélküliként alkalmi munkákból élt, majd egy időben a hetente háromszor megjelenő Sentai Friss Újság felelős szerkesztője volt. A helyi mozit is ő üzemeltette. Korai halála a harctéren szerzett sérülésével magyarázható. 1925-ben megnyerte a szabadkai Napló tárcanovella-pályázatát, s ettől kezdve itt közölte a szegedi népiesek követőjeként írt anekdotikus történeteit.