Skip to main content

Penavin Olga

(szül:
Borsy Olga
)
néprajzkutató
nyelvész
egyetemi tanár

A fotó forrása: https://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/2983/Fenytores-8211-Emlekkonferencia-a-100-eve-szuletett-Penavin-Olga-tiszteletere.html

Az elemi iskolát, a leánygimnáziumot 1934-ben és a Bölcsészettudományi kar latin–magyar–olasz szakát 1940-ben szülővárosában végzi. 1956-ban Göttingenben a Die Sprache der ungarischen Bevölkerung der Batschka című disszertációjával a nyelvtudomány doktora címet szerez. 1940-ben és 1941-ben Debrecenben, 1941 és 1944 között Szabadkán a leánygimnáziumban, 1945 és 1947 között a gimnáziumban tanár. 1947-től 1957-ig főiskolai tanár Újvidéken, 1957 és 1984 között az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Tanszékének docense, egyetemi rendkívüli tanára, majd egyetemi rendes tanára.

2011 óta Penavin Olga palicsi házán emléktábla őrzi emlékét. Újvidéken utcát neveznek el róla. A Magyar Tanszéken az Egyetemi Nyelvészeti Napokat több ízben Penavin Olga tiszteletére tartják meg.

Szerkesztői munkásság
Egy fontos gyűjteményről
(Magyar Szó. 1993. február 20.)
Szerző
Veszendő értékeink nyomában
(Magyar Szó. 1998. január 31.)
Szerző
Magyar népballadák — szerbhorvát nyelven (Andraš David: Hej paun paune)
(Üzenet. 1981/4.)
Szerző
A népköltészet ismeretlen tájainak felderítése
(Üzenet. 1985/11.)
Szerző
Veszendő értékeink nyomában
(Magyar Szó. 1998. január 31.)
Szerző
Néprajzi komparatisztika
(Üzenet. 1986/6.)
Szerző
Két bánáti falu monográfiája
(Magyar Szó. 1991. augusztus 24.)
Szerző
Újszerű szövegvizsgálat
(Magyar Szó. 1994. szeptember 10.)
Szerző
Nyelvi megnyilatkozásaink
(Magyar Szó. 1998. január 10.)
Szerző
A nyelvi rendszerteremtés útjain
(Magyar Szó. 1998. december 12.)
Szerző
Újabb adalékok a Duna mente folklórjához
(Üzenet. 1982/4.)
Szerző
Az ember önkifejező eszköze
(Magyar Szó. 1983. február 26.)
Szerző
Különleges gyűjtemény
(Üzenet. 1995/1–3.)
Szerző
Vajdasági magyar néprajzi kalauz
(Hungarológiai Közlemények. 1979/41.)
Szerző
Bácskai magyar időjóslás. In. Magyar Szó. 1998. április 18.
Szerző
Örökhagyó szellemi ősünk. In. Magyar Szó. 1996. április 6.
Szerző
Önismeretünk gazdagítása (Tóth Ferenc: Topolya és környéke népballadái)
(Üzenet. 1982/3.)
Szerző
„Hogy lássák, hogyan éltünk, dolgoztunk” (Zabosné Geleta Piroska: Így zajlott az életem)
(Üzenet. 1985/10.)
Szerző
Temerin hagyományvilága
(Magyar Szó. 1997. július 12.)
Szerző
Források a Délvidék történetéhez
(Magyar Szó. 1998. március 21.)
Szerző
Szakirodalom az alkotóról
Penavin Olga: Szlavóniai (kórógyi) szótár
Szerző
Népköltészeti kutatómunkánk ünnepei
Szerző
Jugoszláviai magyar népmesék. In. Népszabadság. 1972. január 26.
Megélénkülő folklórkutatás (Penavin Olga: Jugoszláviai magyar népmesék)
Két gyűjtemény a jugoszláviai magyar népköltészetből
Szerző
„A szerémségi magyar szigetek nyelvé”-ről
Szerző
Üzenet a mai Szerémségből
Népmeséink. In. Bányai János: Könyv és kritika. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1973.
Szerző
Gyarapodó „Hagyományaink” (Szlavóniai hétköznapok)
Szerző
Szlavóniai hétköznapok. In. Etnographia. 1975/1.
Szerző
A szlavóniai magyarság enciklopédiája
Szerző
Egy nyelvészeti munka néprajzi tanulságai
Egy nagyszabású vállalkozás kezdete
Szerző
Penavin Olga–Matijevics Lajos–Mirnics Júlia: Bácstopolya és környéke földrajzi neveinek adattára
Szerző
Egy új balladagyűjteményünkről
Szerző
Új könyv földrajzi neveinkről
Szerző
Kórógyi (szlavóniai) népballadák
Szerző
Értékes balladakincs
Szerző
Egy jelentős tudományos vállalkozás befejezése. In. Misao / Gondolat. 1978. december 13.
Szerző
Új tájnyelvi atlaszunkról
Szerző
A népművészet szolgálatában
Penavin Olga: A jugoszláviai székelytelepek nyelvatlasza. In. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. 1981/1.
Szerző
Gazdagodó nyelvjáráskutatásunk
Újabb földrajzinév-adattárunk (Penavin Olga–Matijevics Lajos: Ada és környéke földrajzi neveinek adattára)
A szintézisteremtés könyve
Szerző
A vállalkozás beteljesítése (Penavin Olga: A nagy családszervezet Szlavóniában)
Kórógy néprajzi monográfiája
Monográfia a nagycsaládszervezetről
Szerző
Könyv a nagycsaládról
Szerző
Egy székely szórványlakosság nyelve. In. Irodalmi Újság. 1982/2.
Szerző
Jelen és múlt a bácskai helynevekben
Szerző
Amiről a nevek vallanak
Szerző
Változatos népi epika
Fontos új adalék népmeseképünkhöz
Népmesekutatásunk újabb gyűjteménye (Penavin Olga: Jugoszláviai magyar népmesék I‒II.)
Szerző
Jugoszláviai magyar népmesék. In. Helikon. 1985/1.
Szerző
Penavin Olga: Jugoszláviai magyar népmesék
Téren- és időnkívüliség
Szerző
Földrajzi neveink újabb gyűjteménye (Penavin Olga–Matijevics Lajos: Becse és környéke földrajzi neveinek adattára)
Népi szellemiségünk kiskátéja (Penavin Olga: Néprajzi tanulmányok)
Néprajzi örökségünkről
A szintézis felé
Szerző
Horgostól Sándoregyházáig, Padétól Kapornakig
Szerző
Az életpálya két állomása: Szlavónia és a Drávaszög
Szerző
A nyelvpedagógus
Földrajzinév-gyűjtésünk egy évtizede (Penavin Olga–Matijevics Lajos: Gombos [Bogojevo] földrajzi neveinek adattára)
Szerző
A nyelvi szintekről
Szerző
Nyelvművelő füzetek (Szeli István: Nyelvhasználatunk etikája; Penavin Olga: Nyelvjárás és köznyelv)
Szerző
Köszöntjük a 70 éves Penavin Olgát. In. Magyar Nyelv. 1988/2.
Szerző
Az év jeles napjai (Penavin Olga: Népi kalendárium)
Szerző
Penavin Olga: Bezdán földrajzi nevei; Penavin Olga–Kovács Endre: Doroszló földrajzi nevei
Szerző
A bánáti magyarok nyelvjárása
Szerző
Penavin Olga: Jugoszláviai magyar diakrón népmesegyűjtemény II.
Szerző
Nyelvészkonferencia - Penavin Olga tiszteletére
Penavin Olga tanárnő Kórógyon. In. Bányai János: Kisebbségi magyaróra. Tanulmányok, kritikák. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1996.
Szerző
Egy új balladagyűjteményünkről. In. Bori Imre: Krónikák írókról, könyvekről. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1999.
Szerző
Nyelvészeti iskolát teremtett hagyományainkból – a 85 éves Penavin Olgáról
Szerző
Búcsúzunk Penavin Olga tanárnőtől
Szerző
Penavin Olga Nyelvészeti Napok
Könyvek, írók, emberek. In. Herceg János: Összegyűjtött esszék, tanulmányok. 2. köt. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Belgrád, 2001.
Szerző
Penavin Olga hagyatékáról
Szerző
Most lenne 90 éves. Dr. Penavin Olga emlékezete
Szerző
Elolvasom
Penavin Olga
Szerző

Penavin Olga

A nyelvész, néprajzkutató, számtalan könyv szerzője, kritikus, pedagógus Debrecenben született, 1916. július 15-én, s Újvidéken távozott az élők sorából, 2001. október 15-én - Borsy Olgát, a második világháború éveiben hozzánk áthelyezett pedagógust, a szabadkai gimnázium magyar-latin szakos tanárnőjét a kollégája, Penavin Elemér vezette oltárhoz - 1989-ben megkapta a Szenteleky Kornél Irodalmi Díjat, 1996-ban a Győrffy István-emlékérmet - A Finnugor Tudományos Társaság tiszteletbeli tagja - Életének, gazdag életpályájának utolsó napjaiban ezt mondta: ,,Mindent megtettem, amit akartam' - Első néprajzi írása 1950-ben jelent meg Szlavóniai sziget-magyarság címen - Önvallomásából: ,,Tulajdonképpen munkánk az lenne, hogy bejárva a magyarlakta falvakat, felgyűjtenénk a még létező, de már pusztulásra ítélt népi kincseket...'
Dévavári Zoltán a születésnapján készített terjedelmes interjút Penavin Olgával, ezzel tisztelegve egy hihetetlenül gazdag életmű előtt. Meleg szavakkal köszöntötte az egyetemi tanárt és folkloristát - másként: nyelvészt, néprajzkutatót, kritikust, több könyv szerzőjét - ,,...aki tudományos kutatómunkája során sohasem törekedett arra, hogy látványos elméleteket alkosson a népi élet jelenségeiből, beérte a nehezebb, a kevésbé látványos munkával: adatokat gyűjtött népünk hétköznapjairól és ünnepeiről. åt köszöntjük tisztelettel és megbecsüléssel hetvenedik születésnapján, akinek - dr. Péter László szavaival - nem lehet eléggé hálás a magyar nyelvtudomány és néprajz, általában a hungarológia, határon innen és túl'.
Borsy Olga 1916. július 15-én született Debrecenben. Gyermekkoráról, első lépéseiről az életben annyit tudunk, amennyit az interjúk során elárult magáról. Sokáig tartózkodott szülővárosában, ahol az elemit végezte, majd a leánygimnáziumban tanult, s végül diplomát szerzett a böcsészettudományi kar latin-magyar-olasz szakán 1940-ben. Egy évig Debrecenben tanít. 1941-től 1944-ig a szabadkai leánygimnáziumban tanárkodik. A második világháború éveiben ugyanis az anyaországból pedagógusokat helyeztek át a visszacsatolt területek nagyobb városaiba, így Szabadkára is. Borsy Olga 1944-ben, az oroszok előrenyomulásának napjaiban nem hagyta el Szabadkát, Penavin Elemér matematikatanár oltárhoz vezette, s nálunk ragadt. Hamarosan megfogalmazta a programját, amely így hangzott: ,,Tulajdonképpen munkánk az lenne, hogy bejárva a magyarlakta falvakat, felgyűjtenénk a még létező, de már pusztulásra ítélt népi kincseket, termékeket, mint: épület, ruha, eszköz, foglalkozás, tánc, ének, mese stb. Lenne anyag bőven mit gyűjteni, csak el kellene már kezdenünk'. Penavin Borsy Olga elkezdte. Munkásságának első éveiben megfordul Szalatornyán (Stara Torinán), Horgoson, Vojlovicán, majd Baranyában és a Muravidéken, s mindenütt szenvedélyesen gyűjtöget. Miért vállalkozott erre a munkára?
Elmondta:
,,Elég későn kezdtem kutatással, tudományos munkával foglalkozni. Sohasem gondoltam arra, hogy ezt tegyem, a körülmények hozták magukkal a lehetőséget. De hogy nem vaktában alakultak így a dolgok, bizonyítja az is, hogy a népi kultúra iránti érdeklődés már kisgyerek korom óta bennem lappangott. Nagy érdeklődéssel lapozgattam, olvasgattam iskolai szünetekben a nyári rekkenő hőség elől menekülve a lefüggönyözött szoba hűvösében a Tolnai Világlexikonnak az afrikai, ázsiai népekkel foglalkozó köteteit. Később latin-magyar-olasz szakos egyetemi hallgató koromban a római régiségtan, a régi rómaiak életének, szokásainak, hitvilágának megismerése vonzott. Ezt bizonyítja szakdolgozatom is, mely a Vesta-szüzekről szólt. A Vesta-szüzek, mint tudjuk, Vestának, Kronosz és Rheia leányának, házi istennőjének papnői, akik az istennő jelképét, a szent tüzet őrizték a Fórumon emelt kerek templomban...'
Penavin Olga első néprajzi írása 1950-ben jelent meg (1956: Göttingen - a nyelvtudomány doktora (Die Sprache der ungarischen Bevölkerung der Batschka). 1947-től 1957-ig főiskolai tanár Újvidéken, 1957-től 1984-ig az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének docense, az egyetem rendes tanára, rendkívüli tanára, tanít, oktat, 1984-től nyugdíjas. 1989-ben megkapja a Szenteleky Kornél Irodalmi Díjat, 1996-ban a Győrffy István-emlékérmet. A Finnugor Tudományos Társaság levelező, a Magyar Nyelvtudományi és a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja.
Munkásságát, munkájának eredményeit egyetlenegy oldalon ismertetni lehetetlen vállalkozás. Penavin Olga elkészíti a Jugoszláviai Muravidék magyar tájnyelvi atlaszát, A jugoszláviai Baranya magyar tájnyelvi atlaszát. Földrajzi neveket gyűjt. Nagy vállalkozása volt a Szlavóniai (kórógyi) szótár elkészítése. Jelentős a Jugoszláviai magyar népmesék című gyűjteménye stb., stb. Leggyakrabban a ,,szent helyen', a szlavóniai Kórógyon fordult meg, ahol a magyarok a reformáció kezdete óta fennmaradt XVI. századi nyelven beszélnek.
Fontos elmondani azt, hogy Penavin Olga néprajzi tanulmányai, gyűjteményei végérvényesen megdöntik azt az állítást, hogy a térség magyarságának nem volt és ma sincs említésre méltó népköltészete. Penavin Olga gazdag örökséget hagyott ránk s életének utolsó napjaiban ezt mondta: ,,Mindent megtettem, amit akartam...'
Hozzátesszük: talán többet is!

Penavin Olga emléktáblája előtt
Szerző
Penavin Olga gyűjtőútjai a Muravidéken
Szerző
Penavin Olga és a Csűry-iskola
Penavin Olga néprajzi tárgyú írásai (A néprajzi leírás és a társadalomnéprajz kérdései)
Szerző
Változó szókincs – Penavin Olga nyomában
Szerző
Penavin Olga és a nyelvjáráskutatás a jugoszláviai magyar kultúra kontextusában
Szőke Anna (szerk): Fénytörés. Kiss Lajos Néprajzi Társaság, Kishegyes, 2019.
Interjúk
Tízéves a Magyar Tanszék
Szerző
A népélet kutatója
Szerző
Tudós és pedagógus
Teremtő együttélés
Nem fenyegetnek aszályos esztendők
Szerző
A nyelv és a humanizmus szolgálatában
Embernek lenni
Múltból lehet jövőt építeni
Szerző
Mindent megtettem, amit akartam
Szerző
Díjak, ösztöndíjak
Tagságok
Tiszteletbeli tag
1972
Tiszteletbeli tag
1972
Levelező tag
1972