Skip to main content

Sándor Laura

(szül:)
képzőművész

25 évig Csantavéren élt. Középfokú tanulmányait Szabadkán a Politechnikai iskolában végezte, nyomdaipari tervező (design) szakon, majd Szegeden szerzett képábrázoló és képgrafikus diplomát a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Rajz- és Művészettörténet Tanszékén. Sokat utazott. A látott épületek, utcarészletek hatottak rá. Ezeket ábrázolja különböző technikákkal. Képei falusi és városi tájakat, épületeket mutatnak be, melyeken élő szereplő, erős színek és árnyékok nélkül jelennek meg a képzőművész környezetének jelenetei. Próbál rámutatni a látvány értékére. Célja, hogy a képek nyugalmat árasszanak. Megmutassák a környék stagnálását. A konstrukció, az épületek és a kompozíció szerkezete foglalkoztatja. Festményein kevés színt használ. Grafikusként iszonyodik a kirívó, erős színektől. Célja, hogy minél jobban hanyagolja őket. Jobban érdekli a textúra, a vonalak ritmusa. Ezeket helyezi minél hatásosabb kompozícióba. A látvány leegyszerűsített. Az egyenes vonalakból felépített tájak, a zárt színek és formák, az ember nélküli életképek nem a láthatót, hanem egy hangulatot, a láthatatlant mutatják. Az épületeit helyezi olyan szituációkba, hogy ők legyenek a szereplők. A vajdasági táj egy-egy szituációját szimbolizálják. A kísérletezés jellemző rá, ezért a technikája vegyes, csak a témája állandó. Keveri az akvarellt, az akrilt és a kollázst. A grafikái kisebb méretűek. Inkább épületrészleteket ábrázolnak. Ezek ugyancsak az egyszerűségről, a nyugalomról szólnak. Az alkotó a képkivágást módosítja úgy, hogy az legyen a legizgalmasabb. Ez erősen hat a grafikák, rajzok többi elemére.