
Silling István
Az általános iskolát szülőhelyén, a gépészeti technikumot (1969) Zomborban, a Tanárképző Főiskola magyar–szerb szakát (1973) Szabadkán végzi. Ezt követően az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Tanszékén diplomázik 1978-ban. 1983-ban a nyelvtudomány magisztere, 1999-ben a nyelvtudomány doktora lesz, disszertációjának címe: Vajdasági magyar archaikus népi imádságok nyelvi aspektusai. Gazdag életpályáját tisztviselőként kezdi a kupuszinai földműves-szövetkezetben. 1976-tól tíz éven át magyartanár az apatini gimnáziumban, kisegítő tanár a szilágyi és a kupuszinai általános iskolában. 1986 és 1995 között a zombori Történelmi Levéltár munkatársa, majd az Újvidéki Egyetem zombori Tanítóképző Karának asszisztense, docense, 2003-tól egyetem rendkívüli tanára. 2006-tól az Újvidéki Egyetem szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán tanít, 2008-tól egyetemi rendes tanár.
Sok évig tagja volt a debreceni Néprajzi Látóhatár című periodika kiadó tanácsának, az Acta Ethnologica Danubiana (Komárom, Szlovákia) folyóirat nemzetközi szerkesztőbizottságának, tagja az Ethnographia, a Magyar Néprajzi Társaság szakfolyóirata tanácsadó testületének, a szabadkai Oktatás és Nevelés című pedagógiai szakfolyóirat kiadó tanácsának, a Bácsország – Vajdasági honismereti szemle szerkesztőbizottságának. A Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság Kiskönyvtára Néprajz, folklór, népköltészet-köteteinek a szerkesztője. A Kupuszinai Füzetek sorozat megalapítója és szerkesztője. 1996 és 1999 között az Illyés Alapítvány Vajdasági Alkuratóriumának szakági bizottsági tagja, majd az Illyés Közalapítvány Vajdasági Alkuratóriumának oktatással megbízott tagja (1999–2002). 2006-tól az Újvidéki Egyetem Szenátusa Társadalom- és Humántudományi Szaktanácsának tagja. 2012-től 2016-ig a Magyar Szó Lapkiadó Kft. Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének tagja, 2014 és 2018 között a Szekeres László Alapítvány Hitélet szaktestületének tagja.
2012-től nyugdíjas.