Skip to main content

Szabó Frigyes

helytörténész

Az általános iskolát Kishomokon és Martonoson, a mezőgazdasági középiskolát (1967) Adán és Kanizsán végzi. Az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Tanszékének levelező hallgatója. 1967-tól 1969-ig munkás, raktáros a horgosi mezőgazdasági birtokon. 1970 és 1973 között munkás a kanizsai üvegházban. 1973-tól 1975-ig tisztviselő Velebiten. 1975 és 1978 között a kanizsai könyvtár munkatársa. 1976-tól 1979-ig a könyvtári munka mellett a helyi mozivállalat, majd a horgosi Művelődési Ház, 1979 és 2008 között a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézet igazgatója.

Kiadványok
Szakirodalom az alkotóról
A királydinnyés homok mégis termőre fordult. In. Új Kanizsai Újság. 2006. október 26.
Szerző
Szabálytalan interjú. In. Magyar Szó. 2006. november 9.
Szabó Frigyes: A királydinnyés homokban. In. Ethnica. 2007/2.
Szerző
A királydinnyés homokban. In. Új Kanizsai Újság. 2007. június 28.
Szerző
Elolvasom
A második szülőfalu. A Martonosról elszármazottak kedvéért a faluban megismétlik Szabó Frigyes legújabb könyvének bemutatóját
Szerző

A második szülőfalu

A Martonosról elszármazottak kedvéért a faluban megismétlik Szabó Frigyes legújabb könyvének bemutatóját

A templombúcsú alkalmából ötödízben megtartott martonosi falunap programjának kiemelkedő eseménye volt Szabó Frigyes Martonos könyve című, exkluzív kiadásban, régi és új fotókkal illusztrált, mintegy ötszáz oldalon megjelent könyvének bemutatója. A Kultúrotthon zsúfolásig telt termében a könyvet dr. Klamár Zoltán etnológus-muzeológus, a könyv zárszavának írója méltatta, majd a szerző olvasott fel belőle szemelvényeket.

A hatéves gyűjtőmunka eredményeként számos olyan adat került napvilágra a könyv jóvoltából, amelyekről a helybeliek többségének sem volt tudomása. Szabó Frigyes, aki első, a szülőfalujáról, Kishomokról írt A királydinnyés homokban című könyvének nyomán fogott hozzá a Martonos könyve megírásához, mintegy 130 adatközlőre talált a faluban, akik elmondása alapján 2009. június 21-ével bezárólag egy lakossági, népességi leltárt tudott összegyűjteni könyvében. Közöttük a ma Magyarkanizsán élő Nagy szül. Csonka Mária a rangidős, de a szerző munkáját Sarnyai szül. Bagi Mária, a falu élő lexikona, azután Vinkó Zsámboki szül. Pálinkás Etelka, Vladimir Grubanov, Domán szül. Kiss Julianna, Holló Mihály és Pakai Valéria is nagyban segítették.

A könyv bevezető írása, a Nyárfasirató kapcsán az író elmondta, hogy a falu jelképének számító három nyárfa közül 2003-ban a zivatar egyet kidöntött, amiről a falubeliek azonnal értesítették. Ez volt az a pillanat, amikor a könyv megírása mellett döntött. Szorgos helybeli asszonyok jóvoltából a kidőlt fa helyére új jegenyefa-csemete került. A szerző egyébként Martonost is szülőfalujának tekinti, hiszen tizenegy éves koráig élt Kishomokon, majd Martonos volt az, amelyik felnevelte és az életre bocsátotta.

A bemutatón és a másnap délelőtti búcsúban nagyon sok könyv gazdára talált. Az 1200 dináros árat mindenki méltányosnak találta a gyönyörű kiadványért, ami a szabadkai Grafoprodukt szakembereit dicséri.

A Martonosról elszármazottakra való tekintettel szeptember 26-án még egy könyvbemutatót tartanak a faluban. Ezúttal azt a mintegy kétszáz embert várják a Nyugdíjas otthonba, akiknek valamikori martonosiként Szabó Frigyes a nyomára bukkant. Magyarkanizsán október 23-án tartják a könyvbemutatót és A királydinnyés homokban című könyvhöz hasonlóan a Martonos könyve Szegeden is bemutatkozik majd valamikor november folyamán, hiszen sokan élnek a határon túl is az egykori martonosiak közül.

Ne fújja be nyomunkat a szél!. In. 7 Nap. 2010. november 10.
Szerző