Skip to main content

Szenteleky Kornél

költő
író
szerkesztő
műfordító
orvos

A család 1898-ban költözik Zomborba, Szenteleky Kornél itt jár iskolába, itt tesz gimnáziumi érettségit (1911). 1916-ban Pesten szerez orvosi oklevelet. Praxisát Garán kezdi, és Ószivácon (1920) folytaja. Pesten az Új Idők és Kiss József lapja, A Hét közli recenzióit, cikkeit, novelláit és Kesergő szerelem (1918) című regényét. Második irodalmi indulása is Kiss Józsefhez kötődik, egykori pártfogójának halálára ír nekrológot a Bácsmegyei Naplóba (1922). Ettől kezdve Szenteleky egyre aktívabb résztvevője a konstituálódó jugoszláviai magyar irodalmi életnek, melynek szervezője. Szerkesztésében jelennek meg a legfontosabb irodalmi mellékletek, lapok (Vajdasági írás, A Mi Irodalmunk, Kalangya) és az első vajdasági magyar novellaantológia (Ákácok alatt, 1933). Kezdeményezője az intézményes magyar könyvkiadásnak. Tüdőbajban hal meg. Tiszteletére 1934-ben Nagybecskereken, 1937-ben Szivácon, 1943-ban Zomborban próbálkoznak Irodalmi és Művészeti Társaság létrehozásával. 1971-től Szivácon Szenteleky Napok címmel irodalmi rendezvényt tartanak. 1972-ben létrehozták a Szenteleky Kornél Irodalmi Díjat, amit az irodalom szervezésében, népszerűsítése terén kimagasló tevékenységet folytatóknak ítélnek oda. Az 1990-es években a Fehér Ferenc Könyvbarátok Köre az általános iskolás diákok számára Szenteleky Írótábort szervez. Emlékét pécsi szülőházán és sziváci lakóházán emléktábla, a helyi művelődési otthonban emlékszoba őrzi.

Szerkesztői munkásság
Fordításkötetek
Baudelaire a Vajdaságban. In. Szenteleky Kornél: Új életformák felé. Egybegyűjtött tanulmányok, kritikák, cikkek. 1922–1930. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1999.
A Mindent legyűrő fiatalság köntöse. In. Szenteleky Kornél: Egybegyűjtött tanulmányok, kritikák, cikkek II. (1931–1933). Drámák. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 2000.
Tűzharang. In. Szenteleky Kornél: Egybegyűjtött tanulmányok, kritikák, cikkek II. (1931–1933). Drámák. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 2000.
Darvas Gábor: Mindent megfontoltam és meggondoltam. In. Szenteleky Kornél: Új lehetőségek – Új kötelességek. Egybegyűjtött tanulmányok, kritikák, cikkek II. (1931–1933)/Drámák. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 2000.
Das Hemd des glücklichen Menschen. In. Szenteleky Kornél: Új lehetőségek – új kötelességek. Egybegyűjtött tanulmányok, kritikák, cikkek II. (1931–1933). Drámák. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 2000.
Fekete Lajos legújabb könyve. In. Szenteleky Kornél: Új lehetőségek – új kötelességek. Egybegyűjtött tanulmányok, kritikák, cikkek II. (1931–1933). Drámák. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 2000.
Huszár Sándor új versei. In. Szenteleky Kornél: Új lehetőségek – új kötelességek. Egybegyűjtött tanulmányok, kritikák, cikkek II. (1931–1933). Drámák. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 2000.
Milkó Izidor új könyvei. In. Szenteleky Kornél: Új életformák felé. Egybegyűjtött tanulmányok, kritikák, cikkek. 1922–1930. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1999.
Milkó Izidor. In. Szenteleky Kornél: Új lehetőségek – új kötelességek. Egybegyűjtött tanulmányok, kritikák, cikkek II. (1931–1933). Drámák. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 2000.
Munk Artúr: A hinterland. In. Szenteleky Kornél: Új lehetőségek – új kötelességek. Egybegyűjtött tanulmányok, kritikák, cikkek II. (1931–1933). Drámák. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 2000.
A vármegyeház kapujából. In. Szenteleky Kornél: Új lehetőségek – új kötelességek. Egybegyűjtött tanulmányok, kritikák, cikkek II. (1931–1933). Drámák. Forum Könyvkiadó Intézet, 2000.
Das Hemd des glücklichen Menschen
(Reggeli Újság. 1932. február 28.)
Gergely Boriska: Mesék. In. Szenteleky Kornél: Új életformák felé. Egybegyűjtött tanulmányok, kritikák, cikkek. 1922–1930. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1999.
Szakirodalom az alkotóról
Szenteleky Kornél. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1994.
Szerző
A muszáj-Herkules. Tanulmányok Szenteleky Kornélról és műveiről
Szerző
Bazsalikom. In. Bácsmegyei Napló. 1927. december 9.
Szerző
Elolvasom
Bazsalikom

Aszlányi Károly: BAZSALIKOM
Modern szerb költők antológiája. Debreczeni József és Szenteleki Kornél fordításában.

Vojiszláv Ilitytől, aki talán az első «modern» szerb költő, egészen a legújabb nemzedékig minden jelentős névvel megismertet ez a gyüjtemény. Délszláv viszonylatban egészen új értelmet nyer a «modern líra» fogalma. A mai modernség külső, inkább alaki megnyilvánulásai egybeesnek náluk a nemzeti líra első jelentős feleszmélésével. Ilyenformán friss, hamvas, sajátos ízek keverednek benne a modern szó-konyha legraffináltabb ínyencségeivel. Költőik nagyrésze tehát szabadjára engedi formaérzékét és bőven csillapítja a korban gyökerező ujságszomját - de merészségét egészséges és természetes keretek között tartja az a friss, eredeti délszláv mentalitás, amellyel a költészet terén most találkozhatunk először. Ez a mentalitás mintha az orosznak egy érdekes, fiatal mellékhajtása lenne; főleg érzésbeli affinitások mutatják ezt; formai sajátosságaik már önállóbbak. Többségben borongó, melankólikus érzésvilágúak; de újabb kísérletezőik ügyes formai ötleteikkel, csípős, egészséges szellemükkel és miniatür-munkákra való hajlamosságukkal az orosztól elütő, máris jellegzetessé fejlődött új érzésvilágot képviselnek.

Jován Ducsity, akiben a szerb líra legkultúráltabb képviselőjét látják honfitársai, valóban keveset őrzött meg népének nyers, sajátos lelkéből. Teljesen nyugati kultúrájú, csiszolt nyelvű művész, aki feloldotta ősi fanyar boruját, lecsitította és megnemesítette azt és végeredményben a tökéletességre vitte azt az irányt, amely Radicsevity után a szerb líra elnyugatosítását tűzte ki célul és általános értékeket alkotott. Ez iránynak két zászlóvivőjén: Ilityen és Ducsityon kívül Rájity, Rákity, Sántity és Stefánovity a nevesebb képviselői. Ez a tábor hatalmas lendülettel tette meg a hosszú útat Ility még erősen népi gyökerű, behavazott bánatától Ducsity európai, szubtilis érzéseiig. Az újabbak teljesen szakítottak ezzel az irányzattal és részben lázasan vetették magukat az individuum ama rejtekeire, amelyeket az új század világított be; másrészt bünbűnóan tértek vissza a szerb földhöz, mely azután egészen eredeti szellemmel sugározta be őket. Az előbbiek koravén, érzékenykedő, bizonyos értelemben dekadens költészetet produkálnak, mint Ujevity - az utóbbiak frissek, merészek és szélsőséges gúnyolódásra hajlanak. (Tyurcsin.) Végeredményben mind a mai kor keresztjét hurcolják és egyöntetűen szakítanak a szerb költészetben addig igen nagy szerepet játszó l'art pour l'art-szellemmel. Deszánka Makszimovity és még két nő: Markovity és Szpiridonovity természetes naivitásukban még nem értek meg a reprezentatív kötetben való szereplésre; inkább a hűség kedvéért kerültek oda néhány férfitársukkal együtt. Az egészen erős tehetségek közé tartozik Szima Pandurovity. Ő a ma gyermeke, a roggyant máé, nem reménytelenül harcos, mint Ady, hanem tétlenül reménykedő, mint a legtöbb impresszionista. A Sötétség dalá-ban tiszta, tömör költészetet ad; egyike a kötet legszebb verseinek. Csodálatosan tiszta, kristályos derűt csillogtat Crnyánszki különösen Élet című versében, amely már régebben megjelent magyarul. Perovity, Petkovity, Petrovity és főleg Manojlovity a természet szőnyegét teregetik himnikus lázban, tipikus képviselői az oroszos iránynak, aranyosan csillogó képeik, meseittas képzeletük és paraszti nehézkességük révén. A jugoszláv líra három-négy jellegzetes iránya között ha nem is a legeredetibb, de kétségkívül ma még a legértékesebb ez az irány; amivel szemben a Vojiszláv Ilityé mintha már elfakult lenne, a moderneké pedig még meg nem ért. De viszont a modernebb irányok termelik bőségesebben az egyéniségeket, elsősorban a már említett Crnyánszkit, Tyurcsint, Ujevityet, Pandurovityot, és Vaszilyevet, akiknél talán még ígéretesebb Zsárkó Vaszilyevity, az «Ucca fájdalma» ciklus szerzője. Némi rimbaudi hatás nem takarhatja el erős eredetiségét, amely már a fejlődés stádiumában is komoly értékeket produkál.

Mindent összevetve: Debreczeni József és Szenteleki Kornél, a két bácskai poéta a szerb lírai termés összegyüjtésével és átültetésével korántsem udvariassági aktust végzett; éppen akkora szolgálatot tett a magyar olvasónak és szemlélődőnek, mint a szerb irodalomnak, amelynek útját egyengette nyugat felé. A fordítás nem volt könnyű munka; a szerb szókincs nagyobb öröm, semmint errefelé gondolnók; azután az egymástól távoleső korok és irányok költészetét híven visszaadni átlagmunkával nem lehet. A fordítók munkáján meglátszik, hogy ismerik a szerb irodalmat, másrészt magyar nyelvkészségük lehetővé tette, hogy hű és pontos képet nyujtsanak a délszláv líra egy nagyobb fejlődési szakaszának sajátosságairól; ennél többet pedig nem is nyujthat egy antológia.

A fény felgyúl és ellobog. In. Bácsmegyei Napló. 1929. augusztus 4.
Szenteleky Kornél. In. Vajdasági Írás. 1929/8–9.
Szerző
Elolvasom
Szenteleky Kornél: Isola Bella
Szerző

Szenteleky Kornél: Isola Bella (Erdélyi Szépmíves céh, Kolozsvár).

Nincsenek különösebben megjegyzendő hibái. Ügyesen, csinosan, hangulatosan megírt szerelmi történet zenével, kalanddal, kétszeres csábítással. S a horizonton egy szenvelgő kékharisnya éretlen marxi ábrándjai, mely ábrándok szerencsére még robbanás előtt belevesznek az egyedül boldogító és leghatásosabban férjszerző anyaságba. A regény stílusa finom és formás, s a történet mellékvonalait sok ötlet és megfigyelés teszi gazdaggá. Általában a mese lepörgetésében sokkal több a raffinement és lendület, mint amennyi fölény és lendület van magában a mesében.

Szenteleky Kornél Isola Bellája. In. Szirmai Károly: Szavak estéje. Válogatott tanulmányok, bírálatok és irodalompolitikai cikkek. Szirmai Társaság és Archívumok, St. Gallen, Stuttgart, Sydney, 1978.
Szerző
Szenteleky Kornél emlékének. In. Szirmai Károly: Szavak estéje. Válogatott tanulmányok, bírálatok és irodalompolitikai cikkek. Szirmai Társaság és Archívumok, St. Gallen, Stuttgart, Sydney, 1978.
Szerző
Szenteleky Kornél és a Kalangya. In. Szirmai Károly: Szavak estéje. Válogatott tanulmányok, bírálatok és irodalompolitikai cikkek. Szirmai Társaság és Archívumok, St. Gallen, Stuttgart, Sydney, 1978.
Szerző
Látogatás Szenteleky Kornélnál Szivácon. In. Szirmai Károly: Szavak estéje. Válogatott tanulmányok, bírálatok és irodalompolitikai cikkek. Szirmai Társaság és Archívumok, St. Gallen, Stuttgart, Sydney, 1978.
Szerző
Látogatás Szenteleky Kornélnál. In. Németh László: Kiadatlan tanulmányok I. Magvető, Budapest, 1968.
Elolvasom
Szenteleky Kornél
Szerző

Kázmér Ernő: SZENTELEKY KORNÉL
(1893–1933)

Emlékezetembe idézem Szenteleky Kornél vékony alakját, sápadt arcát, amint ismeretségünk tizenöt éve alatt, időről-időre elémbukkant. 1917 nyarán ismerkedtünk össze, régen volt, de most úgy emlékszem rá, mintha tegnap lett volna. «A Hét»-ben jelentek meg akkor írásai: érzelmesen finom krónikák, franciás szemléletű irodalmi lejegyzések, néhány friss lobbanékonyságú rövid novella, majd egy regény, a «Kesergő szerelem», amelynek hőse, Lengváry, tüdőbajos volt. «A tüdőm beteg, érzem, hogy tüdőbajom van. Arcoba vagy Nervibe küld majd az orvos, ha megvizsgál, számlálgatni fogom sápadt napjaimat, kövér párnák között fekszem a napon s úgy halok meg, mint Revíczky Gyula vagy Petőfi Zoltán.» Akkor még nem tudtuk hogy a közöttünk járó, szükszavú fiatal orvosíró maga is tüdőbeteg és azt sem tudhattuk, hogy az eljövendő esztendők ennek a melankólikus írói műszerekkel dolgozó bácskai fiatalembernek a magyar szellemterület déli csücskében komoly missziót jelölnek ki, harcosabbat, jelentősebbet azoknál a költőknél, akiknek csendes elmúlásáról regényhősén át fantáziált.

A forradalomutáni idők a régi bácskai családból származó írót (családi neve Sztankovics volt), aki anyai ágon a költő Kisfaludy-családdal volt rokon, hazasodorták és egy álmos, kókasztó melegtől égő bácskai faluban, Stari-Sivácan (Ószivác) lett körorvos. Bácska magyar irodalmi élete akkor alélt volt és az a nagyszerű lendület, ami a század elején Kosztolányit, Somlyó Zoltánt, a tragikus véget ért Csáth Gézát, Lányi Saroltát és Viktort adta, reménytelenül sorvadt. Kis vidéki falvak, elszórt városok rejtett iróasztalfiókjainak írtak ismeretlen ifjú írók, a «Bácsmegyei Napló» (ma «Napló») vasárnapi számai voltak esztendőkön át az egyetlen irodalmi fórum és az a friss, magas nívó, amit a lelkes Fenyves Ferenc munkája reprezentált, sodorta a laphoz Szenteleky Kornélt is. Ott jelentek meg novellái, nemesmetszésű képekre emlékeztető, halkszínezésű versei, a «Napló» adta ki néhány lírai lejegyzését és útijegyzeteit «Úgy fáj az élet» címen ugyancsak ott jelent meg a «Bazsalikom» is, modern szerb költők magyar antológiája, amelyet Debreceni Józseffel együtt adott ki. A Pestről hazaszakadt író itt ismerkedett össze a vajdasági irodalommal, itt látta meg az egységesebb, szervezettebb kisebbségi irodalom megteremtésének missziós feladatát és ennek a feladatnak megvalósítására alapítja a «Vajdasági Írás»-t, az első jugoszláviai magyar irodalmi folyóiratot, amit később a ma is élő «Kalangya» követett. Ebben a folyóiratban, az egymástól elkülönülten dolgozó írók nagyrészét közös munkába fogja, induló írókat nevel, fedez fel, publicitáshoz segít, néhány lelkes irodalombaráttal új könyvkiadóvállalatot alapít, erdélyi mintára Helikont rendez s csak a bácskai közöny, az elszegényedett magyarság és a fáradhatatlan szervező egyre súlyosbodó betegsége akadálya annak, hogy mindebből a szép kísérletből izmosabb, erőteljesebb irodalmi atmoszféra fejlődjön.

Szenteleky Kornél a jugoszláviai magyar irodalom alig pár esztendős életének újjászervezője, lelkes munkása ennek a dilettantizmusra, elsekélyesedésre ítélt magyar szellemterületnek. Hogy ez az útatvágás nem mindenben lett százszázalékos eredmény és hogy épen az európai orientációjú, kultúrákért rajongó, az egyetemes műveltség nemességében bízó Szenteleky Kornél volt kénytelen erőszakolt regionális irodalmat propagálni a lokális kulör sokszor dadogó kísérleteit értékké avanzsálni, az annak a sajátságos atmoszférának volt következménye, amit fáradhatatlan munkabírásával megteremtett környezete fejlesztett ki. S Szenteleky Kornél nélkül még nehezebb lesz ezeket a szemmelláthatóan felburjánzó kísérleteket attól az irodalomtól elkülöníteni, távoltartani, amely a magyar hit és az örök szépség kultuszán át az egymás és az európai szellemiség megértéséhez vezet.

A sziváci körorvos kis háza, amely hosszú évekig a Vajdaság magyar művelődésének és a jugoszláv irodalom felé közeledő baráti megértésnek központja volt, elsötétedett. Az éjszakákba világító lámpa kialudt és épen úgy, mint két évvel ezelőtt nagy ideálja: Kuncz Aladár, Szenteleky Kornél is megtért az anyaföldhöz, amelyben hitt és amelytől elszakadni soha sem tudott.

(Zagreb)

Szenteleky-szám
Szenteleky Kornél írásai. In. Herceg János: Összegyűjtött esszék, tanulmányok I. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Belgrád, 1999.
Szerző
Szenteleky szerepe. In. Herceg János: Összegyűjtött esszék, tanulmányok I. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Belgrád, 1999.
Szerző
Szenteleky zombori évei. In. Herceg János: Összegyűjtött esszék, tanulmányok I. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Belgrád, 1999.
Szerző
Szenteleky levelei. In. Herceg János: Összegyűjtött esszék, tanulmányok I. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Belgrád, 1999.
Szerző
Utószók Szenteleky 1944-ben kiadott köteteihez. In. Herceg János: Összegyűjtött esszék, tanulmányok I. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Belgrád, 1999.
Szerző
Emlékezés Szentelekyre. In. Herceg János: Összegyűjtött esszék, tanulmányok I. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Belgrád, 1999.
Szerző
Szenteleky Kornél irodalmi levelezése. In. Somogy. 1943/2.
Szerző
Szenteleky Kornél Irodalmi levelei 1927–1933. In. Erdélyi Helikon. 1943/7.
Szerző
Szenteleky Kornél
Szerző
Szenteleky Kornél irodalmi levelei 1927–1933.
Két part között
Szerző
A magunk nyomában. Emlékezések, írói arcképek. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1961.
A szellem tiszteletével. In. Herceg János: Összegyűjtött esszék, tanulmányok II. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Belgrád, 2001.
Szerző
Irodalmunk ködlovagjai. In. Herceg János: Összegyűjtött esszék, tanulmányok II. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Belgrád, 2001.
Szerző
Szenteleky Kornél. In. Herceg János: Összegyűjtött esszék, tanulmányok II. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Belgrád, 2001.
Szerző
A sziváci doktor. In. Herceg János: Összegyűjtött esszék, tanulmányok II. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Belgrád, 2001.
Szerző
Igényeink és álmaink. In. Herceg János: Összegyűjtött esszék, tanulmányok II. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Belgrád, 2001.
Szerző
Az ugartörő példája. In. Herceg János: Összegyűjtött esszék, tanulmányok II. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Belgrád, 2001.
Szerző
Hazulról. In. Herceg János: Összegyűjtött esszék, tanulmányok II. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Belgrád, 2001.
Szerző
Szenteleky Kornél-emlékszám
Szenteleky Kornélról. In. Herceg János: Összegyűjtött esszék, tanulmányok III. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Belgrád, 2003.
Szerző
Hazai párhuzamok. In. Herceg János: Összegyűjtött esszék, tanulmányok III. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Belgrád, 2003.
Szerző
A szeretet elkötelezettje (Szenteleky Kornél az emléksorozat tükrében)
Szenteleky Kornél-szám. In. Magyar Szó – Kilátó. 1973. szeptember 8.
Szenteleky irodalomszemlélete. In. Szeli István: Történő történelem. Tanulmányok, kritikák, cikkek. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1981.
Szerző
A dráma felgyúl és ellobog. In. Gerold László: Drámakalauz. Tanulmányok, esszék és színikritikák jugoszláviai magyar drámákról és előadásaikról. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1998.
Szerző
Szóakció. (Adalékok irodalmunk szellemrajzához). 1. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1980.
Sáfárkodásunk a hagyatékkal. In. Szeli István: Az erózió ellen. Tanulmányok, esszék. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1986.
Szerző
A Mi Irodalmunk története és repertóriuma (1930–1933)
Szerző
A Bácsmegyei Napló és a „becsei Helikon” (ismeretlen Szenteleky-levelek)
Szerző
A Bácsmegyei Napló és a „becsei Helikon” (ismeretlen Szenteleky-levelek 2.)
Szerző
A Bácsmegyei Napló és a „becsei Helikon” (ismeretlen Szenteleky-levelek 3.)
Szerző
Egy fáradt szív szerelmei (Szenteleky Kornél egybegyűjtött írásai). In. Mák Ferenc: A magam iskolája. A hontalanság esszéi. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1990.
Szerző
Szentelekyről. In. Herceg János: Nyíló idő. Esszék, visszaemlékezések. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1991.
Szerző
Szenteleky Kornél lírája, útirajzai. In. Thomka Beáta: Prózatörténeti vázlatok. Vajdasági regények, novellák a két háború között. Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, Újvidék, 1992.
Szerző
Szenteleky Kornél centenáriuma
Száz éve született Szenteleky Kornél. In. Bányai János: Kisebbségi magyaróra. Tanulmányok, kritikák. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1996.
Szerző
Arany, Madách – Szenteleky és a hagyomány. In. Gerold László: Meglelt örökség. Tanulmányok, esszék, kritikák a XIX. századi magyar irodalomról, színházról, hagyományról és modernségről. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1994.
Szerző
Szenteleky Kornél és Herceg János találkozása. In. Toldi Éva: „Összetartozó neszek”. Versről, prózáról. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1997.
Szerző
Szenteleky és az intézményes könyvkiadás kezdetei. In. Csáky S. Piroska: Könyv, könyvtár, olvasó. Művelődéstörténeti tanulmányok. Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, Magyar Tanszék, Újvidék, 1997.
Szenteleky Kornél: Szerelem Rómában
Párizs és Bácska között (Szenteleky Kornél halálnovellái)
Szerző
„Létezni pedig annyi, mint vágyódni az Abszolútum után” (Szenteleky Kornél színművei)
Szerző
Szenteleky hagyatéka (Szenteleky Kornél: Új lehetőségek – új kötelességek). In. Hitel. 2001/1.
Szerző
Szenteleky Németh László ajtaján kopogtat, és bebocsátást nyer
Szerző
A köztes terek tanulságos emlékezete. (Szenteleky Kornél pályájáról). In. Virág Zoltán: A szomszédság kapui. Tanulmányok. zEtna, Basiliscus, Zenta, 2010.
Szerző
A kezdet-kultusz közösségi térideje. In. Faragó Kornéla: A viszonosság alakzatai. Komparatív poétikák, viszonylati jelentéskörök. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 2009.
Egy „későszecessziós” vajdasági magyar térregény. Szenteleky Kornél: Isola Bella. In. Bence Erika: A kert árnyéka. A vajdasági magyar irodalmi kontextus. Tanulmányok, esszék, kritikák. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 2007.
Szerző
Identitáskeresőben (Szenteleky Kornél és a kultúrák közötti átjárhatóság)
Szerző
Határokon belül és kívül (Identifikációs törekvések és kultúraköziség Szenteleky Kornél irodalomszervezői gyakorlatában)
Bordás Győző–Papp Imre(s. a. r.): Szentelekyre emlékezve. Egy művelődéstörténeti rendezvény negyed százada. 1. (1968–1993). Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 2013
Bordás Győző (s. a. r.): Szentelekyre emlékezve. Egy művelődéstörténeti rendezvény évtizedei. 2. (1993–2014). Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 2000.