Skip to main content

Tóth Lívia

Karácsonyi Lili
újságíró
szerkesztő

1962 novemberében született Nagykikindán. Az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén 1986-ban szerez egyetemi diplomát, 2020-ban pedig az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Művelődéstudományi Intézet, kulturális mediáció szakán szerez mesterdiplomát. A nyolcvanas évek közepétől 1996-ig az Újvidéki Rádió műsorszerkesztője, ezt követően 2001-ig a Képes Ifjúság főszerkesztője. 2001-től a Hét Nap főszerkesztő-helyettese és a Bánáti Újság melléklet szerkesztője.

Szerkesztői munkásság
Kisregény és más történetek
(Hét Nap. 2007. február 14.)
Szerző
Elolvasom
A vesztegzár történetei
(Hét Nap. 2014. április 23.)

A vesztegzár történetei

Balogh István Csókán és Törökkanizsán is bemutatta legújabb, Különös kalantén című könyvét. A vajdasági, zentai származású, jelenleg Magyarországon élő szerző eddig megjelent tizenhét kötete közül ez a negyedik, amelyet gyermekeknek írt. Balogh István elmondta: van ugyan egy fia, a mesélőkedve mégis nagytatakorában jött meg, és gyermekkönyveket is csak azóta ír, amióta megszületett az unokája, Péter.

A kalantén nem varázsszó, csupán a karantént fedi, csakhogy Petike, amikor tizenhat napra bárányhimlő-vesztegzárba kényszerült a nagyszüleihez, még nem tudta kimondani a szóközépi r hangot. A könyvben azok a mesék, versek szerepelnek, amelyek az együtt töltött időszakban hangzottak el, illetve születtek meg nagyapa és unokája közös alkotásában. Az újvidéki Forum Könyvkiadó gondozásában megjelentetett kötetet Csernik Attila illusztrációi teszik egyedivé.

Balogh István meséi nem királyokról vagy sárkányokról szólnak, hanem a Tiszáról, a halászokról, a juhászokról, illetve arról, hogyan éltek régen az emberek. Miért tartja fontosnak, hogy ezeket a történeteket mondja el az unokájának? — kérdeztem tőle.

— Én szerencsés gyermeknek számítottam, hiszen a Balogh nagyanyám nagy mesélő, valóságos mesefa volt, még népmesegyűjtők is jártak hozzá évtizedeken át. Emlékszem, úgy bugyogtak belőle a csodásabbnál csodásabb történetek, mint forrásból a víz. Nos, a nagymama, Peti esetében az ükmama meséit az unokámnak élesztettem újra. A fiamnak is meséltem, de ő a kiskakas gyémánt fél krajcárját és a farkast szerette, amelyre forró vizet öntenek, meg a bakkecskét, amely bement a nyúl házába.

A Grimm testvérek sokat írtak a sárkányokról, és a magyar gyermekek is ismerik ezt a csodalényt, hiszen a Hetvenhét magyar népmesében is előfordul a hét- vagy a háromfejű változata. Én viszont kedvenc folyómat, a Tiszát nem tudom összekötni a sárkányokkal. De nem is kell, mert van nekünk vízi tündérünk, csodahalunk. Ebben a könyvemben is előfordulnak régi történetek, például az aranypikkelyes pontyról, amelyből arany, majd fehér ruhás lány lesz. Miután férjhez megy a hősünkhöz, nem lesz belőle tündér, hanem ugyanazt a hétköznapi életet éli, amelyet a többi lány. Sőt, addig fűztem a történetet az unokámnak, hogy a pontyból lett leány, illetve asszony, nagymama, az én Péterem nagymamája.

Nagy szeretettel gyűjtöm össze azt a szellemi kincset, amelyet ránk hagyományoztak az ük- és a szépmamák, s igyekszem megírni őket, átadni az én unokámnak, a könyveim révén pedig mások unokáinak is.

Mindkét könyvbemutatón közreműködött Kónya Sándor csókai versénekes, Balogh István megzenésített költeményeit adta elő. A moderátor szerepét Sinkovits Péter, valamint Tóth Lívia újságírók vállalták.

Szerző
Értéktár, amatőr színjátszás, drámaírás
(Hét Nap. 74. évf. 43. szám)
Szerző
Elolvasom
Új elemmel gazdagodott a kultikus emlékhely
(Hét Nap. 2022. augusztus 18.)

Új elemmel gazdagodott a kultikus emlékhely

A hétvégén Szenttamáson, a Gion Nándor Emlékházban, családjának és az összesereglett irodalomkedvelőknek a jelenlétében felavatták az író mellszobrát, valamint kihirdették az idei Gion Nándor Novella- és Regénypályázat eredményét. 

2006 februárjában Tóth Barnabás és Simonyi Balázs Gionfalva című filmjével, majd a következő évben a Szenttamási Népkönyvtárban a Gion Nándor életét és munkásságát bemutató alkalmi kiállítással kezdődött a Gion Nándor Napok rendezvény, melyen a szervezők kortárs szerzőket, filmrendezőket, kritikusokat láttak vendégül egy-egy előadásra.

A Gion Nándor Emlékházat tizenkét évvel ezelőtt, 2010 augusztusában nyitották meg azzal a szándékkal, hogy bemutassák az író életét és munkásságát. Az épületben található kiállítás egész évben látogatható, előzetes bejelentkezéssel és időpont-egyeztetéssel. 2012 óta minden információ elérhető a világhálón is. Az emlékház programját már az első évben irodalmi pályázatokkal igyekeztek gazdagabbá tenni. Azóta kilenc novelláskötetet, két regényt, két ifjúsági regényt, valamint tizenhárom fordításkötetet jelentettek meg. Az udvara alkalmi műsoroknak, filmvetítéseknek, verses és irodalmi esteknek, ifjúsági táboroknak, előadásoknak ad otthont. Az utóbbi két évben, amikor a járvány lehetetlenné tette a munkát, felújították az emlékházat.

— Az elmúlt tizenkét évben sajnos nem volt hajlandóság a helyi önkormányzat részéről az emlékház intézményesítésére. Fontos kiemelni, hogy Szenttamáson hasonló jelentőségű kulturális létesítmény nincs, és biztos vagyok benne, hogy az intézményesítésével nagyon sokat nyernénk. Ezt támasztják alá az évről évre ismét megjelenő Gion-regények, az életműsorozat kiadása, az újabb Gion Nándor szépirodalmi és műfordítói pályázatok, irodalmi találkozások, kutatások, a hely idegenforgalmi lehetőségei — hangsúlyozta Németh Dezső, a Gion Nándor Kulturális Központ elnöke, majd hozzátette, pályázati pénzből sikerült fizetett munkatársat alkalmazniuk, de ezt jó lenne állandósítani. A Gion Nándor Emlékház működéséhez az elmúlt időszakban leginkább a Magyar Nemzeti Tanács, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi — Nemzeti Közösségi Titkárság járult hozzá.

Dr. Horváth Futó Hargita, az emlékház munkatársa arról beszélt, hogy Szilágyi László szobrászművész alkotása által új elemmel gazdagodott a kultikus emlékhely.

— A mellszobor, Fuszkó István helyi fafaragó kárókatonái és a kút háromszöge, Kiss Natália és Munyin Andrea A kárókatonák még nem jöttek vissza című regény ihlette fali rajzai, a benti kiállítás mind elbeszél valamit az írói életpályáról. Fontos megemlíteni a budapesti Kurcz Ádám munkásságát, aki évek óta gyűjti az anyagot, és újabb kötetekkel gazdagítja az életműkiadást, Takács-Sánta András pedig a Gion Nándor rajongói oldalt szerkesztve értesíti a Facebook közönségét az íróval kapcsolatos legújabb eseményekről, felfedezésekről. Gion művei bekerültek a tankönyvekbe, új dokumentumfilmeket forgattak róla, műveiből színházi előadások készültek, regényei egyre több nyelven jelennek meg. Életművét tudományos konferenciákon, tanulmánykötetekben, folyóiratokban elemzik, doktori disszertációk és mesterdolgozatok témája.

Az író fia, Gion Gábor, Magyarország Honvédelmi Minisztériumának stratégiai elemzésért és humánpolitikáért felelős államtitkára az édesapjára emlékezve felidézte, a legjobb történetek, legerősebb karakterek, legjobb helyszínek mind Szenttamásról származnak.

— Valamit tud ez a hely, ha ilyen erős karakterekben, ilyen jó történetekben, ennyire maradandó értékekben jelenik meg. Nekem jutott annyi szerencse, hogy ezeket a helyszíneket újraélhettem, a karaktereket megismerhettem, úgyhogy első kézből erősíthetem meg, hogy ez egy különleges hely. Édesapám nagyon sok könyvében, művében ír bizonytalan, válságos időkről. Szerintem ha élne, sajnos most is lenne miről írnia, hiszen bizonytalan időket élünk, egyik válság, mint a migráció, a járvány, a háború, nemcsak követi a másikat, hanem rakódnak egymásra — emelte ki, majd Magyarország és Szerbia kiváló kapcsolatairól is beszélt.

A Gion Nándor Emlékház regénypályázatára 5 pályamű érkezett. Az alkotásokat a zsűri nevében Tari István író értékelte. Az első díjat Tátrai S. Miklós Szakadék című szövege érdemelte ki. 

A novellapályázat bírálóbizottsága ezúttal a Kárpát-medencéből beérkezett 31 munkát olvasott el. A legjobbnak Riegel Zoltán (Magyarország) Cseresznyeszedés című novellája bizonyult, a második díjat a vajdasági Harmath Dávid (Vicei Károly), a harmadikat pedig Romoda Ferenc érdemelte ki. Emellett további hét novellát kiadásra javasolnak a 2022. évi antológiában.

Riegel Zoltán elmondta, Gion Nándor művei nagyon fontos szerepet töltöttek be az életében, volt ugyanis egy nehéz időszaka, melyen ezek a könyvek segítették át. Az írót nem ismerte személyesen, és nem is találkozott vele, de nagyon sokra tartja, szinte minden művét olvasta, és tiszteletét a gyermekeinek is sikerült átadnia.

Az ünnepi esemény végén Gion Nándor mellszobrát — mely az első nemcsak Vajdaságban, de a Kárpát-medencében is — Horváth Futó Hargita, Németh Dezső és Paraczky László újságíró leplezte le.

Szilágyi László azt mondta, nagy megtiszteltetésnek érzi a felkérést. A szoborral Gion Nándor nagyságát és egyszerűségét szerette volna kifejezni. Hosszan készült a feladatra, mert nem a fényképek alapján akart dolgozni, hanem úgy, ahogyan a modelljét a dokumentumfilmek, az interjúk és a művei alapján elképzelte. A jellegzetes arcvonásokba belenyomódik a könyv, a bronzszobor zöld patinája a magyarságára, a tucatnyi tintapaca pedig az íróságára utal.

A mellszobor elkészítését a Magyar Nemzeti Tanács támogatta. Hajnal Jenő, az MNT elnöke nyilatkozatában kiemelte: — A vajdasági és az egyetemes magyar irodalom egyik legnagyobb írójának állítunk egy újabb emléket, melynek az értéke, a jelképe annál is erősebb, mert annak a háznak az udvarán áll, amely az ő emlékét őrzi, és amelyhez annyira kötődött. Ha az ember itt kilép az utcára, és elindul a Gion-regények jól ismert helyszíneire, akkor azt látja, hogy szebb, alkalmasabb helyet nem is lehetett volna találni a Gion-kultusz erősítésére.

A műsorban közreműködött a muzslyai Lele József citerás és Szabó István versmondó.

 

Szerző
Szakirodalom az alkotóról
A szociális légkör naplója In: Magyar Szó. 2000. július 9.
Szerző
Kényszerzubbonyban, ketrecben In: Magyar Szó. 2000. október 28.
Az elmúlt évek hordaléka (Tóth Lívia: Köszönöm, jól!)
Szerző
Megtalált történetek (Tóth Lívia: Ördöglakat)
Bizony, varázspálcával In: Magyar Szó. 2013. május 11–12.
Szerző
A Szívásoktól a Pszichoszomatikus életrajzokig
Interjúk
Egy kinyitható ördöglakat In. zEtna honlap.
Szerző
„Az újságíró is képes kikapcsolódni” In: Szövegkovács blog. 2016. április 19.
Egyéb tevékenység
Előszó
Szakvéleményező